Parolin bíboros: A pápa közelséget és békét hoz Ázsiába és Óceániába

Massimiliano Menichetti / Somogyi Viktória – Vatikán

Négy ország várja Ferenc pápát, aki szeptember 2. és 13. között Ázsiában és Óceániában tartózkodik, ahova elviszi Krisztus világosságát. Tanúságot tesz a párbeszédről a testvériség és az egység építése érdekében. Pietro Parolin bíboros Ferenc pápa 45. külföldi apostoli útja előtt a Vatikáni Médiának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a közelség Ferenc pápa pápaságának központi jellemzője, és megjegyezte, hogy a háborúk és az erőszak által megsebzett világban a békét a találkozásokon, az őszinte kapcsolatokon és az önzés legyőzésén keresztül építhetjük. A vatikáni államtitkár hétfőn nem indult el a Szentatyával a pápai gép fedélzetén, mert szeptember 3-án, kedden kerül sor a 96 éves korában augusztus 31-én elhunyt édesanyja, Ada asszony temetésére Schiavon településen, az észak-olaszországi Vicenza közelében. Az interjú Parolin bíborossal augusztus 27-én készült.

A Szentatya pápasága leghosszabb útjára indul: ellátogat Indonéziába, Pápua Új-Guineába, Kelet-Timorba és Szingapúrba. Mit remél Ferenc pápa?

Parolin bíboros: Az első remény, amit Ferenc pápa a szívében hordoz, a találkozás: személyesen találkozni azon országok népeivel, amelyeket meglátogat. Más szóval, arról van szó, hogy ismét kifejezi a közelséget, amely felfogás nagyon mélyen jellemzi pápasága stílusát, és amelynek az apostoli útjai is jelentős kifejeződései: közelség, hogy meghallgatáson másokat, közelség, hogy osztozzon a nehézségek terheiben, az emberek szenvedéseiben és reményeiben, továbbá közelség, hogy mindenkinek elhozza az Evangélium örömét, vigasztalását és reményét. Szent Pál szavaival szólva azt mondanám, hogy minél távolabb vannak földrajzilag az országok, amelyeket meglátogat, a Szentatya annál inkább érzi ezt a sürgető érzést a szívében.

Indonézia a világ legnépesebb muzulmán országa, ahol az egyház elkötelezetten dolgozik a testvériség megerősítésén egy pluralista kontextusban, amely társadalmi és politikai problémákkal is szembe néz. Segíthet-e Péter utódjának jelenléte az egységnek ezen az útján?

Parolin bíboros: A pápa által meglátogatott területeket a kultúrák, a felekezetek és a vallási hagyományok sokasága jellemzi. Ezek valóban pluralista valóságok! Különösen Indonéziára gondolok, ahol részben a Pancasilának, a nemzet alapját képező öt elvnek köszönhetően a különböző csoportok közötti kapcsolatokat alapvetően a másik elfogadása, a kölcsönös tisztelet, a párbeszéd és a mértékletesség jellemzi. A helyzet megváltoztatására irányuló nyomással, a radikalizmus bármilyen kísértésével szemben, amely sajnos a világ minden részén jelen van, a Szentatya szavai és tettei erős és nyomást jelentő felhívások lesznek, hogy ne hagyjuk el ezt az utat, és segíteni fognak fenntartani és bátorítani a testvériséget, ami, ahogy ő szereti megfogalmazni: egység a sokféleségben. Ennek az elvnek kell vezérelnie a megközelítést is, amellyel a nagy szigetcsoport szembenéz a kihívást jelentő társadalmi és politikai kérdésekkel.

Pápua Új-Guineában a pápa ősi hagyományokkal rendelkező és erős hitű emberekkel találkozik. Ez az erőforrásokban gazdag, de rendkívül szegény nemzet, ahol a természet érintetlen, az éghajlatváltozás, a kizsákmányolás és a korrupció kihívásaival szembesül. Port Moresby-t a világ egyik legveszélyesebb városának tartják. Vajon a pápa látogatása új irányt hoz?

Parolin bíboros: Igen, Pápua Új-Guinea is az ellentmondás jeleit mutatja: az erőforrások rendkívüli gazdagsága gyakran ellentétben áll a nagy szegénységgel, amelyet az igazságtalanság, a korrupció, valamint a politikai és gazdasági egyenlőtlenségek okoznak. Hasonlóképpen, a teremtett világ romlatlan szépsége szembesül az éghajlatváltozás drámai következményeivel és a természeti erőforrások válogatás nélküli kiaknázásával. Ferenc pápa támogatni kívánja a politikai intézmények, vallások minden lehetséges erőfeszítését és felhívást intéz mindenki felelősségéhez, hogy változást hozzon az igazságosság, a legszegényebbekre való odafigyelés és a közös otthonunkról való gondoskodás iránti létfontosságú és állandó elkötelezettség terén.

