Keresés

A szinódusi résztvevők zarándoklata a Via Francigenán A szinódusi résztvevők zarándoklata a Via Francigenán 

A szinódusi atyák zarándoklata a Via Francigenán

Közel 300 szinódusi résztvevő, köztük szinódusi atyák, fiatal ügyhallgatók (auditor) és római plébániák fiataljai indultak útnak október 25-én, csütörtökön reggel fél 9-kor a római Don Orione központtól az ősi zarándokút utolsó szakaszán, hogy Szent Péter sírjához érkezve délben a vatikáni bazilika Katedra-oltáránál zárják le a zarándoklatot egy szentmisével.

Somogyi Viktória – Vatikán

192 szinódusi atya, köztük 101 püspök és 9 bíboros, 82 fiatal ügyhallgató, világi szakértő és száz római fiatal iratkozott fel a zarándoklatra. A 6 km hosszú szakaszon három alkalommal álltak meg a zarándokok egy-egy rövid imára, csendes elmélyülésre. A Szent Péter bazilikában Lorenzo Baldisseri bíboros, a szinódus főtitkára mutatta be a szentmisét és Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke mondott rögtönzött homíliát. A szertartáson részt vett Ferenc pápa is.

Péter élete és hivatása

Szentbeszédében Fisichella érsek arról szólt, hogy mit jelent nekünk Péter élete és hivatása. Péter kijelöli, hogy miként éljük meg keresztény létünket. Az érsek kiemelt néhány helyzetet, amikor Jézus Péterhez szól és így világított rá az apostol egy-egy jellemvonására. Amikor Krisztus arra kéri az apostolt, hogy vesse ki hálóját, habozás nélkül megteszi, bízik benne és engedelmes. Péter továbbá rendelkezik a fiatalság karakterjegyeivel: nagylelkű és szolidáris. Amikor Jézus arra hívja, hogy kövesse Őt, ez a szeretet hívása, amely arra szólít, hogy hagyjon el mindent és teljesen ajándékozza oda önmagát. Erre 30 évvel később válik képessé Péter a vértanúság ajándéka által: senki sem veszi el életét, ő ajánlja fel azt. Ekkor teljesül be hivatása – hangsúlyozta Rino Fisichella érsek. 

A Via Francigena egy ősi zarándokút Canterbury és Róma között

A Via Francigena egy ősi zarándokút Canterbury és Róma között, áthalad Anglián, Franciaországon, Svájcon és Olaszországon. A középkorban vált igazán fontossá ez az út, amelyen elsősorban gyalogosan zarándokoltak, napi 20-25 km-t téve meg vezeklésként, hogy a keresztény vallás szent helyeire eljussanak. Fontos kereskedelmi közút is volt egyben, mivel a gerincét alkotta egy nyugat-európai úthálózatnak, amikoris Julius Caesar megnyitotta a "Nap Útját", a legrövidebb útvonalat az Északi-tenger és Róma között. Az Európa Tanács 1994-ben ezt az utat 'Európai Kulturális Úttá' nyilvánította és azóta egyre többen vágnak neki.

25 október 2018, 15:23