Parolin bíboros a Kínával kötött megállapodásról: a megújítása felé haladunk
Gabriella Ceraso / Somogyi Viktória – Vatikán
A háború és annak nemzetközi vonatkozásai, a Kínával és Oroszországgal fennálló bizalmi kapcsolatok álltak az interjú középpontjában, amelyet az olasz állami televízió kettes csatornájának esti hírműsorában adott Pietro Parolin bíboros államtitkár. „Amikor valakivel tárgyalást folytatunk, akkor mindig a jóhiszeműségének elismeréséből kell kiindulni, különben nincs értelme a tárgyalásnak” – mondta a bíboros. Meggyőződése, hogy megújításra kerül a Szentszék által 2018-ban Kínával aláírt Ideiglenes Megállapodás, amelyet annak biztosítása érdekében kötöttek, hogy minden püspök szeretetközösségben legyen a pápával, valamint teljesen kínai és teljesen katolikus legyen. Szeptember 2-án tért vissza a szentszéki delegáció a távol-keleti országból. „Az út sok nehézséggel járt és még hosszú út áll előttünk, amelyen türelemmel kell előre haladnunk, lépésről lépésre, és meg kell látnunk a „magok kicsírázását” akkor is, amikor kedvezőtlen az időjárás.”
A Kirill pátriárkával való találkozót jól elő kell készíteni
Az interjúban előtérbe került a háború hatása a Moszkvával és az ortodox pátriárchátussal való kapcsolatokra. Megerősítették Kirill pátriárka távolmaradását a pápa közelgő, szeptember 13. és 15. közötti kazahsztáni látogatása során. „Nem indokolták, de úgy gondolom, hogy a találkozót jól elő kell készíteni, hogy eredményes legyen. A párbeszéd folytatódik olyan egyházi hagyományok ellenére is, amilyenek például az ortodox egyházban jellemzők, miszerint az egyházak nagyobb mértékben azonosulnak az ország hatóságaival, amelyben működnek. Tiszteljük ezt a valóságot, ha mérsékelten érvényesül. Ez nem érvényteleníti a párbeszédet” – nyilatkozta a vatikáni államtitkár.
A pápa akkor utazik Kijevbe, ha az hasznos a béke szempontjából
A Kijevvel fenntartott diplomáciai kapcsolatokban sem történt változás. Pietro Parolin bíboros hangsúlyozta: a pápa eltökélt szándéka, hogy ellátogat Kijevbe – mint ahogy azt nyilvánosan is kifejtette –, amikor a feltételek adottak, amikor a látogatás hasznos lesz a béke szempontjából, és nem pusztán egy fotózkodási lehetőség. A Szentszék diplomáciai szempontból továbbra is nyitott mindenki, az agresszorok és a megtámadottak felé azzal a céllal, hogy létre jöjjön a fegyverszünet és a tartós béke. A bíboros államtitkár I. János Pált idézte és állította példaként, utalva álmára az „igazságos” és „teljes” békéről, amely mindenkit kielégít, és minden szempontot figyelembe vesz, hogy elkerülje a jövőbeli konfliktusokat.
Védekező hadviselés csak a Katekizmus feltételei szerint
Az interjúban a bíboros elítélte a fegyverkezési versenyt és megerősítette a népek önvédelmi jogát, amikor megtámadják őket. Ebben nincs ellentmondás, pontosította a vatikáni államtitkár: a Katolikus Egyház Katekizmusa szerint a fegyveres védekezés jog és kötelesség megállítani az agresszort, de ennek nagyon pontos feltételeknek kell megfelelnie, amelyeket Parolin bíboros felsorolt. Egyúttal szem előtt kell tartani a modern pusztító fegyverek erejét is. Emiatt a pápát nagyon aggasztja az újabb fegyverkezési verseny: egyedül 2021-ben a kiadások elérték a kétezer milliárd dollárt, ami „őrület”, mert fokozódhat a veszélye annak, hogy mindenki mindenki ellen fordul, és mert az erőforrásokat elvonják a világ egyéb szükségleteitől.
A politika szenved a katolikusok visszaszorulása miatt
Ezt követően Pietro Parolin bíboros államtitkár az olasz politikai válságról szólt, amely a szeptember 25-i szavazásban csúcsosodik ki, valamint az egyház szerepéről a katolikusok közéleti visszaszorulásában, aminek okát a jelenlegi szekularizációban is kereshetjük. A bíboros nem jelölte ki a közéleti részvételük pontos formáit, de rámutatott, hogy a társadalom hajlamos a vallást a magánszektorba szorítani, és néha még a katolikusok maguktól is visszavonulnak. „Ezt nem fogadhatjuk el a kereszténység társadalmi és történelmi dimenziója miatt. Fontos a katolikusok jelenléte a politikában, és fontos a hozzájárulásuk. A vatikáni államtitkár reményét fejezte ki, hogy a pápa tanításából ösztönzést nyerve teljes rálátást nyerhetnek az olyan kérdésekre, mint például az életvédelem, anélkül, hogy sajátos szempontokra összpontosítanának, és ezt kifejezésre is juttatják azokban a pártokban, amelyeknek tagjai.
I. János Pál: reformátor
Két nappal a boldoggá avatás előtt Parolin bíboros beszélt I. János Pálról is, aki a legszegényebb emberekhez közel álló pásztor volt, a hit és az Evangélium lényegére összpontosítva. Egyszerű és alázatos volt és természetesen nem konzervatív, éppen ellenkezőleg – jegyezte meg többször is Parolin bíboros államtitkár. A II. Vatikáni Zsinat reformjainak igazi hirdetője volt egyházmegyéjében, a velencei patriarchátusban, majd az egyetemes egyházban. Semmi sem igaz a mérgezés általi halálából. Természetes halál volt, amelyet „megcáfolhatatlan tanúvallomások” támasztanak alá – hangsúlyozta a bíboros a posztulációs dokumentumok tükrében. Végül kiemelte, hogy Luciani pápa tanítása továbbra is jelentős az olyan kérdések kapcsán, mint a migráció, a világjárvány és a háború, amelyekre az egyház társadalmi tanításához ragaszkodva válaszolt volna. Az államtitkár emlékeztetett Luciani pápa kifejezésére, amelyben összefoglalja, mi lenne mai elkötelezettsége: „Támogatunk mindent, ami segíthet békét teremteni ebben a zaklatott világban”.
