ENSZ: A vatikáni külügyminiszter köszönetet mondott Magyarországnak

Somogyi Viktória – Vatikán

A tanácskozáson felszólalt Paul Gallagher érsek, a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára, amelyről hírt adott az Osservatore Romano vatikáni napilap is szeptember 30-i számában „A vallásszabadság elidegeníthetetlen jog” címmel, utalás nélkül arra, hogy a rendezvényt Magyarország szervezte. Gallagher érsek beszéde elején köszönetet mondott Magyarországnak a meghívásért, hogy előadóként vegyen részt a vitán. Utalt arra, hogy a keresztény lakosság drámaian csökkent a Közel-Keleten az utóbbi években és egyes helyeken a túlélése is veszélyben van attól függetlenül, hogy milyen mély gyökerekkel rendelkezik a területen. Rámutatott, hogy a történelem hosszú időszakaiban a keresztények és a muzulmánok békésen együttéltek egymás mellett annak ellenére, hogy időnként előfordult erőszak, amelyet a vallás vagy az etnikai hovatartozás politikai manipulása eredményezett.

Nem vallási kérdés, hanem emberi jogi ügy

Jelenleg az iszlám szélsőségesek csoportjai üldözik a nem muzulmánokat. Ez azonban nemcsak vallási kérdés, hanem alapvető emberi jogi probléma. A bűntettekre keresztények és más vallásúak egyaránt a törvény előtt várnak választ a közhatóságoktól, akiknek feladata, hogy védelmet nyújtson minden törvénytisztelő állampolgárnak. A védelem az állam elsődleges felelőssége minden állampolgár irányába faji, vallási vagy etnikai hovatartozástól függetlenül. A kisebbségek vallási jogainak megsértése gyakorlatilag túllépett a legsúlyosabb ilyen visszaéléseken, mint pl. a népírtás, háborús bűnök, etnikai tisztogatás és az emberiség ellen elkövetett bűntettek. Magukba foglalják a diszkrimináció számos formáját, amelyek beépültek a jogi és közigazgatási stuktúrákba. Tehát a védelemnek ki kell terjednie nemcsak a kisebbségek kiírtásának puszta megelőzésére, hanem magába kell foglalnia, hogy megvizsgálják és kezelik az ellenük folyó diszkrimináció és üldözés okainak gyökerét is.

Három elem a diszkrimináció és üldözés felszámolásához

A szentszéki képviselő ezt követően három elemet nevezett meg, amelyek alapvetően fontosak ahhoz, hogy hosszútávú erőfeszítésekkel kezelni lehessen a vallási kisebbségek elleni üldöztetés és a diszkrimáció okainak gyökerét. Az első a jogrend teljes tiszteletben tartása és a jog előtti egyenlőség az állampolgárság alapelvén, függetlenül a vallási, faji vagy etnikai különbözőségektől. A második elem az, hogy a nemzetközi közösség súlyos felelősséggel tartozik a vallási vagy etnikai kisebbségek ellen elkövetett barbárságokért, amelyeket nem állami szereplők vittek véghez olyan államokban, amelyekben gyenge intézmények működnek. 2005-ben a nemzetközi közösség elkötelezte magát az államok támogatásában, hogy azok gyakorolni tudják védelmi felelősségüket és oltalmazni tudják lakosságukat az atrocitásoktól, valamint, hogy kollektíven fellépnek időben és határozottan ezek ellen. A nemzetközi közösség kudarcot vallott ezen elkötelezettsége terén – mutatott rá Paul Gallagher érsek az ENSZ-ben. A harmadik elem, amit megnevezett, az, hogy vallási és etnikai kisebbségek jogainak visszaállításánk kell munkálkodni. Igyekezni kell visszaadni nekik azt, amit elvettek tőlük. Ez annyit jelent, hogy biztosítani kell a vallási és etnikai kisebbségek számára a feltételeket, hogy visszatérhessenek eredeti lakhelyükre és hogy méltóságban illetve biztonságban éhessenek ott az alapvető társadalmi, gazdasági és politikai keretek között, amelyek szükségesek a közösség összetartásának biztosításához.

A magyar kormány nagylelkűsége

Nem elegendő újjáépíteni otthonaikat, iskoláikat és istentiszteleti helyeiket, ami alapvető lépés és ami folyamatban van a Ninivei-síkságon köszönhetően olyan kormányok nagylelkűségének, mint Magyarország vagy jótékonysági szervezeteknek, mint a Szükséget Szenvedő Egyház vagy a Kolumbusz Lovagok. Újjá kell építeni a társadalmat is azáltal, hogy lefektetjük az állampolgárság alapján nyugvó békés együttélés alapjait.

A vallási vezetők súlyos felelőssége

A Szentszék államközi kapcsolatainak titkára a felsorolt három pontot illetően megjegyezte, hogy ezek nem mindent kimerítőek, de megvalósulásuk által nagy előrelépés történne az üldözött vallási és etnikai kisebbségek védelmében a Közel-Keleten és máshol is. Végül felhívta a figyelmet a vallási vezetők súlyos felelősségére a vallással való visszaélés és a terrorizmus igazolása terén. Tanítsák a határozott „nem”-et az erőszak minden formájára és az „igen”-t minden ember jogára, hogy szabadon követhesse Istent és gyakorolhassa vallását. Ha tiszteletben tartanák a lelkiismereti és a vallási meggyőződés alapvető szabadságát, nem lenne szükség egyetlen személy különleges védelmére sem – zárta beszédét a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára a Magyarország által szervezett konferencián az ENSZ-ben.