Rimini Meeting: Az iraki keresztények tanúságtétele az egész egyház kincse

Varga János atya - Rimini

Köszöntöm a Vatikáni Rádió kedves hallgatóit Meetingről!

Az utolsó előtti nap, a péntek beszámolójával jelentkezem.

Az újjáépítés és a keresztények visszatérése Karakosba

A találkozón elhangzott a keresztény nép minden pusztítás ellenére vissza akar térni és meg akarja kezdeni normális életét otthonában.

Alberto Ortega Martín érsek, Jordánia és Irak apostoli nunciusa kifejtette: „Az iraki keresztények tanúságtétele az egész egyház kincse.

Mindenünket elvették, de a hitünket nem! – vallják. Elmesélte, hogy a menekülttábor közepén az istentiszteleti hely állt, – kezdetben egy sátor - a remény sátra, amelynek helyén később egy kis kápolnát építettek. Amikor visszatérhettek Karakosba, vitték magukkal és ma is használják ezt az egyszerű épületet. A papok voltak az elsők, akik visszatértek, és a nép mellett vannak.” A nuncius kiemelte a hősiesség mellett a készséget a megbocsájtásra, kiengesztelődésre. Az előadók hangsúlyozták az újjáépítéshez szükséges anyagi erőkön túl nagyon fontos az emberi erőforrásokkal való támogatás és az ima.

Világháború van részletekben

Ami a világot mozgatja - Olusegun Obasanjo, Nigéria volt elnöke és Romano Prodi, volt olasz kormányfő beszélgettek. A demográfiai adatok rövid felidézése után Prodi kiemelte: „vagy tudatára ébredünk ezeknek a tényeknek, vagy elkerülhetetlen a dráma”. A volt olasz kormányfő osztja Ferenc pápa definícióját: világháború van részletekben.

Obasanjo azt mondta: „legjobb az lenne, ha maguk az afrikaiak találnának megoldást a problémáikra. Saját képességeinkre kell építeni, fontos a szubszidiaritás”. A migrációval kapcsolatban Prodi kijelentette: „mindig volt, most pedig elkerülhetetlen szükséglet, a jövő kérdése csak az, hogy hogyan kezeljük a migrációt.”

A kérdésre, hogy miként látják az afrikaiak a migrációs vitát, Obasanjo így válaszolt: „sokan a kolonializmust hibáztatják, de annak vége után mi mit tettünk? Másfelől kétségének adott hangot arra vonatkozóan, hogy a keresztény nyugat erényeit és értékeit feláldozhatják-e a választások oltárán.”

Migránskérdés olasz szemmel

Az Itália, Európa, fejlődés című találkozó főként anyagiakról és a migránskérdésről szólt. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke kiemelte, „szükséges, hogy visszatérjünk az alapító atyák keresztény politizálásához”. Az olasz álláspontot hangsúlyozta a migránsok szétosztásának ügyében, amely szerinte nagyobb nehézségek nélkül képes minden problémát megoldani.

A magát migráns ügyben keményvonalasnak nevező politikus elmondta:

„Láttam menekülteket egy táborban – a többségüknek kereszt volt a nyakában -, akiknek megvolt a menekült státusza, szétosztásra vártak a világ különböző részeibe. Nem gondolom, hogy olyan országokban, amelyek büszkén vallják, hogy megvédik Európa keresztény gyökereit, ezek az emberek veszélyt jelentenek a civilizációra, sőt ők azok, akiket mindenki másnál jobban lehet integrálni.

Az Evangéliumot olvasva látjuk – folytatta -, hogy Jézus kiűzi a templomból a tolvajokat (sic!), erőszakkal is. De nemcsak ez Jézus.

Ha mi hiszünk az Evangéliumban és keresztény politikusok is akarunk lenni, akik hisznek Európa keresztény gyökereiben, nem lehet, hogy csak ezt a Jézust lássuk, hanem azt a Jézust is, Aki szenved. És mind ezekben a fiatalokban, akik menekültek és döbbenetes életútjuk van, ezeknek a fiataloknak az arcában Krisztus arcát láthatjuk. Ha hiszünk a keresztény gyökereinkben, ezeket a fiatalokat, akik menekülnek, nem lehet nem befogadni.

Ez a mi kötelezettségünk, és engem megdöbbent, hogy országoknak, mint Lengyelország és Magyarország, amelyek hangsúlyozzák keresztény identitásukat, nincs bátorságuk befogadni menekülő keresztényeket, akik nem akarnak lemondani identitásukról. Nyilvánvalóan hiányzik a szolidaritás, de amikor a kommunista diktatúra volt keleten, amikor Mindszenty bíborost bebörtönözték, hányan kaptak segítséget Olaszországtól, és más országoktól. Segítettünk, mert hittünk a szolidaritásban. De a szolidaritás nem lehet egyirányú utca. Amikor kérjük, könyörgünk, hogy fogadja el minden európai tagország Dublin reformját, amely lehetővé teszi a menekültek elosztását, amint európai területre érkeztek, csak a szolidaritás választását kérjük. Ezek a keresztények Eritreából, Etiópiából, Irakból, Szíriából biztosan nem azért jönnek, hogy megváltoztassák a keresztény identitást.

