Gänswein érsek homíliája XVI. Benedek pápa halálának első évfordulóján
Somogyi Viktória – Vatikán
December 31-én, vasárnap reggel 8 órakor a Szent Péter bazilika Katedra-oltáránál Georg Gänswein érsek szentmisét mutatott be XVI. Benedek halálának első évfordulója emlékére. A szertartást követően délelőtt 10 órakor a Vatikánban található Teuton Kollégiumban Gänswein érsek előadást tartott XVI. Benedek életének utolsó éveiről és örökségéről.
Vatikáni konferencia XVI. Benedek életéről és örökségéről
December 30-án, szombaton szintén a vatikáni Teuton Kollégiumban konferenciát rendeztek az emeritus pápa halálának évfordulója kapcsán. A XVI. Benedekről elnevezett aulában három előadás formájában áttekintették életét, tanítását és örökségét egy évvel elhunyta után. A kezdeményezést az EWTN, az amerikai Örök Ige Televíziós Hálózat indította együttműködésben a Christiana Virtus Alapítvánnyal és a vatikáni Joseph Ratzinger-XVI. Benedek Alapítvánnyal. Szombaton délelőtt 9 órakor Vincent Twomey és P. Federico Lombardi folytattak párbeszédet a „XVI. Benedek – emlék és örökség” témáról. Délelőtt 11 órakor Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció korábbi prefektusa és Matthew Bunson professzor beszélgetett „Jézus Krisztus: XVI. Benedek teológiájának középpontjában” témáról. Délután 3 órakor „XVI. Benedek halála az örök élet fényében” témáról szólalt fel Kurt Koch bíboros és Ralph Weimann professzor.
Karácsony nagy misztériuma
„Karácsony az év legszebb napja! – ezt mondta XVI. Benedek csodálkozással eltelve egy évvel ezelőtt, utolsó Karácsonyán ezen a földön, amelyet a mélységes hit, a meghitt öröm és a bizakodó ima jegyében ünnepeltünk. A Szent Család ünnepén van az első évfordulója annak, hogy visszatért az Atyai házba, ahol – reményeink szerint és imádkozva érte – örökké szemlélheti a Karácsony nagy misztériumát” – kezdte homíliáját Gänswein érsek. „Az ünnep visszhangja kiterjed Karácsony egész oktávjának, az öröm és a fény idejének liturgiájára. Ebben a kontextusban XVI. Benedek néhány szavából kiindulva arról szeretnék elmélkedni, hogy az ima miként része a Szent Család életének: ez egy olyan dimenzió, amely erősen meghatározta az elhunyt pápa mindennapi életét, és segíthet megérteni az Egyház misztériumát, ami Isten nagy családja.”
Jézus bemutatása a templomban
XVI. Benedek személyi titkára az ünnep evangéliumából indult ki, amely Jézus templomi bemutatásának történetét meséli el. Lukács evangélista leírja, hogy Mária és József „amikor elteltek a tisztulásnak a Mózes törvényében megszabott napjai, felvitték Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak” (Lk 2,22). Mint minden törvénytisztelő zsidó család, Jézus szülei is elmennek a templomba, hogy elsőszülöttüket Istennek szenteljék, és áldozatot mutassanak be. Elindultak Jeruzsálem felé az éppen negyven napos Jézussal, hogy bemutassák az Úrnak. A hit e zarándokútján és Jézus templomi bemutatásában XVI. Benedek az Úrhoz intézett imádságuk kifejezését látja, akit már fiúkban, Jézusban látnak és szemlélnek is.
