Pápai jóváhagyás: "nincs akadálya" a medjugorjei Mária kegyhely működésének

Vatican News

„Elérkezett az idő, hogy lezárjuk a medjugorjei spirituális jelenségek körüli hosszú és összetett történetet. Olyan történetről van szó, amelyben püspökök, teológusok, bizottságok és elemzők eltérő véleményei követték egymást.” E szavakkal kezdődik a jegyzet, amelyet Víctor Manuel Fernández bíboros és Armando Matteo atya, a Hittani Dikasztérium prefektusa és titkára tett közzé „A Béke Királynője” – címmel, mely a medjugorjei lelki tapasztalatról szól. Ferenc pápa augusztus 28-án jóváhagyta a szöveget, mely elismeri a medjugorjei tapasztalathoz kötődő spirituális gyümölcsök jó mivoltát, felhatalmazva a híveket arra, hogy részt vegyenek benne – az ilyen jelenségek megkülönböztetésére vonatkozó új normák alapján – amennyiben „sok pozitív gyümölcsöt hozott és Isten népe körében nem terjedtek ezzel kapcsolatban negatív vagy kockázatos hatások”. Összességében pozitív az üzenetekre vonatkozó ítélet is, bár bizonyos kifejezéseket pontosít. Aláhúzza továbbá, hogy „e jegyzet végkövetkeztetései semmilyen módon nem vonják magukkal az állítólagos látnokok erkölcsi megítélését”, és hogy a lelki ajándékok egyébként sem „kívánják meg szükségszerűen az érintett személyek erkölcsi tökéletességét ahhoz, hogy hassanak”.

Pozitív gyümölcsök

A medjugorjei jelenséghez kötődő helyszínekre a világ minden részéről érkeznek zarándoklatok. „A pozitív gyümölcsök mindenekelőtt az egészséges hitélet gyakorlásának elősegítésében nyilvánulnak meg”, az egyházi hagyománynak megfelelően. „Bőséges megtérések” olyan személyek részéről, akik felfedezték a hitet vagy újra rátaláltak; visszatérés a gyónáshoz és a szentségi áldozáshoz, számos hivatás, „sok házastárs kiengesztelődése és a házasélet, a családi élet megújulása”. „Meg kell említeni, hogy ezek a tapasztalatok elsősorban olyan zarándoklatok keretében történnek, amelyeket az eredeti események helyszínére szerveznek, és nem a „látnokokkal” való találkozók során, hogy jelen legyenek az állítólagos jelenéseknél”. „Nagyszámú gyógyulásról” is tudunk. Hercegovina kis falujának plébániája a szentségimádás, az ima, szemináriumok, lelkigyakorlatok, ifjúsági találkozók helyszíne, és „úgy tűnik, hogy Medjugorjéba az emberek főleg azért mennek el, hogy megújítsák hitüket, nem pedig konkrét kérések ügyében”. Karitatív cselekedetek is születtek, melyek árvákkal, kábítószerfüggőkkel, fogyatékkal élőkkel foglalkoznak, valamint ortodox keresztények és muzulmán csoportok is jelen vannak.

A béke üzenete

A Hittani Dikasztérium jegyzete ezután megvizsgálja az üzenetek központi vonásait, a béke üzenetével kezdve, amelyet nem pusztán a háború hiányaként értelmezünk, hanem spirituális, családi és társadalmi értelemben is: az eredeti cím, amelyet a Szűzanya önmagára használ éppen a „Béke Királynője”. „Én úgy jelentem meg itt mint a Béke Királynője, hogy mindenkinek elmondjam: a béke szükséges a világ üdvösségére. Csak Istenben találjuk az igazi örömet, amelyből a valódi béke ered. Ezért kérem a megtérést” (1983.06.16.) Ez a béke a megélt karitatív szeretet gyümölcse, mely „magában foglalja a szeretetet azok iránt is, akik nem katolikusok”. Ezt az aspektus jobban érthetővé válik „Bosznia ökumenikus és vallásközi kontextusában, amelyet egy erősen vallási elemekkel bíró szörnyű háború sújtott”.

