Béke és a 2023-as Ifjúsági Világtalálkozó az új vatikáni bélyegeken
Vertse Márta / Maria Milvia Morciano– Vatikán
A Vatikáni Posta és a Vatikáni Kormányzóság Filatélia szolgálata új bélyegeket bocsát ki néhány fontos évforduló és közelgő fontos esemény, mint például a lisszaboni Ifjúsági Világnap alkalmából. 2023. május 16-án és 17-én a Szent Péter téren, a bazilikától balra lévő „Harangok Boltíve” mellett működő vatikáni postahivatal a szóban forgó különleges, első napi bélyegzést alkalmazta. A továbbiakban a megfelelő értékekkel lebélyegzett filatéliai termékek különleges lepecsételését 2023. június 17-ig lehet kérni a Postai és Filatéliai Szolgálattól.
Az öröm és a dinamizmus képei a lisszaboni Ifjúsági Világnapokra
A világjárvány miatt a 2022-es XXXVII. Ifjúsági Világnapot 2023-ra kellett elhalasztani, amelyet augusztus 1. és 6. között rendeznek meg a portugál fővárosban, Lisszabonban, amint azt Kevin Joseph Farrell bíboros az előző, Panamában megtartott GMG záró szentmiséjén bejelentette. Ferenc pápa a találkozó mottójául Lukács evangéliuma első fejezetének 39. versét választotta: „Mária felkelt és sietve elindult”, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy mindig készen állva és soha ne aggodalmaskodva induljunk el, követve a megkülönböztetés útját. Ferenc pápa a következő szavakkal buzdította a fiatalokat a találkozót előkészítő videó üzenetében: „Ezen a találkozón, ezen az Ifjúsági Napon tanuljátok meg, hogy mindig tekintsetek a távlatokra, mindig nézzetek túl a láthatáron. Ne építsetek falakat életetek elé. A falak bezárnak, a távlatok növekedésre indítanak! Tekintsetek mindig a távlatokra, de ne csak szemmel, hanem főként szívvel. Nyissátok meg szíveteket! Más kultúrákra, más fiúkra és lányokra, akik szintén eljönnek erre a Világnapra”.
A Vatikán által a 2023-as Ifjúsági Világnap alkalmából kiadott bélyeg a pápa szavainak tökéletes képi átültetése. A Stefano Morri művész tervei alapján készült alkotást a Felfedezések Emlékműve (Padrão dos Descobrimentos) ihlette, amely a Tejo folyó bal partján, Lisszabon Belém kerületében áll, és amelyet 1960-ban, 500 évvel Tengerész Henrik halála után állítottak fel a portugál felfedezések tiszteletére. A Tejo folyó partján álló emlékműben Tengerész Henrik vezeti a legénységet, hogy felfedezzék az új világot. Ugyanígy a bélyegen Ferenc pápa a fiatalokat és az egyházat, amelyet Péter hajója képvisel, a „korszakváltás” felfedezéséhez vezeti el, ahogy korunkat jellemezte Ferenc pápa a firenzei olasz katolikus egyház nemzeti kongresszusához intézett beszédében 2015-ben.
A fehér kőből készült emlékmű-hajó kiemelkedik a kék égboltból. A hajóorr mintha felfelé törne; a színes ruhákba öltözött fiatalok vidáman lengetik Portugália zászlóját. Ezt a dinamikus és vidám jelenetet a bélyeg bal felső sarkában a találkozó logója egészít ki, amelyet Beatriz Roque Antunez, egy fiatal portugál tervező készített. A szimbólum egy fehér kereszt, amely a tiszta kék égbolt hátteréből emelkedik ki. A kereszten Mária arcéle és egy rózsafüzér látható. A dinamikus ábrázolás mintegy utalás arra a lendületre, amelyet Lukács evangéliumának szavai tükröznek.
Európa 2023: A béke az emberiség legfőbb értéke
Az Európai Postaüzemeltetők Egyesületének (PostEurop) tagjai évente bocsátanak ki ugyanabban a témában bélyeget, amivel a tagországok azonos értékeiket mutatják be. Az „EUROPA” népszerű sorozat idén a béke sürgető témájáról szól. A PostEurop, 2022. április 25-i rendkívüli igazgatótanácsa eredetileg a víz alatti flóra és fauna ábrázolásáról döntött, majd a „BÉKE, az emberiség legfőbb értéke” témát fogadták el az Ukrposhta ukrán postai szolgáltató javaslatára, az Ukrajnával való szolidaritás kifejezése és a béke egyetemes értékének világszerte történő népszerűsítése érdekében. A Vatikán által kibocsátott sorozat két értékből áll.
