Gyulafehérvári érsekként ez az utolsó ad liminám – interjú Jakubinyi Györggyel
Somogyi Viktória - Vatikán
„A középkorban jött szokásba az, hogy jogilag is előírják: a világ minden püspökének időnként el kell jönnie Rómába, hogy elvégezze zarándoklatát Szent Péter és Szent Pál apostol sírjainál. Innen származik a latin név: ad limina apostolorum, azaz az apostolok küszöbénél” – kezdte interjúját a gyulafehérvári érsek. Az élő Péterrel, Szent Péter utódával a Szentatyával is találkoznak. Ez a látogatás nem felelősségre vonás, hanem beszámoló az eltelt időszak eseményeiről, problémáiról. A Szentszék dikasztériumai, amelyek szakosodtak különböző területekre, megadják e találkozó során a választ a felmerülő kérdésekre. Már egy évvel az ad limina előtt a püspököknek be kell küldeniük az ún. ötéves jelentést egy világnyelven a Vatikánba. Ezt szétosztják a dikasztériumok között, azok áttanulmányozzák és ha valami nehézséget találnak, azt összesítik és a feleletet kidolgozzák. Amikor egy püspöki konferencia tagjai megérkeznek, akkor ellátogatnak a különböző dikasztériumokba. A romániai püspököt tízet választottak ki, amelyeket felkerestek illetve az államtitkárság második szekciójánál jártak még, amely a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozik.
A pápa megerősíti testvéreit az ad limina látogatáson
„Az ad limina látogatás jelentősége az, hogy a Szentatya így teljesíti a Szent Pétertől kapott feladatot” – mutatott rá Jakubinyi György. Az Úr Jézus azt mondta neki: „egykor majd megtérvén erősítsd meg majd testvéreidet”. Tehát ilyen látogatásokkor erősíti meg a testvéreit és ugyanakkor üzenetet küld Isten népének. Ezzel az egyház egységét, a közös hitet erősíti és a közös reménységben éltet minket – fogalmazott Jakubinyi érsek.
Az ad limina fénypontja mindig a Szentatyával való találkozás
28 éves püspöki szolgálata során most ötödik ad limina látogatásán vett részt, amelynek a fénypontja mindig a Szentatyával való találkozás. Korábban úgy működött, hogy a pápával koncelebráltak, együtt ebédeltek vele, egyszer együtt reggeliztek és volt a negyedórás négyszemközti, majd utána a közös pápai fogadás. XVI. Benedek lemondása előtt néhány évvel bevezette azonban azt, hogy fizikailag képtelen a pápa minden püspököt negyedórára fogadni. Ugyanarról a területről érkező főpásztoroknak ugyanis ugyanazok a problémái, tehát ugyanazt hallgatná végig többször a pápa. Figyelembe kell venni azt is, hogy 1965-ben a II. Vatikáni Zsinat befejezésekor 2100 katolikus püspök volt, most pedig 5300 – hívta fel a figyelmet a gyulafehérvári érsek. Ez azt jelenti, hogy valóban fizikailag lehetetlen, hogy a pápa mindegyiküket külön-külön meghallgassa. Ferenc pápa átvette elődje gyakorlatát és csak közösségben és egyszer fogadja a püspököket.
Koncelebráltak Ferenc pápa reggeli szentmiséjén
A romániai püspökök Ferenc pápa reggeli szentmiséjén koncelebráltak a Szent Márta-ház kápolnájában. A Szentatya homíliájában arról szólt, hogy a farizeusok morogtak, amikor Jézus a vámosokkal étkezett együtt. Arra buzdított, hogy a keresztények ne morogjanak, mert az súrolja a bűnt is. A szentmise után a pápával külön-külön volt módjuk röviden egymást köszönteni.
Pápai audiencia
Délben megkezdődött a pápai kihallgatás. A Szentatya az elején bejelentette, hogy beszédet nem tart, hanem szabadon mindenki bátran mondjon el mindent, ami fáj, aminek örül, és amiről gondolja, hogy jó, ha a pápa tud. Elmondta azt is, hogy nyugodtan kritikát is meg lehet fogalmazni, mert a pápa így ismeri meg a dolgokat. Belül a kritika szabad, de kívül az már bűn. Nagyon kedves volt – jegyezte meg a gyulafehérvári érsek. A hozzá intézett kérdésekre a pápa rögtön válaszolt.