Isten a középpontban

Gyakran fölmerül a felszólítás, hogy bizakodva hagyatkozzunk Istenre, aki szeretet: „Fölismerhetünk egy központi elemet az üzenetekben, amelyekben a Szűzanya nem önmagát állítja a középpontba, hanem teljesen az Istennel való egységünkre törekszik”. Ezen túlmenően „Mária közbenjárása és működése egyértelműen Jézus Krisztus, a kegyelem és minden ember üdvössége szerzőjének alárendelve tűnik fel.” Mária közbenjár, de Krisztus az, aki „erőt ad nekünk, ezért minden anyai működése abban áll, hogy minket ösztönöz, hogy Krisztus felé haladjunk”. „Ő fogja megadni az erőt és az örömet ebben az időben. Én közel vagyok a közbenjárásommal” (1993.11.25.). Sok más üzenet is arra szólít, hogy ismerjük fel: fontos kérnünk a Szentlélek segítségét. „Az emberek tévednek, amikor csak a szentekhez fordulnak, hogy kérjenek valamit. Fontos, hogy imádkozzunk a Szentlélekhez, hogy leszálljon ránk. Ha velünk van, mindenünk megvan” (1983.10.21.).

Felhívás a megtérésre

Az üzenetekben továbbá „folyamatos felszólítást találunk arra, hogy felhagyjunk a világias életstílussal, és hogy ne ragaszkodjunk túlságosan a földi javakhoz, gyakran a megtérésre szólítanak, ami lehetővé teszi a valódi békét a világban”. Éppen a megtérésben látszik a medjugorjei üzenet lényege. „Állandó ösztönzés van az üzenetekben arra is, hogy ne becsüljük alá a rossz és a bűn súlyosságát, és vegyük nagyon komolyan Isten hívását a gonosz és a Sátán befolyása elleni küzdelemre”, melyet a gyűlölet, az erőszak, a megosztottság eredeteként jelöl meg. Alapvető az ima és a böjt szerepe is, mint ahogy a szentmise központisága, a testvéri szeretetközösség fontossága, valamint a lét végső értelmének az örök életben való keresése is.

Tisztázandó kérdések

A dokumentum második fele aláhúzza, hogy „néhány, kevés” üzenet eltávolodik az eddig felsorolt tartalmaktól. Tehát „azért, hogy elkerüljük ennek a medjugorjei kincsnek a megromlását, tisztázni kell néhány lehetséges zavart, ami kisebb csoportokat arra vezethet, hogy kiforgassák ennek a lelki tapasztalatnak az értékes lehetőségét”. Ha egyes üzeneteket részlegesen olvasunk, úgy tűnhet „hogy azok zavaros emberi tapasztalatokkal vannak összefüggésben, teológiai szempontból pontatlan kifejezésekkel, vagy nem teljesen törvényes érdekekkel függnek össze”, még ha bizonyos tévedéseket nem rossz szándék vezérel, hanem a jelenség szubjektív értelmezése”. Egyes esetekben „a Szűzanyát úgy tűnik, mintha irritálná az, hogy nem követték útmutatásait; ezért fenyegető jeleket mutat vagy lehet, hogy nem fog többet megjelenni”. Valójában azonban más üzenetek a helyes értelmezést nyújtják: „Hamis próféták azok, akik katasztrófákat jósolnak. Ők azt mondják: „Ebben az évben, ezen a napon katasztrófa lesz”. Én mindig azt mondtam, hogy akkor jön el a büntetés, ha a világ nem tér meg. Ezért mindenkit megtérésre szólítok” (1983.12.15.).