Az első, 0,10 centes kép azt a pillanatot ábrázolja, amikor Ferenc pápa 2022. április 6-i általános audienciáján kezében tartotta a kék-sárga ukrán zászlót, amely a meggyötört Bucsa városából érkezett, ahol éppen akkor ment végbe egy újabb szörnyű mészárlás. Ebből az alkalomból a pápa azt kérte szívhez szóló hangon, hogy ne feledkezzünk meg az ukrán gyermekekről, akiknek el kellett menekülniük hazájukból, hogy egy egészséges földre jussanak, és ne feledkezzünk meg az ukrán népről, „egy nemes és mártír népről”.
Az 1,25 euró értékű bélyeg a PostEurophoz tartozó tagok közös motívumát ábrázolja, amelyet egy mindenki számára nyitott pályázat útján választottak ki. A győztes motívum a „Békecsomó”, amelyet a luxemburgi posta javasolt, és amely sikeresen közvetíti és képviseli a békés egymás mellett élés üzenetét pusztán egy grafikai jellel. A bélyeg alkotóit, Linda Bos és Runa Egilsdottir grafikusokat a kelta szerelmi csomó szimbóluma ihlette, amely két szívből áll és amelyek vonalai karokként nyúlnak ki, egymásba fonódó kezekben végződve. Ezzel a képpel a béke új szimbólumát akarták felkínálni, amely legyőzi a kulturális határokat és egyesíti a világ összes nemzetét. A színek az egyes országok globális jellegét idézik, az egymásba fonódó ujjakkal pedig a kölcsönös tiszteletre emlékeztetnek.
Spoleto jubileuma a székesegyház felszentelésének évfordulóján
A Vatikán és a Szuverén Máltai Lovagrend közösen ünnepli a spoletói Santa Maria Assunta, a Mennybe felvett Mária székesegyház felszentelésének 825. évfordulóját. A katedrálist 1198-ban III. Ince pápa szentelte fel. Erre az évfordulóra jubileumi évet (2022. október 16. - 2023. október 25.) hirdettek meg, amely megfelel annak a szinódusi útnak, amelyet Ferenc pápa az olasz egyházmegyékben kívánt kezdeményezni. Az évforduló „alkalom lesz arra, hogy végig követhessük csodálatos székesegyházunk történetét, nem a tények és személyiségek tudós felelevenítéseként, sem az állítólagos múltbeli dicsőségek újbóli felidézéseként, hanem lelki elmélkedésként arról, hogy mik voltunk, mik vagyunk és mire vagyunk hivatottak, hogy helyi egyházunkat szent élettel és az evangéliumnak megfelelő egyéni és közös döntésekkel építsük” - írja Renato Boccardo, Spoleto-Norcia érseke „Krisztus egyháza, egyház a világért” című pásztorlevelében.
A pápa a jubileum kezdetén bemutatott szentmise alkalmával küldte el jókívánságait az évfordulóra: „Spoleto hálás Istennek az ajándékokért, amelyeket a Szentlélek hosszú évszázadokon át adott, és amelyeket a művészet és a történelem ilyen egyedülálló kincse díszít, amelyet ősi székesegyháza őriz. [. . .] Remélem, hogy a hit és a szépség tanúsága a székesegyházban, amely az egyházmegye életének mozgató központja, újra feléleszti az Isten iránti szeretetet azokban, akik felkeresik és látogatják, erősíti a gyökereikhez való kötődést és a közösség tagjai közötti egyetértést” – írta levelében a Szentatya. A bélyegen a székesegyház homlokzata látható a mozaikkal, amely az áldást osztó Megváltót ábrázolja Szűz Mária és Szent János evangelista között, „emlékeztetve arra, hogy az egyházhoz tartozásunkat missziós tanítványokként éljük meg, a hitben való új öröm és a gyümölcsöt hozó evangelizálás érdekében”. A bélyeg felső része a „Szűz Mária megkoronázása” freskót ábrázolja, amely a székesegyház apszisának félkupoláját díszíti, és az egész apszist beborító „Szűz Mária életéből” című freskóciklushoz tartozik, amelyet 1466 és 1469 között a nagy firenzei festő, Fra’ Filippo Lippi alkotott.