Az egyházi tulajdonok visszaadásának problémái, újra államosítják azokat
Jakubinyi György megemlítette a pápának a vagyon visszaadásokkal kapcsolatos problémákat. A romániai nuncius mindent megtesz, mindenhova ellátogat az ügyben. A gyulafehérvári érsekségnek 67 pere van vagyon visszaadási ügyekben. Ezekből egy napon 20 év után 37 pert visszautasítottak azon a címen, hogy a telekkönyvben nem szerepel birtokosként, hogy az a gyulafehérvári római katolikus püspökség. Ehelyett szerepel a katolikus státusz, ami az egyháznak a szervezete volt. Volt világi elnöke is, de a mindenkori püspök az elnöke. Ez még a régi fejedelemségi időből maradt így. Minden nemzetiségnek, felekezetnek volt ilyen státusza: a szászoknak és az evangélikusoknak is. Létezett pl. a kántor tanítók nyugdíjalapja vagy pl. a Batthyáneum is nem úgy volt beírva, hogy a püspökségé, hanem egy alapítványt tett Batthyány Ignác és az az alapítvány szerepelt – magyarázta az érsek. Erre a román törvényszék azt állítja, hogy nem azonos a kérelmező és a telekkönyv, ezért nem adják vissza. Egy nap alatt 37 hasonló kérést utasítottak el. Erre a nuncius elment a bizottság elnökéhez Bukarestbe és magyarázatot kért. Az elnök azt mondta, hogy ez nem katolikusellenes dolog. Egyébként pedig készüljenek fel arra, hogy amit 1990 óta a történelmi egyházak visszaadtak – édes keveset abból, amit követelnek, a birtokaikat –, azt is törvénytelenül adták vissza és erre csak most 20 év múlva jöttek rá, és újra fogják államosítani. Meg is indult a folyamat.
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügye: megszüntették
Két éve volt a nagy botrány – hangsúlyozta az érsek. A négy történelmi egyház nyolc püspöke elment tüntetni Sepsiszentgyörgyre a Székely Mikó Kollégium ügyében. Újraállamosították az intézményt azon a címen, hogy 1992-ben tévesen adták vissza, mert rájöttek, hogy a református Mikó grófnak ez magán alapítványa volt és nem a református egyház tulajdona. Ezzel vége lett a Mikó Kollégiumnak – mondta Jakubinyi György.
A marosvásárhelyi gimnázium bezárása és újramegnyitása
Egyházmegyéjében 2014-ben, 24 év után visszakaptak egy gimnáziumépületet Marosvásárhelyen, amelyben román iskola működik, de magyar osztályok is voltak benne. Két évi működés után bezárták azon a címen, hogy az alapításnál jogi hibák vannak. A nuncius ekkor ellátogatott Marosvásárhelyre és tárgyalt a prefektussal, a megyei tanfelügyelővel, a polgármesterrel és a szülői bizottság képviselőjével. Javasolta, ha hibás volt az alapítás, javítsák ki, mert az egyházjogban van lehetőség a gyökeres orvoslásra. Mindenfélét ígértek neki, de egy interjúban a polgármester elmondta, hogy ott magyar iskola nem lesz. Marosvásárhelyen ugyanis van már egy magyar iskola a reformátusoknak. Ekkor Orbán Viktor miniszterelnök közbelépett és azt mondta, hogy ha a románok elnyomják a katolikus magyar iskolákat, akkor Magyarország nem szavazza meg egy uniós bizottságban a tagságot Románia részére. Erre gyorsan visszaállították az iskolát, Magyarország a vétót visszavonta, Romániát bevették az adott bizottságba, de a marosvásárhelyi érintett iskola igazgatóját csak félévre nevezték ki. Várjuk a jövőt. Reméljük, hogy nem zárják be újra az intézményt – hangsúlyozta a gyulafehérvári érsek.
Utolsó ad limina látogatása életkora miatt
Jakubinyi György 1970-1974 között Rómában tanult. Újra és újra olyan élmény visszatérni számára Rómába, mintha először lenne itt. Ferenc pápával először találkozott személyesen. Az elmúlt öt évben kétszer járt az Örök Városban: a két pápa szentté avatásán és az örmény népírtás centenáriuma alkalmából. Akkor koncelebrált a Szentatyával, mint örmény kormányzó. Ezért nagyon örült most, hogy találkozhatott a pápával és beszélhetett vele. Életkora és betegsége miatt is ez volt az utolsó ad limina látogatása. „Egyben búcsúzás is ez az ittlét Rómától. A pápa nagyon kedves volt és nagyon megérintett a közvetlensége” – zárta interjúját Jakubinyi György gyulafehérvári érsek.