Interjú Molnár Antal történésszel a magyarok római templomairól

Molnár Antal történész római kutatómunkái során vette észre 2013-2014 táján, hogy a római magyar templomok története kapcsán vannak még felkutatatlan és kiadatlan források. Ezek kutatására érkezett most Rómába, és járt utána a három római magyar templomnak.

A Kisebb Szent István templom, a Santo Stefano Minore, másképpen a Santo Stefano degli Ungari

Ezek között az első a kisebb Szent István templom, a Santo Stefano Minore, másképpen a Santo Stefano degli Ungari, mely a régi Szent Péter bazilika déli oldala mellett állt. Ezt 1776-ban lebontották, amikor a bazilika új sekrestyéjét felépítették, éppen a magyar templom helyén. Szent István királyunk a régi, 8. századi, Szent István vértanú diakónusról nevezett kápolnát kapta meg és mellette építtette fel a magyarok zarándokházát. Erről Szent István életrajza emlékezik meg, de a tudósítás mindenképpen hiteles, mert más, 11. századi vatikáni oklevelek is beszélnek róla.

A Szent István kerektemplom

A második templom a Santo Stefano Rotondo, a Szent István kerektemplom, amely egy ötödik századi ókeresztény bazilika és amelyet 1454-ben a magyar pálosok megkaptak a pápától. Attól kezdve egészen 1579-ig pálosok laktak a mellette épült kolostorban. 1579-ben a Collegium Hungaricum, a római Magyar Kollégium megkapta a Santo Stefano Rotondo bazilika melletti pálos kolostort. Ezt a magyar kollégiumot 1580-ban összevonták a német kollégiummal (XIII. Gergely pápa), és attól kezdve egészen a mai napig a római Német-Magyar Kollégium tulajdonában van. A kerektemplom történetéhez tartozik, hogy Mindszenty József bíboros volt az egyetlen magyar főpap, aki bíborosi címtemplomként használhatta a Szent István kerektemplomot.

A San Paolo Primo Eremita, a remete Szent Pál templom

A harmadik magyar római templom a San Paolo Primo Eremita, a remete Szent Pál templom, mely a legkevésbé ismert a római magyar templomok közül. A Termini pályaudvar közelében áll a mai napig, noha templomként már nem működik. A mai szép barokk templom elődjét a magyar pálosok építették 1669-ben azzal a céllal, hogy legyen Rómában egy központjuk és a növendékeiknek egy kolostoruk. A templomot az 1770-es években átépítették. 1870-ben (az Olasz Egység létrejöttével) a templomot elvették az egyháztól, később az olasz Higiéniai Intézet működött benne, most pedig az olasz rendőrség használja hivatalként.

Levéltári kutatások: Szent István király a római kocsmárosok védőszentje lett

Molnár Antal történész az interjúban elmondja, hogy levéltári kutatásokat végzett a Fabrica di San Pietro (mely a bazilika működtetésével és karbantartásával foglalkozik) levéltárában, ahol sok adatot talált a magyar kápolna lebontásával kapcsolatban is. Felkereste a Szent Péter bazilika káptalanjának archívumát, itt őrzik a Szent Péter bazilika plébániájának lélekösszeírásait, amelyekből megtudjuk: kik lakták a magyar házakat a Szent István templom körül. Kutatott a római Német-Magyar Kollégium levéltárában is, amely a kollégium és intézményei működtetéséért felelős miniszter (gazdasági vezető) naplóit is őrzi. Ezekből kiderül, hogy nemcsak a zarándokházat adták bérbe a jó német atyák, hanem még a kisebb Szent István templomot is átadták jelképes összegért a Vatikán közelében fekvő Borgo városrész vendéglőseinek, és így lett a magyar zarándoktemplom a Borgo kocsmáros céhének a céhtemploma, amelyet templomként használtak vallási célokra. Így adódik, hogy a magyar zarándoktemplom évszázadokon át a kocsmárosok, fogadósok céhtemploma volt. Ebben az időben a római útikalauzok azt írják, hogy „a magyar Szent István király a római kocsmárosok védőszentje”.

A pálos templom berendezési tárgyai a szomszédos templomokban 

A remete Szent Pál templomra vonatkozó adatokat Molnár Antal történész az olasz Állami Levéltárban talált. Ezekből rekonstruálni lehet a templomépítés fázisait. A templom 1870-es államosításakor annak berendezési tárgyait szétosztották a szomszédos templomok között. A templom 1770-es átépítése táján készült Szent István király oltárkép például a közeli Sacro Cuore templomba került, ahol ma is lehet látni a sekrestye melletti falon kifüggesztve. A kutató szándéka szerint ezeknek az új adatoknak a felhasználásával egy monográfiát szeretne írni, amelyben összefoglalja a római magyar templomok történetét.

Nemzeti templom szokásjog alapján

Utolsó kérdésként a kutató a római nemzeti templomok jellegéről beszélt. Megállapította, hogy nem volt rögzített feltételsor a cím elnyeréséhez, hanem sokkal inkább maga a gyakorlat számított. A nemzeti templom nem jelentett okvetlenül pápai bullás templomot, mintha a címet csak a pápa adományozhatta volna az egyes nemzetek római templomainak, hanem az lett nemzeti templommá Rómában, amelyet az adott nemzet helyi gyakorlata nemzeti szentéllyé emelt.