Fontos mérföldkő két szerzetesi kongregáció egyesülésének kétszázadik évfordulója
1823. június 23-án Rómában, a Szent Péter láncait őrző San Pietro in Vincoli templomban megünnepelték a Lateráni Kongregáció reguláris kanonokjai és a Legszentebb Üdvözítő Kongregáció reguláris kanonokjai unióját. Mindkét kongregáció a IX. század elején keletkezett. Az egyesülést Vincenzo Garofali apát kezdeményezte. Az unió ma a Legszentebb Üdvözítő Lateráni Reguláris Kanonokok Kongregációja nevet viseli.
A 2023-as év tehát fontos mérföldkő a két kongregáció társadalmi-egyházi valóságának ezeréves útján, amelynek évszázados történelmét tökéletesen összefoglalja a két kongregációt azonosító név. A kanonokok olyan klerikusok, akiket hivatalosan bejegyeztek egy egyházi közösség káptalanjának listájára, azaz kánonjába. Az 1059-es lateráni zsinat után a gregorián reformnak köszönhetően a közös életet élő szerzetesi kolostorok a Szent Ágoston-rendben egyesültek, és elfogadták annak Reguláját. 1446-ban IV. Jenő pápa a reguláris kanonokoknak a rangos „Lateranensi” – „lateráni” címet adományozta, mint minden templom anyja, a Lateráni Szent János római bazilika szolgáinak. A Legszentebb Üdvözítő cím viszont kötelességtudóan emlékeztet a Jézus Krisztushoz való állandó kötődésre és teljes odaadásra. A bélyegen az új kongregáció címerét ábrázoló vászonfestmény látható, amelyet a San Pietro in Vincoli templom régi sekrestyéjének mennyezetén lévő lunettában, félkör alakban őriztek meg, és amely Ottavio Mazzienti nevéhez köthető a XVII. század közepe táján. A kongregáció jelen van Olaszországban, de Európában Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Lengyelországban is, valamint a spanyol-amerikai, brazil és argentin tartományokban. A kánoni rend az apostolkodás különböző típusait foglalja magában: a liturgikus istentisztelettől az igehirdetésig, a plébániai tevékenységektől az ifjúsági nevelésig és a missziókig.
A Szentszék történelmi és művészeti emlékeinek védelme
1923. június 27-én XI. Piusz pápa létrehozta a Szentszék történelmi és művészeti emlékeit védő Állandó Bizottságot, azzal a céllal, hogy „a Szentszéktől függő művészeti és történelmi emlékek megőrzési és restaurálási munkálataiban ne csak nagyobb egységet és folytonosságot érjen el, hanem a Szentszék tulajdonában lévő emlékek egyetemes hírnevét figyelembe véve valósítsa meg az egyes hatáskörök és felelősségek racionálisabb elosztását is”, és „tegyen javaslatokat a szükségesnek ítélt megőrzési és restaurálási munkálatokra”.
A Kúria Szent VI. Pál által 1965-ben végrehajtott átszervezése során a Bizottság feladatait a Szentszék tulajdonában lévő műkincsek kölcsönzésének felbecsülésére is kiterjesztették. A kulturális javak védelméről szóló törvényt 2001-ben, Szent II. János Pál pápasága idején fogadták el. Ekkor az Állandó Bizottságot felkérték, hogy nyilvánítson véleményt minden olyan restaurálási munkáról, új épületről, kiállítási projektről és műemlékvédelmi intézkedésről, amelyet Vatikánváros államban és az azon kívüli vatikáni tulajdonban lévő területeken végeznek.
A Bizottság - a pápai Svájci Gárda laktanyájának átalakítására irányuló projekt részeként - mozgatórugója volt a Porta Sancti Petri (Szent Péter Kapu) monumentális helyreállításának, amelyet a centenáriumi emléklapon is ábrázoltak, és amelyet az elkövetkező években megszabadítanak minden modern felszereléstől, hogy teljes eredeti pompájában visszaadják a nyilvánosságnak. A reneszánsz korból származó védelmi építmény még megőrizte a késő antik hagyományt, a IX. században élt IV. Leó pápa nevét viselő ún. Leó város bejárati kapujából áll, amelyet két magas őrtorony keretez.
A Porta Sancti Petri valójában a városfalak északi oldalán lévő főbejárat volt, amelyet IV. Leó pápa építtetett 848 és 852 között, a Szent Péter-bazilika 846-os szaracénok általi kifosztását követően. Többször felújították, utoljára VI. Sándor pápa, végül V. Szent Piusz (1504-1572) záratta be, aki a pápai svájci gárda laktanyájával építtette egybe. Ferenc pápával a Szent Péter Kapu ismét használhatóvá válik a közösség számára.
