Filoni bíboros tanúságtétele XVI. Benedekről a vatikáni napilapban

Somogyi Viktória - Vatikán

Az elmúlt hetekben a müncheni-freisingi főegyházmegye jelentése alapján vádak merültek fel az emeritus pápa ellen, miszerint müncheni érseki szolgálata idején, valamint a Hittani Kongregáció prefektusaként nem megfelelően járt el a német egyházmegye egyes gyermekbántalmazási eseteiben. Filoni bíboros az Osservatore Romano hasábjain fogalmazta meg álláspontját a kérdést illetően. Az emeritus pápa megkérdőjelezhetetlen erkölcsi és intellektuális tisztessége mellett tett tanúbizonyságot.

Ki XVI. Benedek?

Ki is XVI. Benedek? – kezdi cikkét Filoni bíboros. Ez az a kérdés, ami sokak fejében felmerül ezekben a napokban, amelyek nagy szenvedést jelentenek az emeritus pápának és az egyháznak egyaránt. Pápasága kezdetén (2005) annyit mondott magáról, hogy alázatos szolgának tekinti magát az Úr szőlőjében, utalva a Máté evangéliumában szereplő példázatra (Mt 21,33-43). Ebben Jézus megbélyegezte azok viselkedését, akik hűtlenségükkel tönkretették az áldozattal és odaadással létrehozott szőlőt. Abba az Isten által szeretett szőlőbe a gazda munkásokat küldött, hogy műveljék meg. Az ő tulajdona volt a szőlő, amelyről a munkásoknak kellett volna gondoskodni, ahelyett, hogy birtokba vették volna azt.

Filoni bíboros XVI. Benedek államtitkár-helyettese

XVI. Benedeket kiváltképpen azóta ismerem személyesen, amióta pápai szolgálata kezdetén Rómába hívott a Fülöp-szigetekről, ahová egy évvel korábban pápai képviselőjévé nevezett ki – fogalmaz írásában Filoni bíboros. Jól emlékszem az első találkozásunkra; 2007. július eleje volt. Engem államtitkár-helyettesnek nevezett ki, vagyis az egyik legközelebbi munkatársának. Ez lehetővé tette számomra, hogy hetente legalább egyszer találkozzak vele és a szívéhez közel álló kérdésekről beszéljünk, valamint, hogy megfelelő iránymutatást kapjak a Kúria és az Egyház életének számos vonatkozásáról.

Pápai utak

Az államtitkár-helyettesi hivatal feladata volt a pápai utak megszervezése is, így a megbízatásom négy éve során, mielőtt kinevezett volna a Népek Evangelizációja Kongregáció prefektusává, elkísérhettem XVI. Benedeket a különböző országokba, ahová apostoli látogatást tett. Ezekben az években a „pedofília kérdése” erősen felbukkant az egyházban. Nem volt annyira ismeretes, mint ahogy aztán fokozatosan köztudottá vált. De számomra mindig világos volt XVI. Benedek azon vágya, hogy határozottan szembe nézzen ezzel – nyomatékosítja Filoni bíboros.

XVI. Benedek nagyon magasfokú erkölcsi és intellektuális tisztessége

Ezen a téren mindenekelőtt mély és nagyon magasfokú erkölcsi és intellektuális tisztességéről tehetek tanúbizonyságot. Ez megkérdőjelezhetetlen, még akkor is, ha ma már nem hiányoznak az ellene lázadók. Ezt szabadon megtehetik, de megerősíthetem, hogy soha nem találtam benne árnyoldalt vagy kísérletet arra, hogy bármit is elrejtsen vagy minimalizáljon. Nem téveszthető össze a bizonytalansággal vagy bármi mással az a finomsága sem, amellyel súlyos erkölcsi vonatkozású kérdéseket kezelt.

XVI. Benedeket mélyen megviselték a súlyos egyházi problémák

Tisztában vagyok azzal is, hogy a súlyos egyházi problémák milyen mélyen felkavarták, és tisztán emlékszem arra a mély sóhajtással kimondott gondolatára is: „Milyen kifürkészhetetlen az a szakadék, amelybe az emberi nyomorúság miatt bele lehet zuhanni!”. Ez nagyon mélyen megviselte, és ezek hallatán időnként sokáig csendben maradt, még inkább, ha ezek az emberi nyomorúságok az egyház embereit érintették.

Az áldozatok iránti érzékenysége

Érzékelhető volt az áldozatok iránti érzékenysége. Amikor apostoli útjára készülve (Egyesült Államok, Ausztrália stb.) felkérések érkeztek hozzá a bántalmazások áldozataival való találkozásra, beszélt nekem róluk; kérte a véleményemet arról, miként teljesítse ezeket a kéréseket. Megerősíthetem, hogy két olyan szempontot ajánlott, amelyekhez nagyon ragaszkodott:

1) nagy tisztelet az áldozatok iránt, akiknek kilétét védeni kell; ezért azt akarta, hogy a találkozók a kamerák vagy más vizuális eszközök tekintetétől távol történjenek. Nem akart tanúkat, de kérte, hogy legyek ott a nagyon kevés diszkréten jelenlévő között;

2) azt kívánta, hogy a találkozó ne egyfajta „audiencia” legyen, egyszerű kézfogással és gyors tekintetváltással, hanem igazi imatalálkozó; legyen lelki dimenziója, és Isten jelenlétében kerüljön rá sor, akitől irgalmat kell kérni. Ezért fogadta el azt az elképzelést, hogy az összejövetelekre egy kápolnában, a Legszentebb Eucharisztia előtt kerüljön sor. Így az áldozatokkal elmondott néhány perces imát követően, a nehéz emberi pillanatok után, közösen szokták elmondani a Miatyánkot; mindegyik személyre odafigyelt, látható és tapintható meghatottsággal hallgatta meg őket és a végén mindegyiküknek egy-egy rózsafüzért ajándékozott.

XVI. Benedek elkötelezettséget vállalt, amelyben irgalma és igazságossága egyesült

Azokon az találkozókon nemcsak az áldozatok által elszenvedett megaláztatás érzése volt tapasztalható, hanem egy olyan egyházi ember megaláztatása is, aki soha nem tudta volna elképzelni sem, hogy ilyen lealacsonyító cselekedetek megtörténhetnek. Mégis abban a pillanatban felajánlotta az ima balzsamát és a szolidaritás megkönnyebbülést adó érzését annak az Istennek a nevében, aki megalázta magát, és magára vette az emberi mivoltot és annak bűneit. Minden találkozáson jelen volt a megsebzett igazi emberi és lelki érzékenység. A mélyen meghatódott embertestvéreket mindig Isten kegyelmére bízta. E találkozók alkalmával az egész Egyház kért bocsánatot Istentől, és XVI. Benedek elkötelezettséget vállalt, amelyben irgalma és igazságossága egyesült. Ezt addig nem létező intézkedésekkel teljesítette.

Az emeritus pápa mélységes aggodalma az egyházért és az emberiségért

Ez XVI. Benedek, akit én közelről megismertem – hangsúlyozza Fernando Filoni bíboros. Ő egy „Pásztor”, az Úr szőlőjének „Munkása”, akinek szívében – mindig – mélységes „aggodalom élt az egész Egyházért” és a szenvedő, elesett és Isten nélkül élő emberiségért, összhangban azzal, amit 2005. április 25-én délután a Falakon kívüli Szent Pál, a Népek apostola bazilikájában tett látogatása során mondott – zárja tanúságtételét Fernando Filoni bíboros, a Szent Sír Lovagrend nagymestere az Osservatore Romano vatikáni napilap hasábjain.