Parolin bíboros államtitkár a koreai fórumon: a béke az igazságosság és a szeretet gyümölcse

Vertse Márta – Vatikán

Míg az igazságszolgáltatás megköveteli, hogy ne sértsük meg mások jogait, hanem adjuk meg a nekik járó tiszteletet, a jótékony szeretet arra késztet, hogy magunkénak érezzük mások szükségleteit. Ez elősegíti a gyümölcsöző együttműködést és barátságot. A valódi békét akkor lehet megvalósítani a világban, amikor az igazságosság a jótékony szeretetben valósul meg – fejtette ki kedden közzétett üzenetében Pietro Parolin bíboros államtitkár. A Korea Globális Béke Fórum évente megrendezésre kerülő esemény, amelyet a Dél-Koreai Újraegyesítési Minisztérium lát vendégül több mint húsz ország szakértői, kutatói és kormány tisztviselői részvételével. Az idei találkozó augusztus 31-tól szeptember másodikáig tart a következő témával: „A két Korea-közötti kapcsolatok és közösség új jövőképe: a békéért, a gazdaságért és az életért”. A világjárvány miatt az idei találkozót online tartják.

A vatikáni bíboros államtitkár kedden egy hosszú dokumentumot ismertetett „Az Egyházak szerepe a béke megteremtésében a koreai félszigeten” címmel. Az egyházi hagyományból és az evangéliumból kínált fel alapelveket, értékeket és eszményképeket, amelyek hozzájárulhatnak a félsziget békéjéhez és kiengesztelődéséhez.

Befogadni, elkísérni, meghallgatni

Szent VI. Pál pápa szerint a népeknek és nemzeteknek testvérekként, Isten gyermekeiként kell találkozniuk és együtt kell munkálkodniuk az emberi faj közös jövőjének építésén, hogy megteremtsék a szolidaritáson alapuló humanizmus átfogó fejlődésének feltételeit. Ezt a folyamatot segíti elő a befogadás, az elkísérés és a meghallgatás cselekedete.

Ferenc pápa mások befogadását úgy írja le, mint közelség, nyitottság a párbeszédre, türelem és kedvesség, amely nem ítél el. Ez azt jelenti, hogy helyet csinálunk számukra életünkben és meg akarjuk velük osztani örömeinket és bánatainkat, amely segít a hiteles kapcsolatok építésében.

Az elkísérésre azért van szükség, mert nincs harmonikus fejlődés a társadalom minden részében, ha nem valósítunk meg közös stratégiákat konkrét helyzetekben, amelyek célja az emberi élet, mindenki méltóságának a tiszteletben tartása és a személyek fokozatos elkísérése.

Meghallgatni és párbeszédet folytatni

A meghallgatás és a párbeszéd azt jelenti, hogy tudatosan értékes időt és figyelmet szentelünk másokra, gondosan megfejtjük a másiktól kapott jelzéseket. Parolin bíboros üzenetében elmondta, hogy mások meghallgatása segít a konfliktusok megoldásában, a kulturális közvetítésben és a béke megteremtésében közösségekben és csoportokban. Ferenc pápa szerint a párbeszéd segít, hogy megértsük és értékeljük mások szükségleteit és elősegíti bennünk a meghallgatás magatartását, azt, hogy nyitottak legyünk az előadó értékes nézeteire.

A vatikáni államtitkár úgy érvelt, hogy a párbeszéd a tisztelet nagy jele és segít az embereknek, hogy megértsék és értékeljék a másik szükségleteit. A párbeszéd a jótékony szeretet kifejezésévé válik, mivel segít abban, hogy keressük a közös jót és osztozzunk benne, anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk a különbözőségeket és álláspontunkat előtérbe helyeznénk a többiekével szemben.

Ami a koreai félszigeten a kapcsolatok új jövőképét illeti, a 66 éves bíboros Szent XXIII. János alakját mutatta fel. Angelo Roncalli pápa mindig hangsúlyozta az egyetemes értékeket, amelyek közel hozzák egymáshoz a népeket. Szüntelenül a minden személyben és társadalomban jelen lévő jóra tekintett, és párbeszédet folytatott a kölcsönös tisztelet és elismerés alapján, legyőzve a szűklátókörűséget, amely megosztottságot teremt. Az a hit vezérelte, hogy minden személyben van valami jó, és ez arra vezette, hogy mindenekelőtt azt keresse, ami összeköt és ne azt, ami szétválaszt. Ez a párbeszéd alapja és ez tette lehetővé Szent XXIII. János számára, hogy segítsen békésen megoldani a kubai rakétaválságot – emlékeztetett rá Parolin bíboros.

Béke, igazságosság, jótékony szeretet

A II. Vatikáni Zsinat szerint a béke több mint a háború hiánya vagy puszta erőegyensúly egymással szemben álló felek között. Csak akkor lehet béke, ha óvják a nép jólétét és az emberek szabadon és a kölcsönös bizalom légkörében megosztják egymás között elméjük és tehetségük gazdagságait.

Azt is mondhatnánk, hogy a béke barátság és jóindulat – mondta a vatikáni államtitkár, majd utalt Konfuciusra, aki szerint a jóindulat azt jelenti, hogy nem erőltetjük rá másokra azt, amit nem szeretnénk magunknak. Ez az alapelv közel áll a keresztény előíráshoz: „Szeresd felebarátodat, mint saját magadat” (Mt 22,39).

Parolin bíboros ezután emlékeztetett Szent II. János Pál tanítására, miszerint a valódi békét csak akkor lehet megvalósítani a világon, ha az igazságosság a jótékony szeretetben teljesedik be. Ezért emlékeztetett rá a lengyel pápa, hogy mind az egyének, mind a népek problémáinak megoldásához megbocsátásra van szükség. Csak az az emberiség lesz képes hiteles és tartós békét élvezni, amelyben a „szeretet civilizációja” uralkodik.

Barátság

Ferenc pápa szerint a barátságnak van szociális dimenziója is, amely a szolidaritáson és a kölcsönösségen alapul. Erre gondolt, amikor a Covid-19 pusztításai közepette, a teljesen kihalt Szent Péter téren 2020. március 27-én azt mondta, hogy mindnyájan ugyanabban a csónakban ülünk, amely törékeny és irányt vesztett, de szükségünk van egymásra, mivel senki sem mentheti meg magát egyedül

A testvériségről és szociális barátságról szóló Fratelli tutti enciklikájában Ferenc pápa a párbeszédet a következő cselekedetekkel írja le: közeledés, beszélés, meghallgatás, a másikra tekintés, egymás megismerése és megértése és a közös alap megtalálása. Az ilyen párbeszéd sok nagylelkű személy között, megtartja a családok és a közösségek egységét, anélkül, hogy az újságok címlapjára kerülne.

A Korea Globális Béke Fórumnak küldött videóüzenete végén Parolin bíboros leszögezte, hogy a hiteles világbékéhez az igazságosságnak a jótékony szeretetben kell beteljesednie és az embereknek azt kell keresniük, ami összeköt, nem pedig azt, ami szétválaszt. Szent VI. Pál pápa azt tanította, hogy a világnak szüksége van barátságra és testvériségre. Ezért egymást ne idegennek, vetélytársnak, bosszúságnak, ellenfélnek vagy ellenségnek tekintsük, hanem hozzánk hasonló emberi lénynek, aki méltó a tiszteletre, a megbecsülésre, a segítségre és a szeretetre – zárta Pietro Parolin vatikáni bíboros államtitkár a koreai béke fórum résztvevőihez intézett videóüzenetét.