Az egyház keresztény jövőképet kínál a mai világnak – Parolin bíboros államtitkár interjúja
Vertse Márta - Vatikán
A RAI egyes csatornájának TV Híradója július 7-én este 20 órakor sugározta az interjút, amelyben a vatikáni államtitkár mindenekelőtt összefoglalta Matteo Zuppi bíborosnak, a pápa megbízottjának Kijevben, majd Moszkvában teljesített békemisszióját. A bíboros ismételten leszögezte, hogy nem nyugodhatunk bele a háború sodrásába. Az Oroszországba deportált ukrán gyermekek esetleges hazatelepítéséről elmondta, hogy próbálják megtalálni a hazatelepítés megfelelő módozatát. A szentföldi eseményekkel kapcsolatban pedig a kölcsönös bizalom megújítására buzdított, amely a két állam, Izrael és Palesztina elismerésének alapja. A vatikáni államtitkár érintette a migránsok és menekültek témáját is, kifejezve reményét, hogy a szolidaritás vezérli majd a megoldásokat. 75 évvel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának közzététele után Parolin bíboros a vallásszabadság védelmére szólított fel, különösen ott, ahol az üldözés ma is valóság.
Fennáll-e a veszélye annak, hogy a világ ismét tömbökre oszlik, mint a „hidegháború” idején? – tette fel első kérdését Parolin bíborosnak a RAI Vatikán-szakértője.
Válaszában a vatikáni bíboros államtitkár sajnálattal állapította meg, hogy a hidegháborúból eljutottunk a darabokban zajló harmadik világháborúhoz, ahogy ezt Ferenc pápa gyakran ismétli. A háború nyilvánvalóan valamilyen formában mindig szembenállást jelent emberek, csoportok, államok, földrészek között, és ma azt látjuk, hogy újra megjelennek ezek az egymással szembenálló csoportok. Nem új fordulatról van szó, már jó ideje ismerjük ezeket a megosztottságokat, ellentéteket, feszültségeket a nemzetközi közösségen belül, amelyek azután a konfliktusok és a háború tragikus jelenségeit eredményezik. Parolin bíboros ismételten leszögezte, hogy semmiképpen sem nyugodhatunk bele a háború sodrásába. Vissza kell szereznünk azt az eszmeiséget, amely közvetlenül a második világháborút követően a nemzetközi közösséget éltette, és amely a helsinki folyamathoz és a Helsinki Nyilatkozatokhoz vezetett, és újra fel kell fedeznünk azokat a reményeket és eszméket, amelyek azokban nagyon erősen jelen voltak, nem utolsósorban a háborús tapasztalatok következményeként, és amelyek lehetővé tették a nemzetközi kapcsolatok újjáépítését.
Hogyan lehet elhárítani a „nukleáris eszkaláció” veszélyét? – hangzott a RAI újságírójának második kérdése.
A nukleáris eszkaláció nagy probléma – válaszolta Pietro Parolin bíboros. Ma kilenc állam rendelkezik nukleáris fegyverrel és úgy tűnik, hogy a tendencia nem a nukleáris arzenál csökkentése, hanem inkább a növelése. Olyan államok, amelyek jelenleg nem rendelkeznek atomfegyverekkel, a híres nukleáris elrettentés érdekében védelmi célok miatt beszerzik azokat. Az államtitkár összefoglalta az egyház és a pápa álláspontját: a nukleáris fegyverek birtoklása és használata erkölcstelen, mert az emberiség és a világ elpusztítását jelenti. Az egyetlen út ennek elkerülésére, ha komoly programot indítunk ezeknek az arzenáloknak a felszámolására. Semmi mást nem tehetünk. A nukleáris fegyvereket fel kell számolni, hogy többé ne jelentsenek veszélyt az egész emberiségre – hangsúlyozta Parolin bíboros.
Ignazio Ingrao Vatikán-szakértő a beszélgetést ezután a jelenleg zajló orosz-ukrán háborúra terelve Zuppi bíboros kijevi és moszkvai békemissziója felől és a további lépésekről érdeklődött.
Nagyon fontos küldetés volt - állapította meg Parolin bíboros, hozzátéve, hogy a moszkvai misszió a Ferenc pápa által javasolt globális kezdeményezés részét alkotta. Ennek első állomása Kijevben volt, majd ezt követte a második pillanat Moszkvában. Zuppi bíboros küldetése mindenekelőtt a humanitárius oldalra összpontosított: a foglyok cseréjére és a gyermekek hazaszállítására, és ez Moszkvával való tárgyalást igényelt. Parolin bíboros véleménye szerint ezen a ponton a dolgok elég jól mentek abban az értelemben, hogy Zuppi bíboros találkozhatott Jurij Usakovval, az orosz elnök külpolitikai tanácsadójával és Marija Lvov-Belova asszonnyal, az orosz gyermekjogi országgyűlési biztossal is. Valójában két találkozóra is sor került Usakovval, ami azt jelenti, hogy a Szentszéknek ezt az érdeklődését az orosz oldalon is figyelembe vették. Most meg kell találni azokat a mechanizmusokat, amelyekkel meg lehet valósítani ezeknek a megbeszéléseknek az eredményeit, valószínűleg egy olyan nemzetközi szervezet segítségével, amely lehetővé teszi ezek teljesítését – mondta interjújában Pietro Parolin vatikáni bíboros államtitkár.
