A Szentszék az ukrajnai háború befejezésére szólított fel az EBESZ ülésén

Francesca Merlo / Somogyi Viktória – Vatikán

Három év telt el azóta, hogy Oroszország 2022. február 24-én megindította teljes körű invázióját Ukrajnában. Az évforduló alkalmából a Szentszék ismét felhívást tett a békére. A Szentszék államokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolataiért felelős titkár, Paul Richard Gallagher érsek felszólalt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ Állandó Tanácsának 1509. megerősített ülésén. Beszédében felszólított minden érintett felet, hogy vessenek véget a szenvedésnek és bátorította, hogy tegyenek lépéseket a párbeszéd és a humanitárius segítségnyújtás útján.

A háború hatalmas szenvedést okozott Ukrajnának

„A háború hatalmas szenvedést okozott Ukrajnának” - mondta Gallagher érsek. „Sok emberéletet követelt, köztük sok ártatlan civilét, aminek következtében a nemzetet megsebezte a sok pusztító cselekmény.” Megjegyezte, hogy a közvetlen áldozatokon túl a háború súlyos károkat okozott az alapvető infrastruktúrában és lepusztította a környezetet is, ezáltal tovább súlyosbítva a milliókat érintő válságot. Ennek fényében kiemelte: „A Szentszék mély aggodalmát fejezi ki a konfliktus tragikus humanitárius következményei miatt, és különösen elkötelezett a gyermekek hazaszállításának elősegítése mellett, miközben ösztönzi a foglyok, különösen a súlyosan megsebesült katonák és civilek szabadon bocsátását”.

Felhívás a hosszan tartó békére

Gallagher érsek emlékeztette a jelenlévőket: „a háború egy hatalmas tragédia, az emberiség megtagadása”. Idézte Ferenc pápa gyakran ismételt szavait: „A háború mindig vereség, mindig”. Ezt követően megerősítette, hogy a Szentszék támogatja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), mint az igazságos és tartós megoldás elérésének kulcsfontosságú intézményét. Továbbá hangsúlyozta, hogy a Szentszék minden felet a nemzetközi jog tiszteletben tartására, valamint a béke, a biztonság és a nemzetek közötti együttműködés helyreállítására buzdít.

„Soha nem késő”

Gallagher érsek az EBESZ szerepéről szólva rámutatott a szervezet hiányosságaira a háború megakadályozása és a diplomáciai megoldás elősegítése terén. Ugyanakkor kitartott amellett, hogy „soha nem késő”, hogy az EBESZ helyreállítsa jelentőségét a nyílt és őszinte párbeszéd multilaterális fórumaként, amely „a béke felé vezető út nélkülözhetetlen alapja”. Mivel idén ünnepeljük a Helsinki Záróokmány 50. évfordulóját, amely megállapodás hangsúlyozza a diplomácia és az együttműködés jelentőségét a béke fenntartásában, Gallagher érsek sürgette az összes részt vevő államot, hogy „állítsák vissza Helsinki szellemét”. „A Helsinki záróokmány megtestesíti az összes részt vevő állam közös álláspontját, miszerint a béke nem pusztán a háború hiánya vagy az erőegyensúly fenntartása, hanem inkább a baráti kapcsolatok ápolásának, a tiszteletteljes és építő párbeszédnek, valamint az együttműködés elősegítésének az eredménye.” Ezek az alapelvek – tette hozzá a szentszéki képviselő – „ma éppoly aktuálisak, mint öt évtizeddel ezelőtt”.

Felhívás a békéért

Üzenetének végén Gallagher érsek ismét Ferenc pápát idézte, mondván: „Némuljon el a fegyverek zaja a háború sújtotta Ukrajnában! Legyen bátorság ahhoz, hogy megnyissák az ajtót a tárgyalások, a párbeszéd és a találkozás gesztusai előtt az igazságos és tartós béke elérése érdekében”.

Az EBESZ

Az EBESZ (angol rövidítése OSCE) ma a világ legnagyobb, legkiterjedtebb nemzetközi biztonsági szervezete. Eredetileg az európai béke és biztonság garantálását szolgálta. De tevékenysége kiterjed Észak-Amerikára és egy ideje már Közép-Ázsiára is. Jelenleg 57 tagállama van, közöttük az összes európai állam, az Egyesült Államok és Kanada. A nemzetközi szervezet további 11 országgal működik együtt (pl. Ausztráliával, Izraellel és Japánnal). Az EBESZ tevékenysége ma kiterjed tagállamai emberi jogi és kisebbségi helyzetének javítására, demokratikus intézményeinek védelmére, választások megfigyelésére, fegyverzetellenőrzésre, leszerelésre, biztonság- és bizalomépítésre is, de a szervezet gazdasági és környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkozik. Az 1970-es években a Nyugat és a szovjet blokk között elindult enyhülési folyamat eredményeként szovjet kezdeményezésre 1972-ben indultak el a hivatalos, többoldalú tárgyalások, és 1975. augusztus 1-én jutottak el a Helsinki záróokmány aláírásáig. Az EBESZ célja az európai biztonság és stabilitás megőrzése, konfliktusok korai előrejelzése, a konfliktuskezelés, a válságkezelés és a válságok megoldását követő rehabilitáció.