A Nagyhét szertartásaira vonatkozó szabályok a világjárvány idején

Somogyi Viktória - Vatikán

A Covid-19 világjárvány drámája „sok változást hozott a liturgia megünneplésének szokásos módjában is” – hangsúlyozza az Istentiszteleti és a Szentségi Kongregáció dokumentuma, amelyet a prefektus, Robert Sarah bíboros és titkára Arthur Roche érsek írt alá. A világ püspökeinek és püspöki konferenciáinak elküldött Jegyzék emlékeztet arra, hogy „sok országban még mindig érvényben vannak a bezárás szigorú feltételei, amelyek lehetetlenné teszik a hívek jelenlétét a templomban, míg más helyeken kezd újra indulni a normálisabb kulturális élet”.

A közösségi média használata

A szöveg kimondja, hogy „a közösségi média használata nagyban segítette a pásztorokat abban, hogy támogatást és közelséget nyújtsanak közösségüknek a világjárvány idején”. „A nagyhét szertartásait illetően az a javasolat, hogy könnyítsék meg és terjesszék a média felüleleteken a püspök által vezetett szertartásokat, ösztönözve a híveket, akik nem járhatnak templomba, hogy az egység jeleként így kövessék az egyházmegyei szertartásokat”. Minden szertartáson, a püspöki konferenciával összhangban, „figyelmet kell fordítani bizonyos pillanatokra és gesztusokra az egészségügyi előírások tiszteletben tartásával”. A Kongregáció továbbá arra buzdít, hogy „készítsék elő a megfelelő támogatást a családi és személyes imádságra, a lehető legjobban kihasználva az Imaórák liturgiájának egyes részeit”.

Hatályos a tavalyi rendelet

Az Istentiszteleti Kongregáció jegyzékében arra is emlékeztet, hogy a dikasztérium által Ferenc pápa megbízásából 2020. március 25-én kiadott rendelet továbbra is érvényes. Tehát a múlt évi előírások érvényesek Virágvasárnap, Nagycsütörtök, Nagypéntek és a húsvéti vigília szertartásait illetően.

Virágvasárnap

Amint azt a múlt év március 25-i rendelet kimondta, a virágvasárnapi szertartást „a szenthelyen belül” kell megtartani. A székesegyházak kötelesek elfogadni "a Római Misekönyv által előirányzott második formát a plébániatemplomokban és más helyeken a harmadik formát”. A krizmaszentelési szentmisével kapcsolatban a püspökségek az ország helyzetétől függően jelezhetik az esetleges dátumváltozást.

Krizmaszentelési szentmise

A krizmaszentelési mise szükség esetén áthelyezhető egy másik megfelelőbb napra, mert azon részt kell vennie „a pásztorok, a papok és a hívek jelentős részének”.

Coena Domini szentmise

Nagycsütörtököt illetően a Kongregáció kéri, hogy ne végezzék el a már egyébként sem kötelező lábmosás szertartását. A záró körmenetet se tartsák meg, és a Szent Oltáriszentséget a tabernákulumban őrizzék. Kivételesen a papoknak engedélyezik, hogy a szentmisét az emberek részvétele nélkül, megfelelő helyen tartsák meg.

Nagypéntek

A nagypénteki egyetemes könyörgések során a püspökök feladata lesz, hogy „egy különleges imaszándékot készítsenek elő a veszteséget szenvedettekért, a betegekért, az elhunytakért”. A Kereszt imádásának rítusa is megváltozott. A 2020. március 25-i dekrétumban meghatározott kereszt-csók „csak a szertartást végzőre korlátozódik”.

Húsvéti virrasztás

Végül, ami a húsvéti vigíliát illeti, a Kongregáció azt kéri, hogy „kizárólag a székesegyházakban és a plébániákon” tartsák meg, és a keresztelési liturgia tekintetében „csak a keresztségi ígéretek megújítását tartsák meg”.

Döntések a közjó és a közegészségügy vonatkozásában

Az Istentiszteleti Kongregáció végül köszönetet mond a püspököknek és a püspöki konferenciáknak, hogy lelkipásztori választ adtak a gyorsan változó helyzetre, annak tudatában, hogy „a meghozott döntések a lelkipásztorok és a hívek számára nem voltak mindig könnyen elfogadhatóak. Mindenesetre tudjuk, hogy azért hozták meg azokat, hogy a lehető leghatékonyabb módon biztosítsák a szent misztériumok megünneplését a közösségek számára, a közjó és a közegészségügy tiszteletben tartásával” – zárul a jegyzék.