Tehát van esélye, hogy ezek a gyerekek hazatérjenek? – tette fel a kérdést a RAI 1 TV Híradójának újságírója?
Parolin bíboros válaszában megismételte, hogy a megbeszélések még nem tartanak ebben a szakaszban. Most próbálják megtalálni a különböző mechanizmusokat. Őszintén remélik, hogy ez sikerül és akkor megvalósul a gyermekek hazatelepítése. Ezek a lépések azért is nagyon fontosak, mert az ehhez hasonló humanitárius gesztusok olyan utak és ösvények is lehetnek, amelyek a békéhez vezetnek. Ezért fektetnek olyan nagy hangsúlyt erre a humanitárius dimenzióra, amely segítheti a háború befejezését.
Ignazio Ingrao Vatikán-szakértő a beszélgetésben ekkor emlékeztetett rá, hogy hatvan évvel ezelőtt adták ki XXIII. Szent János pápa „Pacem in Terris” enciklikáját, amely a béke alapjaiként az igazság, az igazságosság, a szabadság és a szeretet tartóoszlopait határozta meg. Milyen legyen a béke Ukrajnában? – hangzott a következő kérdés.
Az ukrajnai békének igazságos békének kell lennie. Ezt már többször megismételtük – szögezte le Parolin bíboros államtitkár. Ennek a békének tehát figyelembe kell vennie ezeket az alapelveket, amelyek olyanok, mint a házat tartó oszlopok. E pillérek nélkül minden építményt az a veszély fenyeget, hogy rövid életű lesz, és az első váratlan heves lökésre, az első nehézségekre összeomlik. Az igazság a kölcsönös jogok és a kölcsönös kötelezettségek elismerését jelenti – hangsúlyozta a bíboros, az emberek méltóságának figyelembevételét jelölve meg elsődleges szempontként. Továbbá alapvető fontossága van a nemzetközi jogvédelemnek is. A Szentszék mindig is a nemzetközi jog alkalmazását kérte, vagyis azt, hogy minden állam és nemzet vesse magát alá a nemzetközi jognak, amely a béke megőrzésének és a konfliktusok megoldásának az útja – fejtette ki Pietro Parolin vatikáni bíboros államtitkár, felsorolva azokat az alapelveket, amelyek a nemzetközi jog témakörébe tartoznak, mint a párbeszéd, a tárgyalás, az igazságosság útja és a határok elismerése, a népek önrendelkezése, a kisebbségek tiszteletben tartása.
A beszélgetés ezután az Egyesült Nemzetek Szervezetéről folytatódott. Szükség van-e reformra az ENSZ-ben, illetve hogyan képzeli el a bíboros a jövő ENSZ-ét?
Parolin bíboros határozott igennel válaszolt a kérdésre: igen, szükség van az ENSZ reformjára. Emlékeztetett rá, hogy a Szentszék mindig is támogatta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, ezt a pápák mindig ki is nyilvánították még azzal is, hogy konkrétan ellátogattak az ENSZ New York-i székházába. Ami pedig a jövőre való elképzeléseket, álmokat, kívánságokat illeti, az az ENSZ és a nemzetközi szervezetek megerősítése, abban az értelemben, hogy minden tagország ébredjen tudatára, hogyan kell az emberiség közös javát célzó szellemben cselekedni. Ez a Nemzetek családjának a koncepciója. Tehát egy olyan ENSZ-re van szükség, amelyben nem a sajátos, partikuláris érdekek érvényesülnek és amelyben nem az ideológiák uralkodnak. Egy olyan ENSZ, ahol minden egyes állam méltóságát tiszteletben tartják az erősebb államok túlsúlya nélkül. Egy olyan ENSZ, amely képes a konfliktusok megelőzésére és megoldására, a célnak megfelelő mechanizmusokon keresztül – sorolta fel az ENSZ reformjára vonatkozó gondolatait Parolin bíboros, annak reményében, hogy az ENSZ ismét azzá válhat, ami alapításakor volt.
A migráció témáját érintve Ignazio Ingrao utalt a pápa felszólítására: Európa tegye meg a maga részét. A migráció kérdésében azonban az Európai Unió továbbra is megosztott. Szükségünk van-e egységesebb Európára a migráció kérdésében?
Parolin bíboros nagyon szomorúnak nevezte ezt a valóságot, kifejezve azt a meggyőződését, hogy a migránsok kérdése nagyon komoly, ma az egyik legnagyobb globális probléma, amelynek megoldása nem lesz könnyű és azonnali. A megoldáshoz vezető út a szolidaritás és a kérdés, valamint a kérdésre adandó válasz lehetőségeinek közös értelmezése. A megosztottság nem szolgálja a megoldást, hanem növeli a jelenség humánus és rendezett módon történő kezelésének nehézségeit.