Az üzenetek sulykolása

Vannak továbbá olyan üzenetek a plébánia számára, amelyekben a Szűzanya úgy tűnik, hogy szeretné ellenőrizni a spirituális és lelkipásztori folyamat részleteit, „olyan benyomást keltve, mint aki a résztvevő rendes szervezetek helyébe akar lépni”. Máskor az üzenetek meghallgatását és elfogadását sulykolja, amit valószínűleg „az állítólagos látnokok szeretete és nagylelkű buzgalma okoz, akik jóindulatúan attól tartottak, hogy figyelmen kívül maradnak a Szűzanya felhívásai a megtérésre és a békére”. Ez a sürgetés akkor válik problematikusabbá, amikor az üzenetek „valószerűtlenül természetfeletti jellegű kérésekre utalnak, mint amikor a Szűzanya parancsokat ad dátumokra, helyszínekre, gyakorlati kérdésekre vonatkozóan, és hétköznapi kérdésekről dönt”. Valójában maga a Szűzanya teszi viszonylagossá az üzeneteket azzal, hogy a Szentírásban kinyilatkoztatott Ige értékének rendeli alá azokat: „Ne kutassatok rendkívüli dolgok után, hanem inkább fogjátok az evangéliumot, olvassátok és akkor minden világos lesz előttetek” (1982.11.12.). „Miért kérdeztek annyit? Minden válasz az evangéliumban van” (1981. 09.19.). „Ne higgyetek a hazug hangoknak, akik hamis dolgokról, hamis világosságról beszélnek nektek. Ti, gyermekeim, térjetek vissza a Szentíráshoz” (2018.02.02.)

Az evangélium foglalata

A jegyzetben problémásnak jelölik meg azokat az üzeneteket is, amelyek a Szűzanyának olyan kifejezéseket tulajdonítanak, mint „az én elképzelésem”, „az én tervem”, mert ezek a kifejezések „megtéveszthetnek”. Valójában mindaz, amit Mária véghez visz, mindig az Úr tervét és az ő üdvözítő isteni tervét szolgálja. Mint ahogy nem szabad tévesen „olyan helyet tulajdonítani Máriának, mely egyedül és kizárólag az emberré lett Isten Fiát illeti”. A Hittani Dikasztérium ezért aláhúzza, hogy a következő üzenetet lehet a Medjugorjén keresztül érkező evangéliumi javaslat összegzésének tekinteni: „Szeretnélek egyre közelebb juttatni benneteket Jézushoz és az ő megsebzett szívéhez” (1991.11.25.)

Engedélyezik a nyilvános kultuszt

“Jóllehet ez nem vonja magával a természetfeletti jelleg megállapítását”, és emlékeztetve arra, hogy senki nem köteles hinni benne, a nihil obstat, nincs akadálya (Nihil Obstat: nem állapítják meg bizonyossággal a természetfelettiség hitelességét, de felismerik a Lélek működésének jeleit) – amit a Mostar-duvnói püspök kimondott a Szentszékkel egyetértésben – azt jelzi, hogy a hívek „pozitív ösztönzést kaphatnak keresztény életük számára ezen a lelki élményen keresztül, és engedélyezi a nyilvános kultuszát”. A Hittani Dikasztérium jegyzete pontosítja továbbá, hogy „a medjugorjei üzenetek nagyrészének építő szövegként való pozitív megítélése nem hozza magával közvetlenül természetfeletti eredetük elismerését”.  És noha – tudvalevőleg – vannak különböző vélemények „bizonyos tények hitelességét illetően, vagy ennek a lelki élménynek egyes aspektusaira vonatkozóan, azoknak a helyszíneknek az egyházi felelőseit, ahol ez jelen van, arra szólítják, hogy becsüljék meg a lelkipásztori értékét és segítsék elő ennek a lelki tapasztalatnak a terjedését”. Mindazonáltal valamennyi megyéspüspöknek joga van arra, hogy óvintézkedéseket hozzon olyan esetben, ha személyek vagy csoportok „nem megfelelően használva föl ezt a spirituális jelenséget, tévesen cselekednek”. A dikasztérium végezetül arra szólítja mindazokat, akik Medjugorjéba mennek, hogy „fogadják el: a zarándoklatokat nem azért teszik, hogy az állítólagos látnokokkal találkozzanak, hanem hogy találkozzanak Máriával, a Béke Királynőjével”.