Mária Krisztusra szegezett tekintettel él, és kincsként őrzi minden szavát
XVI. Benedek 2011. december 28-án megtartott katekézisében ezekkel a szavakkal írja le Szűz Mária szemlélődő tekintetét: „Szívének tekintete már az Angyali üdvözlet pillanatában az Úrra irányul, amikor a Szentlélek kegyelme által megfogan. A következő hónapokban fokozatosan érzékeli jelenlétét, egészen a születés napjáig, amikor szeme anyai gyengédséggel mélyed fia arcába, ahogy pólyába burkolja és a jászolba helyezi. Jézus emlékei, amelyek elméjében és szívében rögzültek Szűz Mária létezésének minden pillanatát meghatározták. Krisztusra szegezett tekintettel él, és kincsként őrzi minden szavát. Szent Lukács azt mondja: „Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat és szívében egyeztette” (Lk 2,19). Így írja le Mária hozzáállását a Megtestesülés misztériumához, amely mindvégig jellemzi létezését: megőrzi a dolgokat és szívében elmélkedik rajtuk” – idézte XVI. Benedek 2011. év végén tartott katekézisét Gänswein érsek.
A vonzó és missziós egyház alapvető dimenziója
Ily módon az evangélista megismerteti velünk az Istenanya szemlélődő szívét, „minden hívő példaképét, aki megőrzi és összehasonlítja Jézus szavait és tetteit, amely összehasonlítás mindig előrelépést jelent Jézus megismerésében”; barátság kötés Vele, ami úgymond „fertőzővé” válik. Mély közösségben élni Jézussal, mint Mária azt jelenti, hogy megfertőzzük embertársaink szívét: ez a vonzó és missziós egyház alapvető dimenziója – állapította meg XVI. Benedek személyi titkára.
XVI. Benedek imáját egyre erősödő intenzitás és bensőségesség jellemezte
A péteri szolgálatról való lemondását követő években XVI. Benedek mindenekelőtt a hitélet e dimenziójának szentelte magát. Idézzük fel a 2013. február 24-i Úrangyala során elhangzott szavait: „Az Úr arra hív, hogy 'menjek fel a hegyre', hogy még jobban az imának és az elmélkedésnek szenteljem magam. De ez nem jelenti az Egyház magára hagyását, éppen ellenkezőleg, ha Isten ezt kéri tőlem, akkor pontosan azért, hogy továbbra is ugyanazzal az odaadással és szeretettel szolgálhassam őt, mint ahogyan eddig is próbáltam”. XVI. Benedek imáját, különösen élete utolsó éveiben, egyre erősödő intenzitás és bensőségesség jellemezte. Ez tükröződött magatartásán és arcán is: egyre inkább az egyetlen Úr szemlélésévé vált, aki a Szentlélek erejével továbbra is vezeti Egyházát – hangsúlyozta Gänswein érsek.
Szent József csendes, de hűséges, állandó, szorgalmas jelenléte
Benedek pápa a fent említett katekézisében ezt követően kijelenti, hogy az első, aki megtapasztalta Szűz Mária imájának „fertőző” mivoltát, Szent József volt: „Alázatos és őszinte szeretete jegyese iránt, valamint az a döntés, hogy életét egyesíti Máriáéval, őt is vonzotta és bevezette, aki már „igaz ember” volt (Mt 1,19), az Istennel való egyedülálló intimitásba... Az Evangélium, mint tudjuk, semmit sem őrzött meg József szavaiból: az övé a csendes, de hűséges, állandó, szorgalmas jelenlét.”
Szent József a szülők és mindannyiunk példaképe
Szent József tehát a szülők és mindannyiunk számára is példakép: „Máriával együtt Jézust az imára nevelte. Bizonyára magával vitte a zsinagógába a szombati szertartások alkalmával, valamint Jeruzsálembe, Izrael népének nagy ünnepeire. József a zsidó hagyomány szerint a mindennapi életben és a főbb vallási alkalmakkor is vezette a házi imádságot. Így a Názáretben eltöltött napok ritmusában, az egyszerű ház és József műhelye között, Jézus megtanulta az ima és a munka váltakozását, és felajánlani Istennek a fáradságot is, amellyel megkereste a családnak a szükséges kenyeret.”
