Albán vértanúk: Boldogok, mert hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam

P. Vértesaljai László SDJ – Vatikán    

A boldogmondások tehát Jézus arcának szőttesét tárják elénk

Jézus hegyi-beszédében a boldogmondások sora csodálatos és tágas panorámát tár elénk, mint ahogy a zarándok rátekint a galileai tóra a Boldogságok hegyéről. Itt a „boldogok vagytok” kifejezés egy szimfónia vissza-visszatérő akkordjaként hangzik fel és valami benső szépség képeit idézi meg, mint a könnyekben megvigasztalódás, a béke, az igazságosság, az erőszakmentesség és a megbocsátás ereje. Mindahányszor elhangzik a „boldogok” szó, mintha Jézus, a mi Megváltónk arcának egy vonását tárná elénk és mintha Jézus maga mutatkozna meg nekünk, bensőséges vallomásával: „Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű” (Mt 11,29).  A boldogmondások tehát Jézus arcának szőttesét tárják elénk – kezdte homíliáját Semeraro bíboros.

A Jézusért vállalt szenvedés tesz boldoggá  

Ám hirtelen megtörik az ígéret és remény e szép sora és mintha minden elhomályosulna, amikor elhangzik: „Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam” (Mt 5, 11). A boldogságok sora végén eljutunk sok-sok keresztény fájdalmainak a történetéhez, melyek kezdettől fogva mindmáig léteznek. És eljutunk annak a ma boldoggá-avatott két vértanú történetéhez, ami azon 38 mártír tanúságához kapcsolódik, akiket nyolc éve itt Shkodrában avattak boldoggá. Egyikük Luigj Paliq ferences atya, a másik pedig Gjon Gazulli egyházmegyés pap. Jézus szava mindkettő sorsává lett: „Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam”. Dermesztő erővel tűnik fel itt egy szó: „hazudozva”. A lukácsi boldogságoknál a keresztényeket hitük miatt üldözik, de itt megrágalmazzák őket, hamis vádakkal. Szent Jeromos egyházdoktor, aki a Földközi-tengernek ebből a térségéből származik, jegyzi meg egyik kommentárjában, hogy éppen ebben az „énérettem” szóban rejlik az evangéliumi boldogság oka. Hiszen sokakat üldöznek és meg is ölnek, de ők nem „boldogok”, ám akiket „Jézus miatt” üldöznek és bántalmaznak, azok éppen ettől boldogok”.

Az üldözés mai formája a kigúnyolás és a nevetségessé tétel  

Ferenc pápa az életszentségre szólító egyetemes meghívást értelmező egyik írásában beszél az evangélium boldogságokról és kibővíti a hazudozás és rágalmazás jelentését, hogy sokszor, éppen napjainkban a keresztényüldözés a kigúnyoláson és nevetségessé tételen keresztül történik, mert így akarják eltorzítani a hitünket és nevetségessé tenni a keresztényeket. A pápa azt akarja elmondani, hogy az evangéliumi boldogság szava ott is aktuális, ahol ugyan nincs üldözés, de van közömbösség vagy kigúnyolás. Gondolatának a következtetése, hogy akkor is kövessük az evangélium útját nap mint nap, ha az problémákat is okoz nekünk, mert ez az életszentség útja” (Gaudete et exsultate, 94.).

Mindent vállaltak Jézus szeretetéért   

A két boldog noha életében jót cselekedtek, mégis hazugságokkal rágalmazták meg őket és elítélték. Ez történt Paliq ferences atyával is, akinek története az első balkáni háborúig nyúlik vissza, amikor az ország megszállói elnyomó politikát folytattak az albán lakossággal szemben, célzottan erőszakot alkalmazva és végül gyilkosságokat elkövetve. Amikor érezte, hogy sorsa a vértanúság felé tart, így imádkozott: „Ó, Jézusom, legyen ez a te szeretetedért!” Boldog Gazulli egyházmegyés pap meggyilkolása is hamis indíttatású volt, hamis vádak alapján egy kirakatperben elítélték, majd felakasztották Shkodra külvárosában. Jézushoz hasonlóan ő is, mint „hűséges  tanú” (Jel 1,5), megbocsátott a gyilkosainak. A két vértanú boldoggá avatása útmutatást és a vigasztalást nyújt nekünk. Szent Pál apostolhoz hasonlóan mi is meg vagyunk győződve arról, hogy „soha semmi sem választhat el minket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van”. Mert az ő szeretete képes arra, hogy a vereségeket győzelmekké változtassa” – zárta homíliáját Marcello Semeraro bíboros, a Szentek Ügyei dikasztérium prefektusa a két albán vértanú boldoggá avatása során.