Angelo Rotta apostoli nuncius politikai jelentései – Somorjai Ádám OSB tudósítása
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Angelo Rotta nuncius szokatlan hosszú ideig, 15 esztendeig volt Budapesten, székhelye, az apostoli nunciatúra épülete a budavári Dísz téren volt található, ahol 1992 óta emléktábla hirdeti az ő magyarországi szolgálatának emlékét 1930 és 1945 között, amíg a szovjetek ki nem utasították. Mint ott olvashatjuk: „a nehéz háborús években tevékenyen segítette a hazánkba menekült külföldieket és az üldözötteket.”
A nuncius szolgálatának első nyolc esztendejében XI. Piusz volt a pápa, akinek a periódusát néhai Csíky Balázs egyháztörténész kutatta és kiadását tervezte. 2016-ban bekövetkezett korai halálát követően Somorjai Ádám bencés gondozta az anyagot és rendezte sajtó alá.
A nuncius szolgálatának második periódusa XII. Piusz pápaságára esik, amelynek tanulmányozását Ferenc pápa, mint arról hallgatóinkat már tudósítottuk, 2020 márciusában engedélyezte. Részben a levéltári anyag, részben a már korábban, a négy jezsuita páter által megjelent Actes et Documents... 11 (tizenegy) kötetében eredeti nyelveken (olaszul és franciául) a hatvanas, hetvenes években közzétett jelentések, részben pedig a Montini államtitkár helyetteshez tartozó Vatikáni Információs Iroda[1] levéltári anyaga alapján.
A nunciusi jelentések száma többezer, ezekben a kötetekben a politikai viszonyokra és a közéletre vonatkozó jelentések szövegét olvashatjuk eredeti nyelveken, főleg olaszul és magyar fordításban, Csíky Balázs, Korompai Eszter és Somorjai Ádám OSB fordításában.
A könyvbemutatón Szabó Csaba, az Országos Levéltár főigazgatója és a rendezvény házigazdája kiemelte annak jelentőségét, hogy a két kötet mintegy lezárja a nunciusi jelentések sorozatát, amelynek első két kötete az előző két esztendőben jelent meg, a METEM Kiadó gondozásában, továbbá, hogy mind a négy kötet tanulmányozható interneten, a Magyar Tudományos Akadémia digitális levéltárában, ún. repozitóriumában.
Michel W. Banach c. érsek, apostoli nuncius, aki néhány hónappal ezelőtt kezdte meg szolgálatát Budapesten, bevezető szavaiban ismertette a nunciatúra levéltárának sorsát. Mint ismeretes, a nunciatúra levéltárát, a vatikáni elöljárók felszólítására, mivel hadviselő ország fővárosában volt, minden eshetőségre készen, hogy megmentse a jövő számára, 1940 májusában beküldte a Vatikáni Államtitkárságra, ahonnan az bekerült az akkori Titkos Levéltárba. Az ügymenet biztosítására az 1939. esztendő anyagát megtartotta: ezt és a további irattárat, a szovjet katonák fosztogatásai elől megmentve, mint egyik jelentésében olvashatjuk, saját maga kényszerült megsemmisíteni. Ezért a mai kutatók számára a levéltári jelentések 1939 után főleg a beküldött, eredeti példányok alapján állnak rendelkezésre.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a Magyarország Barátai Alapítvány elnöke angol nyelven köszöntötte a nunciust Budapesten és magyar nyelven elmondta, hogy az alapítvány szívesen támogatja mindazokat a kiadványokat, amelyek a hazai élet hiteles bemutatását szolgálják a külföldiek számára.
Érszegi Márk Aurél, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai főtanácsadója mutatta be az első, Fejérdy András, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója a második kötetet. Mindketten örömmel üdvözölték, hogy a magyarországi nunciusok jelentéseiből ily rövid idő alatt sikerült kiadni a fontosabb dokumentumokat, amelyek azt dokumentálják, hogy az Apostoli Szentszék független, objektív szempontból tekintett a magyarországi eseményekre.
A Rotta-jelentések mindkét kötetében olvashatjuk Dudás Róbert Gyula szakavatott bevezető tanulmányát.
A rendezvényt Zombori István, a METEM könyvsorozat fáradhatatlan szerkesztőjének, továbbá Somorjai Ádám bencés, a négy kötet szerkesztőjének gondolatai zárták.