A béke a Közel-Keleten is távolinak tűnik – állapította meg a RAI Vatikán-szakértője, utalással a közelmúlt újabb feszültségeire a dzsenini izraeli fegyveres támadás után. Mi a teendő? – tette fel a kérdést Parolin bíborosnak.
A vatikáni bíboros államtitkár kifejtette, hogy a helyzet időről időre bekövetkező súlyosbodásának végső megoldása, amelyre törekedni kell, az a két állam elismerése. Ez lehet az izraeliek és a palesztinok közötti kapcsolatok problémájának megoldása. A kétállami megoldás eléréséhez közvetlen párbeszédre van szükség a két állam között, ami ma nem létezik. Nem utolsósorban azért, mert hiányzik a kölcsönös bizalom, mert a párbeszéd csak akkor folytatódhat, ha van egy minimális kölcsönös bizalom. Most ez a bizalom megsemmisült – jelentette ki a bíboros, egy hasonlattal élve: ez egy kicsit olyan, mint amikor a macska a saját farkába harap, mert ha nem teszünk apró, kölcsönös gesztusokat, a bizalom nem nyerhető vissza. Az első felhívás mindenekelőtt az erőszak alkalmazásának elkerülése. Soha ne alkalmazzunk erőszakot a problémák megoldására, mert az erőszak időközben növeli a mai és a holnapi problémákat. Azután kezdjünk el újra beszélni egymással, minimális bizalommal, és keressünk együtt egy olyan közös megoldást, amely biztosan békét és jólétet hoz az egész térségnek, az ENSZ határozatai alapján is.
Ignazio Ingrao újságíró emlékeztetett rá, hogy 75 évvel ezelőtt született meg az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Ezzel kapcsolatban azt a kérdést intézte a vatikáni bíboros államtitkárhoz, hogy a vallásszabadságot, különösen a mai Nyugaton, fenyegeti-e az „eltörlés kultúra” és az ideológiai gyarmatosítás is?
A vallásszabadság az emberi jogok egyik alappillére – mutatott rá Parolin bíboros. Az Egyház mindig is megerősítette ezt, mert a lelkiismeretet és az ember legbensőbb részét érinti, és ez mindenkire vonatkozik, még a nem hívőkre is. Ma kísérlet folyik arra, hogy a vallásszabadság tereit egyre inkább leszűkítsék. Egyrészt az istentiszteleti helyek elleni folyamatos támadásokkal, a vallásszabadságot aláásó folyamatos gesztusokkal, az üldözésekkel. Másrészt próbálják megakadályozni, hogy a hit és az erkölcs nyilvánosan hangot kapjon. Parolin bíboros szerint az évforduló alkalmából vissza kell szerezni minden alapvető emberi jogot, ahogyan az a 75 évvel ezelőtt elfogadott Chartában szerepel, és különös figyelmet kell fordítani a vallásszabadság kérdésére, amely - idézve II. Szent János Pál szavait - a lakmuszpapírja minden más jog tiszteletben tartásának.
A RAI Vatikán-szakértőjével folytatott beszélgetés utolsó két témája a férfi és nő fogalmára, a család védelmére vonatkozott. Ignazio Ingrao arról kérdezte Parolin bíborost, hogy kockán forog-e a férfi és a nő fogalma?
Minden bizonnyal – válaszolta a vatikáni bíboros államtitkár, majd egyértelműen kifejtette: „Azt kérjük, hogy a férfiról és a nőről alkotott elképzelésünket nyilvánosan is kifejezhessük”. Meggyőződése, hogy ez a felfogás az evangéliumból született, amely az egyház hagyományában gyökerezik. Egy olyan látásmód, amely valóban képes oltalmazni, megvédeni és előmozdítani az embert és az emberiség egészét, minden férfit és nőt. Az egyház javaslata ebből fakad, nem egy sajátos látásmód ráerőltetéséről van szó. Hisszük, hogy valóban segíthetjük a férfiakat és a nőket abban, hogy férfiak és nők, valamint boldogok legyenek az evangélium által ihletett értékekhez való ragaszkodás által.
A család védelméről ezután Parolin bíboros a következőket mondta:
A család egy másik, ma különösen válságban lévő pont, amely nagyobb figyelmet, nagyobb védelmet és nagyobb támogatást érdemel mindenki részéről. Mert ha vannak jó családok, akkor vannak jó társadalmak is. Mi valóban hisszük, hogy a család a társadalom sejtje: ha a sejtek egészségesek, akkor a test is egészséges. Mindig ebből a pozitív látásmódból születik az egyház elkötelezettsége, amelyet néha nem értenek meg. A RAI 1 TV Híradójának adott interjúját Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár a következő szavakkal zárta: „Megértem, hogy ebbe a jövőképbe is nehéz belépni: elkötelezettségünk az, hogy a keresztény jövőképet kínáljuk a mai világnak”.
