Parolin bíboros megkezdte ötnapos libanoni látogatását
Deborah Castellano Lubov / Somogyi Viktória – Vatikán
A vatikáni államtitkár, Pietro Parolin bíboros megkezdte ötnapos látogatását a közel-keleti országban, amint azt a Vatikáni Államtitkárság „Terza Loggia” elnevezésű fiókjában az „X” közösségi platformon előre bejelentették. A bíboros találkozik a hatóságokkal, az egyház képviselőivel, és felkeresi a Máltai Lovagrend humanitárius szervezeteit. A látogatás június 23-án vette kezdetét: Parolin bíboros találkozott a libanoni hatóságok, a maronita patriarchátus, a helyi egyház képviselőivel, a pátriárkákkal és különböző vallási vezetőkkel. Június 24-én a vatikáni államtitkár Keresztelő Szent János, a Máltai Lovagrend védőszentje ünnepén szentmisét mutatott be a Rend libanoni nagykövete, Maria Emerica Cortese és állami tisztviselők jelenlétében. Parolin bíboros június 27-én tér vissza Libanonból, miután meglátogatta a Rend libanoni képviselete által működtetett humanitárius központokat, és részt vett néhány jótékonysági tevékenységben.
Intézményi megoldást keresnek a válságra
„Egy ideje már meghívott a helyi Máltai Lovagrend, hogy látogassam meg intézményeiket, amelyek nagy társadalmi hatást gyakorolnak a világban a totális válsághelyzetben” - mondta Parolin bíboros nemrég az olasz szenátusban egy rendezvényen. „A libanoni válság egy átfogó válság, és bizony, ott is megpróbálunk tenni valamit, amint a szentszéki diplomácia mindig is tette, hogy segítsünk az intézményes megoldás megtalálásában” – hangsúlyozta a vatikáni államtitkár.
A Máltai Lovagrend a frontvonalban
„A Máltai Lovagrend több mint 70 éve a frontvonalban van, alapvető egészségügyi és szociális segítségnyújtást biztosítva a lakosságnak” – olvasható a Rend által kiadott sajtóközleményében. A Rend 2020 óta elkötelezettségét az „agrár-humanitárius” projektekre összpontosítja, hogy garantálja az élelmezésbiztonságot, elősegítse a gazdasági fellendülést, és támogassa Libanon lakosságának legsebezhetőbb rétegeit. A Máltai Lovagrend kezelésében van hat Agrár-Humanitárius Központ, és a mezőgazdasági területek jelenlegi lefedettsége Libanon területének 69,26%-ra (körülbelül 158 négyzetkilométer) kiterjed. A céljuk, hogy ez év végére elérjék a 75%-ot. Az országban, ahol a lakosság 80%-a szegénységben és növekvő bizonytalanságban él, különösen a szentföldi háború kirobbanása miatt, ez jelenti a választ a súlyos gazdasági válságra.
Növekszik a feszültség
Fokozódnak a támadások a Közel-Keleten és Izraelben a konfliktus északi frontján. Izrael már jóváhagyta az esetleges támadás terveit. Izrael nem engedheti meg magának, hogy a Hezbollah továbbra is támadásokat intézzen területei ellen, és hamarosan meghozza a „szükséges” döntéseket. Ez a figyelmeztetés érkezett Israel Katz külügyminisztertől, miután a napokban a különleges erők jóváhagyták a támadási tervet, amelyre hamarosan sor kerülhet. A totális háború veszélye fenyeget: „A régió és a világ nem engedheti meg magának, hogy Libanon újabb Gázává váljon” – mondta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára. „Fennáll annak a valós veszélye, hogy a közel-keleti konfliktus kiszélesedik, amit el kell kerülni” – nyomatékosította, ismét diplomáciai megoldást sürgetve.
