Az államközi kapcsolatokért felelős Gallagher érsek látogatása Vietnamban

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Gallagher érsek kedden indult az ázsiai országba       

Mostani áprilisi vietnami útját maga Gallagher érsek jelentette be január 18-án, abból az alkalomból, hogy Ferenc pápa kihallgatáson fogadta a Vietnami Kommunista Párt képviselőiből álló delegáció tagjait a Vatikáni Apostoli Palotában. Az államközi kapcsolatokért felelős érsek titkár pozitívan értékelte a találkozót, reményét fejezve ki, hogy a vietnami katolikus közösség számára eredményes lehet a kétoldalú kapcsolatok további előrehaladása, ami újabb fontos diplomáciai eredményekhez járulhat hozzá. A decemberi megállapodás legfontosabb lépése volt, hogy Marek Zalewski lengyel érseket, eddigi szingapúri apostoli nunciust nevezték ki vietnami rezidens pápai képviselőnek. A megállapodást júliusban írták alá Vo Van Thuong elnök vatikáni látogatása alkalmából, a Vietnam-Szentszék közös munkacsoportjának 2023. március 31-én Rómában tartott tízedik ülésén.

Ferenc pápa látogatására is sor kerülhet a jövőben

Ugyanezen alkalom során jelentette be Gallagher érsek áprilisra tervezett vietnami látogatását, számolva azzal a lehetőséggel, hogy majd Pietro Parolin bíboros államtitkár is ellátogathat az országba a következő év során. A vatikáni „külügyminiszter” azt is elmondta, hogy optimista annak lehetőségét illetően, hogy Ferenc pápa látogatására is sor kerülhet a jövőben: „Úgy gondolom – nyilatkozta az újságíróknak –, hogy a Szentatya el akar menni oda, minden bizonnyal a helyi katolikus közösség is nagyon szeretné, hogy a pápa elmenjen hozzájuk, és szerintem nagyon jó lenne az egész régió számára. Vietnam – tette hozzá Gallagher érsek – „egy fontos ország” és „sok szempontból egyfajta gazdasági csoda”.

Ferenc pápa levele a vietnami egyháznak

A Vietnam és a Szentszék közötti kapcsolatok 1975-ben megszakadtak, de 1990 óta bíztató fejlődés tapasztalható. 2011-ben XVI. Benedek pápa egy nem rezidens képviselőt nevezett ki Vietnamba, tavaly pedig a vietnami hatóságok engedélyezték a rezidens képviselő kinevezését. Ferenc pápa ezt követően tavaly szeptemberben levelet küldött a vietnami helyi egyháznak, amelyben arra kérte a katolikus híveket, hogy „jó keresztényként és jó állampolgárként” éljenek, tanúbizonyságot téve Isten szeretetéről „vallási, faji és kulturális megkülönböztetés nélkül”. Mindig tovább kell lépnünk, „felismerve az egybetartozó dolgokat és tiszteletben tartva a különbségeket” – írta a pápa. Ez felelősséggel jár a vietnami katolikusok számára is, akik „jó keresztényként és jó állampolgárként” valósítják meg „saját identitásukat azáltal, hogy élővé teszik egyházukat az evangélium terjesztésével a mindennapi életben”. Ez olyan tanúságtétel, amely a „vallásszabadság gyakorlásához szükséges kedvező feltételek” kialakításának köszönhetően segítheti a katolikus híveket a „párbeszéd előmozdításában és az országot éltető remény megteremtésében”.

Az ország legdinamikusabb felekezete

A jelenleg 100 milliós Vietnam lakosainak 85 százaléka vallja magát felekezethez nem tartozónak, bár általános vonás az ősök tisztelete és az imádkozás az „istenségekhez”. A vietnami vallásosság valójában a buddhizmus, a konfucianizmus és a taoizmus elemeire épül, aminek azonban a kommunizmus megszakította a folyamatosságát. Napjainkban a lakosság 8 százalékát kitevő katolikus egyház a legdinamikusabb felekezet, amit azért is becsülnek, mert „náluk tudjuk, hogy mit tanítanak és hogyan kell élni a vallásukat”. Az utóbbi tíz évben nagyon erősen megnőtt a hívek száma, aminek látható jele a sok keresztelő, a számos papi és szerzetesi hivatás, olyannyira, hogy még magyarországi misszióba is jut belőlük.