A Szent Család minden család ikonja
A Szent Család minden család ikonja, amely arra hivatott, hogy egy olyan család Egyházat alkosson, amelyben Jézus jelenléte körül megélik az Atyaistennel való gyermeki kapcsolatot, amely az emberek közötti emberi kapcsolatokat is átalakítja. XVI. Benedek nemcsak a József nevet viselte, hanem igyekezett is követni védőszentjét, mindenekelőtt Jézus és Mária iránti mélységes szeretetével, valamint az imádsággal és munkával váltakozó mindennapi élethez való hűségével. Minden nap középpontja az Eucharisztia volt számára, a fény, az erő és a vigasztalás forrása. Hűségesen végezte a zsolozsmát és a rózsafüzért, az imákat, amelyek a nap szerkezetét adták. Az Úrral való bensőséges kapcsolat visszatükröződött a körülötte lévő emberekkel való kapcsolatában is. Ezeket a kapcsolatokat nagy szívélyesség, alázat és egyszerűség jellemezte. Teológiai és lelkipásztori munkássága is mindig Isten elsőbbsége és az Egyház építése felé irányult.
A Szent Családban megcsodálhatjuk az Úrral és az egymással való szeretetközösség titkát
Ezt követően Georg Gänswein érsek visszatért a Szent Család témájához, amelyben megcsodálhatjuk a születőben lévő Egyház misztériumát, az Úrral és az egymással való szeretetközösség titkát. XVI. Benedek kiemelte: „Amit láttunk és hallottunk, azt nektek is hirdetjük, hogy ti is közösségben legyetek velünk” (1Jn 1:3). Ezért ez a kettős szeretetközösség Istennel és egymással elválaszthatatlan. Ahol az Istennel való szeretetközösség megsemmisül..., ott a köztünk lévő szeretetközösség gyökere és forrása is megsemmisül. És ahol nem tapasztalható meg köztünk a szeretetközösség, ott a Szentháromság Istennel való szeretetközösség sem élő és igaz.”
Az Egyház a szeretet csodálatos teremtménye
XVI. Benedek így folytatja: „Az Eucharisztiában Jézus táplál bennünket, egyesít önmagával, az Atyával, a Szentlélekkel és egymással, és ez a világot átölelő egység hálózata a jövőbeli világunk előképe korunkban.” Az Eucharisztiában az Úr tovább építi az Egyházat, magához vonz minket, és egyesít bennünket egymással, hogy megalakítsuk nagy családját. Majd így folytatja Benedek pápa: „Ez a szeretetközösség az Egyház családjában valóban a Jó hír, az Úrtól kapott orvosság a ma mindenkit fenyegető magány ellen, az a drága ajándék, amelytől úgy érezzük, hogy Isten befogad és szeret minket ...; a fény az, ami által az Egyház felragyog a népek között kiemelt jelként. Az Egyház tehát – a történelmi megjelenéséhez tartozó minden emberi gyengesége ellenére – úgy tűnik fel, mint a szeretet csodálatos teremtménye, amely azért jött létre, hogy Krisztust közel vigye minden emberhez, aki valóban találkozni akar Vele, az idők végezetéig. És az Egyházban az Úr mindig kortársunk marad.”
Őszintén hálásak vagyunk Istennek XVI. Benedek élete ajándékáért
Homíliája végén Gänswein érsek emlékeztetett, hogy az Eucharisztiában a Karácsony titka minden jelen van. Az Eucharisztiában az Egyház Isten családjaként épül, az Eucharisztiában egyesülünk minden hívővel, beleértve a szenteket és elhunytainkat is. Az Eucharisztiában egységben maradunk XVI. Benedekkel is, és őszintén hálásak vagyunk Istennek élete ajándékáért, tanításának gazdagságáért, teológiájának mélységéért és azért a ragyogó példáért, amelyet ránk hagyott ez az „egyszerű és alázatos munkás az Úr szőlőjében”. Ámen – zárta homíliáját Szent Család ünnepén és XVI. Benedek pápa halálának első évfordulóján Georg Gänswein érsek a Szent Péter bazilikában.