Kelet-Timor lesz a pápai út harmadik állomása. Ez az ország sok éven át szenvedett, mígnem 25 évvel ezelőtt elnyerte függetlenségét. Jövőre csatlakozik a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségéhez, az ASEAN-hoz, de továbbra is jelentős különbségek vannak a periféria és a központ között. Milyen üzenetet hoz Ferenc pápa erre a helyre, ahol a hit és a történelem elválaszthatatlanul összefonódik?

Parolin bíboros: Személyesen követve Kelet-Timort az államtitkárságon betöltött hivatali tisztségem során, közvetlen tanúja voltam a történelmét meghatározó szenvedéseknek. Olyan érzés volt, mint egy teljesen lezárt, blokkolt helyzet. Ezért mindig egyfajta „csodának” tekintettem azt, ami 25 évvel ezelőtt történt, amikor kivívta a függetlenséget. A keresztény hit, amely Kelet-Timort Ázsia legkatolikusabb országává teszi, döntő szerepet játszott a cél érdekében tett erőfeszítések támogatásában. Most úgy gondolom, hogy ugyanannak a hitnek a mélyebb spirituális képzés révén kell ösztönöznie a timoriakat társadalmuk átalakítására, a megosztottság leküzdésére, az egyenlőtlenség és a szegénység elleni hatékony küzdelemre, valamint az olyan negatív jelenségek elleni küzdelemre, mint a fiatalok erőszakossága és a nők méltóságának megsértése. A Szentatya jelenléte minden bizonnyal döntő lökést ad ebbe az irányba.

Ennek az utazásnak az utolsó állomása Szingapúr városállam lesz, ahol a különböző vallások harmóniában élnek egymás mellett. Hogyan mozdíthatná elő még inkább a pápa a vallások közötti párbeszédet és erősíthetné meg a kapcsolatokat az ország különböző közösségei között?

Parolin bíboros: Szingapúr, ennek a hosszú útnak az utolsó állomása, a békés együttélés példája a mai multikulturális és sokvallású társadalomban. Ez egy városállam, amely a világ minden tájáról fogad embereket, különböző kultúrák, vallási és spirituális hagyományok mozaikja. Ferenc pápa kiváltképpen a vallások közötti párbeszédet folytató fiatalokkal fog találkozni, rájuk bízva ennek az útnak a jövőjét, hogy egy testvéribb és békésebb világ főszereplőivé váljanak.

Ez az ázsiai látogatás nyithat más hidakat, és tovább erősítheti a kapcsolatokat a Szentszék és az ázsiai országok között?

Parolin bíboros: Erre a kérdésre válaszolva Szingapúrral kezdem, amelynek lakossága nagyrészt kínai nemzetiségű, így kiváltságos hely a kínai kultúrával és általában véve a kínai emberekkel folytatott párbeszédre. Mint említettem, Indonézia a legnépesebb muzulmán ország: a jakartai látogatás kedvező alkalmat teremthet az iszlámmal való további kapcsolattartásra, különös tekintettel, de nem kizárólagosan annak ázsiai elemére. A pápai látogatás során érintett országok közül kettő – hamarosan három – tagja a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN), amely közösség más fontos nemzeteket is magában foglal a térségben, például Vietnamot és Mianmart. A közelség és a béke üzenete, amelyet Ferenc pápa ezen az úton elvisz ezekre a helyekre, mindezen valóságokhoz egyaránt szól.

Kiváltképpen az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló háborúk miatti nagy nemzetközi feszültségek pillanatában, ez a látogatás valóban a remény, a párbeszéd és a testvériség magvát jelenti? Hogyan lehet növelni a nemzetközi közösség tudatosságát és konkrétan a békét építeni egy olyan világban, amely úgy tűnik, hogy a szakadék felé tart?

Parolin bíboros: Visszatérek a közelség korábban említett fogalmához. A béke megteremtéséhez törekedni kell az egyes apostoli utak által sugalmazott hozzáállás alkalmazására: találkozni, egymás szemébe nézni és őszintén beszélni. A közvetlen találkozások, ha a közjó keresése, nem pedig sajátos és végső soron önző érdekek ösztönzik azokat, áttörhetik a legérzéketlenebb és legkeményebb szíveket is, és lehetővé teszik a tiszteletteljes és építő párbeszédet.