Keresés

Cookie Policy
The portal Vatican News uses technical or similar cookies to make navigation easier and guarantee the use of the services. Furthermore, technical and analysis cookies from third parties may be used. If you want to know more click here. By closing this banner you consent to the use of cookies.
I AGREE
Walzer
Műsorok Podcast
Michelangelo freskója a Sixtus-kápolna mennyezetén Michelangelo freskója a Sixtus-kápolna mennyezetén 

A jubileumi év mindenekelőtt Krisztus éve. Lelki előkészület - 2. rész

A szentévek történetét ismertető sorozatunkban ez alkalommal a XIV-XV. századok jubileumait idézzük fel, amelyek a pápák „avignoni fogságával” kezdődnek és elvezetnek a vatikáni Sixtus-kápolna megépítéséig.

Vertse Márta – Vatikán

Ehhez az időszakhoz fűződik a szentévek „jubileum” elnevezése, valamint a rendes szentévek közötti időszak huszonöt évben való meghatározása. Ezekben az években bővült ki azoknak a bazilikáknak a köre, amelyek meglátogatása a szentévi búcsú elnyerésének egyik feltétele volt, így a Szent Péter és Pál bazilikákon kívül a Lateráni Szent János, majd a Santa Maria Maggiore bazilika, vagyis Róma négy nagy patriarchális bazilikájának felkeresése lényeges részévé vált a bűnbocsánat és a bűnökért járó ideig tartó büntetés elengedésének.

A Santa Maria Maggiore-bazilika madártávlatból
A Santa Maria Maggiore-bazilika madártávlatból

Szentévek a pápák „avignoni fogsága” (1305-1377) idején

Az első, VIII. Bonifác pápa által meghirdetett és 1300-ban megtartott jubileumi év után öt évvel később kezdődött a pápák avignoni fogsága, amely 1305-től 1377-ig tartott. A pápai széknek a Franciaország délkeleti részén fekvő Avignonba való áthelyezése után számos kérés érkezett, hogy a következő jubileumot ne 1400-ban, hanem 1350-ben tartsák. A „Pápák városának” is nevezett Avignonból uralkodó VI. Kelemen pápa (1342-52) beleegyezett a kérésbe és az 1350-es jubileumot a „fekete halál”, az 1347-52 között pusztító pestisjárvány ellenére Rómában tartották meg a pápa jelenléte nélkül. VI. Kelemen, aki meghatározta, hogy 50 évenként tartsák meg a jubileumi éveket, azt is elrendelte, hogy a Szent Péter és a Falakon kívüli Szent Pál bazilikákon kívül a zarándokok látogassanak el a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyházba, a Legszentebb Üdvözítő bazilikájába, amely a mindenkori pápa székesegyháza. A homlokzatán olvasható felirat hirdeti, hogy „A Város (azaz Róma) és a Földkerekség minden templomának anyja és feje”.

Ferenc pápa szentmisét mutat be a Lateráni Szent János székesegyházban
Ferenc pápa szentmisét mutat be a Lateráni Szent János székesegyházban

VI. Orbán pápa 33 évben állapította meg a szentévek közötti időszakot

XI. Gergely volt az avignoni fogság utolsó pápája, aki 1377-ben, egy évvel halála előtt, visszahelyezte a pápaság székhelyét Rómába. A történelmi források szerint döntéséhez jelentősen hozzájárultak Sienai Szent Katalin buzdításai is. Később VI. Orbán, az avignoni fogság utáni első pápa, (1378-89) „Salvator noster Unigenitus” k. bullájában meghatározta, hogy 33 évnek kell eltelnie a jubileumi évek között, utalással Jézus földi életének időszakára. A következő szentévet VI. Orbán 1389-ben bekövetkezett halála után az új pápa, IX. Bonifác (1389-1404) indította el 1390. június 11-én. Elődje elrendelésének megfelelően, szem előtt tartva a rómaiak Havas Boldogasszony iránti tiszteletét, azt is előírta, hogy a zarándokok keressék fel az V. században épült legősibb római Mária-templomot, a Santa Maria Maggiore bazilikát is.  A századvég közeledte, valamint a lelki megújulási mozgalmak arra késztették IX. Bonifác pápát, hogy 1400-ban új jubileumot kezdeményezzen a szentévet meghirdető bulla kibocsátása nélkül, hivatkozva az első, VIII. Bonifác által 100 évvel azelőtt közzétett bullára. Ez a szentév zarándokok különösen nagy áradatát vonzotta Rómába, elsősorban Franciaországból. IX. Bonifác péteri szolgálata során visszaállította Róma felett a pápai fennhatóságot.

