A Baldachin és a Katedra-oltára: a Szent Péter-bazilika vizuális és spirituális középpontjai
Vertse Márta / Johana Bronková – Vatikán
A főoltár előtt továbbá október 27-től december 8-ig látható lesz Szent Péter ősi széke, amelyről Ferenc pápa a szentmisén mondott homíliájában hangsúlyozta: „Szent Péter trónja a szeretet, az egység és az irgalmasság széke”. Szeplőtelen Fogantatás ünnepét követően a széket visszahelyezik Bernini bronz trónjára.
A Baldachin
A Szent Péter-bazilika főhajójába lépve a belső tér hatalmas méretének lenyűgöző látványa fogad bennünket. Hirtelen úgy látszik, mintha minden összezsugorodna, másképpen érzékeljük a körülöttünk lévő dolgokat, úgy érezzük, mintha a természet fenséges alkotása előtt állnánk. Az építőművészetnek azonban megvan a maga rendje, amely ebben az esetben tekintetünket azonnal a belső tér két kiemelkedő pontjára irányítja: az egyik a Szent Péter sírja fölötti pápai oltár a Baldachinnal, a másik a Bazilika apszisában lévő Katedra-oltár.
Hirdetni az evangéliumot és tanítani Isten népét
Mindkét műalkotás szerzője, Gian Lorenzo Bernini, az itáliai barokk legjelentősebb mestere, aki ezt a két csúcspontot tudatosan összekapcsolta egymással. Amikor belépünk a Bazilikába, azonnal egyértelmű, hogy a bronzból készült, monumentális Baldachin perspektivikusan mintegy keretet nyújt az apszisban lévő Katedra-oltárnak. A kettő között ugyanis szoros összefüggés áll fenn: a pápai oltár az Apostol sírja fölött emelkedik, amelyre, mint egy sziklára, Krisztus megígérte, hogy megalapítja egyházát (Mt 16,18). Szent Péter apostol sírja pedig utal a kezdetekre, vagyis a vértanúk tanúságtételéből született ősegyházra, ezért is nevezik Confessio-oltárnak. A Katedra-oltár pedig Péter utódainak elsődleges feladatára emlékeztet, ami az evangélium hirdetése és Isten népének tanítása.
Bernini és Borromini együttműködése
A Baldachint, a tekintély és a dicső hírnév ősi jelét Bernini első építészeti megbízatásaként 1624-ben tervezte. A mű 1633-ban készült el, valószínűleg későbbi vetélytársa, a zseniális építész, Francesco Borromini mérnöki tehetségének segítségével. A VIII. Orbán pápa által rábízott feladat nehézsége - akinek heraldikus, címertani alakjai, a méhek, a baldachin díszítésében számtalan változatban megtalálhatók - mindenekelőtt abban állt, hogy Bernini építőművészetének illeszkednie kellett a templom monumentális mértékéhez.
Annak érdekében, hogy a Baldachin struktúrája ne tűnjön túlságosan nagy terjedelműnek, Bernini a csavarodó, csavaros formájú oszlopok mellett döntött. Alakjuk és díszítésük továbbá az úgynevezett Szent Oszlophoz kapcsolódik, amelyet ma a Szent Péter Bazilika Kincstár-Múzeumában őriznek. A Szent Oszlopról, amelyet szőlőfürtök, szőlőindák folyondárjai díszítenek, évszázadok óta azt tartják, hogy tanúja volt Jézus prédikációjának a jeruzsálemi templomban, és amely más hasonló oszlopokkal együtt - amelyek közül néhányat ma is láthatunk az Ereklyék Loggiájában - az ókori bazilikában a Péter sírja feletti IV. századi pergolát (nyitott, felfutó növényekkel díszített lugast) ékesítette.
A kereszt szilárdan áll, míg a világ forog
Bernini zseniális kompozíciója ötvözi a cibórium, a Baldachin fölé épített mennyezet, mint szilárd építészeti szerkezet gondolatát a baldachin eredeti jelentésével, ami egy fontos hely vagy alak fölötti díszítő drapériát fejez ki. Bernini a bronz drapériákat közvetlenül az oszlopokhoz kapcsolta, a szerkezetet pálmaágak ikonográfiai motívumai díszítik, amelyeket lendületes angyalfigurák vesznek körül. A barokk architektúra hullámzó vonalai a Baldachin tetején lévő arany földgömb fölötti keresztnél végződnek, mintha bizonyítani kívánnák az ókori mondást, amelyet a karthauzi rend jelmondatának választott: Stat Crux dum vulvitur urbis - A kereszt szilárdan áll, míg a világ forog.
