Parolin bíboros a békéről, a remény diplomáciájáról és Európa szerepéről
Lisa Zengarini / Somogyi Viktória – Vatikán
Abban az időszakban, amikor a nemzetközi diplomácia úgy tűnik, hogy mindenhol elvesztette vonzerejét és hatékonyságát, Pietro Parolin bíboros megismételte a Szentszék határozott támogatását a multilateralizmus iránt, hangsúlyozva a befogadó megközelítés fontosságát a béke megteremtéséhez.
A konfliktusok megoldását soha nem szabad egyoldalúan kikényszeríteni
„Mindenki hozzá tud járulni a békéhez, de soha nem szabad olyan egyoldalú kényszerekkel megoldást keresni, amelyek egész népek jogainak lábbal tiprását kockáztatják – különben soha nem lesz igazságos és tartós béke” – figyelmeztetett a vatikáni államtitkár a L’Eco di Bergamo olasz helyi újságnak adott interjújában. A sok témát felölelő beszélgetésben Parolin bíboros számos sürgető geopolitikai kérdéssel foglalkozott, köztük a gázai és ukrajnai háborúkkal, a közel-keleti helyzet változásával és Európa szerepével korunk geopolitikai kihívásaiban. Gondolatmenetének központi eleme az volt, hogy a konfliktusok megoldását soha nem szabad egyoldalúan rákényszeríteni másokra, mivel az ilyen megközelítések megakadályozzák az igazságos és tartós béke megteremtését.
Reménysugár a Szentföld számára
Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban óvatos optimizmusát fejezte ki az ideiglenes és bizonytalan fegyverszünetet illetően: „Ez mindenképpen jó hír, mert kezdenek látszódni a gyümölcsei – mint például az izraeli túszok szabadon bocsátása és a humanitárius segélyek megnövekedett beengedése a Gázai-övezetbe –, és azért is, mert van remény arra, hogy ez egy állandó tűzszünet kezdete, amely véget vet a palesztinok szenvedésének Gáza és Palesztina többi részében.”
Nemzetközi támogatásra van szükség Szíria megsegítéséhez
A szíriai rezsim közelmúltbeli változásával kapcsolatban Parolin bíboros aggodalmát fejezte ki annak stabilitása miatt, és nyomatékosította, hogy nemzetközi támogatásra van szükség ahhoz, hogy az ország megőrizze területi integritását és elősegítse a sokszínű lakosság harmonikus együttélését.
A kölcsönös bizalmatlanság és félelem akadályozza a párbeszédet
Arra a kérdésre, hogy a nemzetközi diplomácia milyen nehézségekkel néz szembe az olyan összetett helyzetek kezelése során, mint a gázai és az ukrajnai háború, Parolin bíboros megjegyezte, hogy az elsődleges akadály a széles körben elterjedt kölcsönös bizalmatlanság és félelem, amely táplálja a polarizációt és akadályozza a konstruktív párbeszédet. Megerősítette, hogy a globális politikában egyre inkább elterjedt „klubmentalitás” – ahol a szereplők csak hasonló gondolkodású kollégákkal lépnek kapcsolatba, miközben kerülik az ellentétes nézőpontokat – tovább súlyosbítja a diplomácia hatástalanságát. Ez az öntörvényű kirekesztés a sokszínű vitákból korlátozza az értelmes közvetítés és a megoldás lehetőségeit – figyelmeztetett a vatikáni államtitkár.
Multilateralizmusra és a „remény újfajta diplomáciájára” van szükség
E kihívások leküzdésére Parolin bíboros egy másik diplomáciai megközelítést javasolt, amely abban gyökerezik, amit Ferenc pápa a „remény diplomáciájának” nevez, és amely a párbeszédre, a türelemre és a bizalomépítésre összpontosít. Egy ilyen megközelítés alternatívát jelentene a konfrontáció és kirekesztés uralkodó dinamikájával szemben, helyette olyan keretet javasol, amely a megértést és a hosszú távú megbékélést helyezi előtérbe, és ezáltal hatékonyabb lehet a béke előmozdításában. Ezért – tette hozzá Parolin bíboros – „elengedhetetlen, hogy higgyünk a multilateralizmusban és megerősítsük a nemzetközi intézmények szerepét, mint az ENSZ, amelyek biztosítják, hogy hatékonyabban és szélesebb képviseleti formában működhessenek”.
A békét a megbocsátáson alapuló igazságosságra kell építeni
Ferenc pápa és Szent II. János Pál pápa szavait idézve Parolin bíboros hangsúlyozta, hogy a békéhez bátorság, igazságosság és megbocsátás szükséges, három olyan érték, amelyek egyre inkább hiányoznak a modern társadalomból. „Ma a tárgyaláshoz szükséges bátorságot gyakran összetévesztik a gyengeséggel, miközben a katonai erőt és az erődemonstrációt továbbra is kiváltságos eszközként kezelik a konfliktusmegoldásra” – mutatott rá Parolin bíboros. „Másrészt, a békét a megbocsátáson alapuló igazságosságra kell építeni, mivel „hiteles béke nem létezhet igazságos rend nélkül”. „Csak amikor a bátorságot, az igazságosságot és a megbocsátást ismét alapvető értékként éljük meg, akkor lehet majd elindulni a béke felé vezető úton” – állapította meg a vatikáni államtitkár.
Európának vízióra van szüksége
Áttérve Európa szerepére a globális ügyekben, Parolin bíboros a kontinens jelenlegi kihívásait arra vezette vissza, hogy nem ismerte el keresztény örökségét az európai alkotmányban. Ennek az elismerésnek a hiánya Parolin bíboros szerint hozzájárult az európai identitás és egység gyengüléséhez. Ahhoz, hogy Európának továbbra is legyen hangja és szerepe a jelenlegi világban, vissza kell térnie azokhoz a történelmi és kulturális gyökerekhez, amelyek egykor erejét és jövőképét adták, amelyet II. János Pál pápa és Ferenc pápa is kért – jegyezte meg. „Szent II. János Pál pápa felhívása, amelyet Ferenc pápa is megismételt, hogy „Európa, találj újra önmagadra, légy önmagad!”, ma is aktuális, és ez a követendő út, ha továbbra is központi szerepet kíván játszani a világ színpadán.”
