Kettős könyvbemutató a Római Magyar Akadémián a Szentszék diplomáciájáról

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

A könyvbemutató moderátora, Rita Tolomeo történész, a Római La Sapienza egyetem kelet-európai újkori történelmének professzora bevezető előadásában felvázolta azt a történelmi környezetet, melyben Magyarország a két vesztes világháború után elkezdte az újjáépítést. Fejérdy András történész, a PPKE egyháztörténelem szakának docense, a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese előadásában a Magyarországon 1920-1925 között szolgálatot teljesítő Lorenzo Schioppa apostoli nuncius úttörő szerepéről szólt, hiszen személyében első alkalommal képviseltette magát a Szentszék közvetlenül magyar földön, Budapesten. Schioppa nuncius munkáját nagy körültekintéssel végezte, „empátiával és szimpátiával” a magyarok iránt.

Somorjai Ádám atya, bencés történész, a „Nunciusi jelentések” sorozat szerkesztője és az „Ütközni vagy időt nyerni” könyv társszerkesztője az Apostoli Levéltárban folytatott hosszú és gyümölcsöző kutatómunkájának lehetőségeiről és a nunciusi jelentések bőségéről beszélt. A kötetében szereplő 75 jelentés, melyet a nuncius hivatali kötelességként rendszeresen küldött a Vatikáni Államtitkárságra, mintegy 3500 egyéb jelentésből készült válogatás, mely keresztmetszetet ad egyrészt a nuncius szemléletmódjáról, melynek alapvető szempontja a lelkipásztori olvasat, illetve a Trianon utáni Magyarország egyházpolitikai helyzete.

Johan Ickx történész, az Államtitkárság Történelmi levéltárának igazgatója felszólalásában a II. Világháborút követően a Szentszék és a szovjetek megszállta Magyarország közötti „modus vivendi” lehetőségét kereső magyar jezsuiták szerepét elemezte, akik XII. Piusz pápa támogatását élvezve az együttélés olyan lehetőségét keresték, mely biztosítani akarta az egyház alapvető működéséhez szükséges feltételeket.