VIII. Bonifác, az első szentévet meghirdető pápa
VIII. Bonifác, az első szentévet meghirdető pápa

Az 1423-as szentév V. Márton pápa uralkodása alatt

A nyugati egyházszakadás végét követően (1378. szeptember 20-1417. november 11), V. Márton pápa, az 1390-es jubileum után 33 évvel, 1423-ban szentévet hirdetett meg és bevezetett két újdonságot: egy különleges emlékérmet veretett és megnyitotta a Lateráni Szent János Bazilika Szent Kapuját. V. Márton uralkodása alatt kezdődtek el az első tárgyalások a katolikus egyház és az ortodox egyház újraegyesítéséről. A pápa számos kezdeményezéssel járult hozzá Róma újjászületéséhez, a város monumentális és művészeti megújulásához: építkezési területeket nyitott meg a Tiberisen -Teverén túli térségben, a Lateránban és a Vatikánban, ahová áthelyezték a pápai rezidenciát.

II. Pál pápa 1470-ben 25 évben határozta meg a szentévek közötti időszakot

V. Miklós pápasága alatt (1447-55) 1450-ben tartottak szentévet, majd II. Pál (1464-71) 1470. április 19-én az „Ineffabilis Providentia Summi Patris” k. bullájában meghatározta, hogy a jövőben a „jubileumokat” – (ebben a bullában olvasható elsőként ez a kifejezés) - 25 évenként kell megtartani, mivel a negyedszázad időszaka közelíti meg a legjobban egy emberi élet időtartamát. Azt is meghatározta, hogy a jubileumi ünnepi évet az előző év Karácsonyán kell megnyitni. IV. Szixtusz 1475-ös jubileumától kezdve valóban ezzel az időközzel tartották meg a jubileumi éveket, kettő kivételével: 1800-ban a napóleoni megszállás következményeként, 1850-ben pedig azért nem kerülhetett sor szentévre, mert az 1848-49-es népfelkelések, a pápai rendszer összeomlása miatt az akkor uralkodó IX. Pius a délolaszországi Gaeta-ba menekült és csak 1850. áprilisában tért vissza Rómába.

Az utolsó ítélet a Sixtus-kápolnában
Az utolsó ítélet a Sixtus-kápolnában

1475-ös szentév: IV. Szixtusz pápa megépítteti a Sixtus-kápolnát

Az 1475-ös jubileumra IV. Szixtusz pápasága idején került sor. 1472. március 26-án közzétett „Salvator Noster” k. bullájával megerősítette az elődje, II. Pál által meghirdetett szentévet. Francesco della Rovere, vagyis IV. Szixtusz, a „Renovatio Urbis” pápája a quattrocento művészetének egyik legnagyobb mecénása volt, Rómát nagy reneszánsz várossá alakította át. A jubileumi év alkalmából kezdeményezte a városszerkezet átszervezését, új utakat, templomokat építtetett. Nevéhez fűződik többek között a Tevere két partját összekötő „Ponte Sisto”, az első új kőhíd megvalósítása egy ókori római híd helyén. Nagyszabású építkezéseket indított el a vatikáni pápai palota területén is. Ezekben az években a pápa meghívására a kor legnagyobb művészei dolgoztak Rómában, közöttük Verrocchio, Signorelli, Ghirlandaio, Botticelli, Perugino, Pinturicchio. IV. Szixtusz uralkodása sok szempontból meghatározta Róma történelmét, a művészetek terén ránk hagyott gazdag örökségéből kiemelkedik a vatikáni bazilika mellett létrehozott pápai magánkápolna, a világhírű „Cappella Sistina” – vagyis az olasz reneszánsz legszebb példájaként számon tartott Sixtus-kápolna, amelynek építését a pápa az 1475-ös szentév alkalmából rendelte el.

19 július 2024, 17:46
Prev
February 2025
SuMoTuWeThFrSa
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
232425262728 
Next
March 2025
SuMoTuWeThFrSa
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031