Új normák a feltételezett természetfeletti jelenségekről

Gedő Ágnes – Vatikán

Május 19-én, vasárnap lép életbe a Hittani Dikasztérium új dokumentuma, amely a feltételezett természetfeletti jelenségek elbírálási normáit frissíti. Ennek értelmében gyorsabb megnyilatkozásokra lehet számítani a népi ájtatosság tiszteletben tartására vonatkozóan, és a szabály értelmében már nem az egyházi tekintély fogja hivatalosan meghatározni az adott jelenség természetfelettiségét, aminek alapos tanulmányozásához sok időre lehet szükség. A másik újdonság a Hittani Dikasztérium nyíltabb bevonása, melynek feladata lesz a püspök végső döntésének jóváhagyása, és jogköre lesz arra, hogy motu proprio – saját kezdeményezésére bármikor közbeavatkozzon. Az elmúlt évtizedekben sok esetben, amikor az egyes püspökök nyilatkoztak, bevonták a korábbi Szent Hivatalt, de ez az intézkedés szinte mindig a színfalak mögött zajlott és azt kérték, hogy ne tegyék nyilvánossá. A dikasztérium nyílt bevonásának oka az is, hogy nehéz helyi szinten körülhatárolni azokat a jelenségeket, amelyek egyes esetekben nemzeti vagy akár világméretet ölthetnek, ezért az adott egyházmegyére vonatkozó döntés másutt is következménnyel jár.

Az új normák indoklása

A dokumentum gyökerében a múlt század hosszú tapasztalata áll, olyan esetekkel, amelyekben a helyi püspök igen gyorsan természetfelettinek nyilvánított egy jelenséget, később pedig a Szent Hivatal másként nyilatkozott erről. Olyan esetek is voltak, amikor egy püspök egyféleképpen nyilatkozott, utóda pedig éppen ellenkezőleg az adott jelenségről. Emellett pedig hosszú időbe telik értékelni az összes tényezőt és eljutni a döntéshez, hogy természetfeletti-e vagy sem egy jelenség. Ezek az idők pedig olykor ellentétben állnak a sürgető lelkipásztori válaszok igényével, melyek a hívek javát szolgálják.

Lelki gyümölcsök és veszélyek

Victor Manuel Fernández bíboros prefektus a dokumentumot bemutatva kifejti, hogy sokszor ezek a jelenségek gazdag lelki gyümölcsöket hoztak, növelték a hitet, az ájtatosságot, a testvériséget és a szolgálat szellemét. Egyes esetekben pedig olyan kegyhelyek születését eredményezték szerte a világon, amelyek ma a népi ájtatosság szívét alkotják sok nép számára. Fennáll azonban az a lehetőség is, hogy egyes, állítólagosan természetfeletti eredetű eseményeknél nagyon komoly aggályok merülnek fel a hívek rovására. Olyan esetek, amelyekben egyesek az állítólagos jelenségekből anyagi hasznot, hatalmat, hírnevet, társadalmi ismertséget, személyes érdeket szereznek, akár odáig menően, hogy személyeket uralnak vagy abúzusokat követnek el. Előfordulhatnak tanításbeli tévedések, az evangéliumi üzenet jogalap nélküli leegyszerűsítése, a szektaszellem terjesztése egyaránt. Mint ahogy az a lehetőség is fennáll, hogy a híveket egy esemény mögé felsorakoztatják, aminek isteni kezdeményezést tulajdonítanak, holott csak fantázia, mítoszkeltés, vagy valakinek a hamisító hajlama áll a háttérben.

Az állítólagos jelenség 6 fokozatú elbírálása

A dokumentum szerint nem várható pozitív elismerés az egyházi hatóság részéről az állítólagosan természetfeletti jelenségek isteni eredetére vonatkozóan. A szabály szerint sem a megyéspüspök, sem a püspöki konferenciák, sem pedig a dikasztérium nem nyilatkozhat majd arról, hogy természetfelettiek-e a jelenségek, és csak a Szentatya engedélyezhet ilyen eljárást. A mérlegelés végén hatféle besorolásba kerülhetnek a jelenségek.

Nihil Obstat: nem állapítják meg bizonyossággal a természetfelettiség hitelességét, de felismerik a Lélek működésének jeleit.

Prae oculis habeatur: Elismerik a pozitív jeleket, de vannak olyan zavaró tényezők vagy kockázatok, amelyek megkülönböztetést igényelnek, és párbeszédet azokkal, akiknek szól.

Curatur: Jelen vannak kritikus tényezők, de a jelenség széles körben elterjedt és igazolhatóan lelki gyümölcsei vannak. Nem tanácsos a tiltása, mert összezavarhatja a híveket, de a püspököt arra szólítják, hogy ne bátorítsa a jelenséget.

Sub mandato: Az aggályok nem magához a jelenséghez kötődnek, hanem a személyek vagy csoportok általi helytelen használatához. A Szentszék a püspökre vagy egy delegátusra bízza a hely lelkipásztori vezetését.

Prohibetur et obstruatur: A pozitív elemek ellenére az aggályok és a veszélyek súlyosak. A dikasztérium azt kéri a püspöktől, hogy nyilvánosan hirdesse ki: nem engedélyezett a jelenség követése.

Declaratio de non supernaturalitate: A püspököt felhatalmazzák arra, hogy konkrét bizonyítékok alapján kimondja: a jelenség nem természetfeletti eredetű.