Kell legyenek olyan folyosók, amelyeken Európába jutnak a kvalifikált személyek, akiket integrálni lehet a munka világába. Nem tárhatjuk ki a kaput mindenkinek. Sokszor a társadalmi elfogadás sokkal rosszabb, mint a valóság – hangsúlyozta Tajani. Bibliai méretű vándorlások lesznek, ha nem teszünk valamit

Senki nem foglalkozik a közel-keleti keresztények szenvedésével. A legősibb keresztény közösségek ezek, régebbiek, mint mi. Az eltűnés fenyegeti őket és a térség biztonsága is veszélyben van evvel, mert az ő jelenlétük mindig az egyensúlyt, a dialógus jelentette az iszlám világgal is. Ha eltűnnek, ha el kell, hagyják szülőhelyüket, jaj nekünk. Nem csak vallási feladatuk van ezeknek a közösségeknek, hanem a stabilitás és a béke megtartása is.

A mi kötelességünk, hogy ne felejtsük el az Egyházat, amely szenved, és ez nem csak vallási kérdés, hanem és főleg politikai.

Szükség van egy egységes migráns-politikára Európában – mondta Tajani.

Évezredes közös történelmünk van, ami – hangsúlyozni szeretném - keresztény. Mert ami összeköt minket Vilniustól, La Vallettáig, Lisszabontól Prágáig az a kereszt, amelyet mindenhol megtalálunk.”

Enzo Moavero Milanesi olasz külügyminiszter is kiállt amellett, hogy mindennél fontosabb lenne az egységes európai migráns-politika. Véleménye szerint, „ha nemzeti szinten születnek döntések ez ügyben, az az Európai Unió alapkoncepciójának tagadása. Nem is beszélve az Európai Uniót megelőző koncepció morális tagadásáról, ami az Európai Közösség volt - hangsúlyozta: egy közösség, amely nem osztozik a kötelezettségekben is, nem közösség.”

Az olasz külügyminiszter szerint nem technikai kérdés a migráció kezelése. Nem igaz, hogy Európának ne lennének meg hozzá az eszközei. Komplex módon kell hozzáállni – mondta az olasz külügyminiszter.

Muzulmánok az irgalomról

Hídépítők - Történelmi esemény tanúi lehettünk a Meeting pénteki napján: Muhammad bin Abdul Karim Al Issa a Muszlim Világliga főtitkára volt a vendég.

A Muszlim Világliga 50 tagországot fog össze. Al Issa 2016 óta választott főtitkára, jogász, iszlám-tudós, aki erősen elutasítja az iszlám bármiféle doktrínával való azonosítását. 2017. szeptember 20-án fogadta őt és küldöttségét Ferenc pápa a Vatikánban. A megindult kapcsolatok nyomán jött el most a Meetingre is.

Wael Farouq a Milánói Katolikus Egyetem arab nyelv és irodalom professzora bevezetőjében elmondta: „Ma hidakat kell építeni, nem csak emberek között, hanem az információ és az ismeret között is, ami az emberi tapasztalat. A mai nem szokványos helyzet arra hív, hogy olyan kérdéseket tegyünk fel és olyan válaszokat keressünk, amelyek nem konvencionálisak.

A Meeting a tanúságtétel helye a jóról, a szépségről, az igazságról, amellyel mindannyian találkoztunk az életben. A kihívás, tanúságot tenni, hogy értelmet adjunk a dolgoknak. Hidat akarunk építeni az előttünk álló feladat nagysága és az ember személy között.”

Mi muzulmánok mindent Isten, az irgalmas nevében teszünk. Mi az irgalom szerepe életében, munkájában? – kérdezte az egyiptomi származású Wael Farouq a vendéget. „Az irgalom az emberiesség lelkülete, a stabilitást, az egyetértést, az igazságot jelenti. Mindaz a szép, amit látunk az életben, az irgalomból származik. Nincs semmi nélküle, nem lehet élni nélküle, nem lehetséges a béke sem irgalom nélkül” - válaszolt Al Issa.

Majd így folytatta: „A Muszlim Világliga fontosnak tartja, hogy kimondja az igazságot az iszlámról, és keresi a párbeszédet, együttműködik mindenkivel.

Az iszlám vallja Isten felsőbbségét minden vallás és gondolat fölött. Pártolja az egyetértést, a sokszínű kultúrát és a békét, mint más etikai értékeket is.

Nem logikus és nem is igazságos leegyszerűsíteni ezt a vallást több száz millió hívével az extrémista egyetlen kategóriájára. 200.000 mérsékelt muszlimra jut egy szélsőséges. Nincsenek extrémista vallások, ám minden vallásban vannak szélsőségesek - vélekedett.

A többség a tolerancia, a vallási és kulturális különbözőség elismerése mellett van. Az emberség közös, ez tagadhatatlan tény. A csoportok közötti különbözőség nem engedi meg, hogy a világot konfliktusok színterévé tegyük. Ez a változatosság dicsőséges Teremtőnk műve és nem lenne szabad soha evvel szembehelyezkedni, lemondani az együttműködésről, a szeretetről és a lelkesedésről mindenki iránt, ami a szabadságban, békében és egyetértésben való élet feltétele.

Végül elmondta a Muszlim Világliga felajánlotta együttműködését, direkt és átlátható koordinációját minden jó szándékú kormánynak.”

„Szép ez a hosszú taps – jegyezte meg az előadás végén Wael Farouq -, mert nem vagyunk képesek tanúságot tenni, ha nem ismerjük el mások tanúságtételét. Ez a taps azt jelzi, hogy a Meeting tanúságtétele igaza. Mert csak akik élik az igazságot, csak azok képesek felismerni, meglátni azt.”

Megemlékeztek a nemrég elhunyt Jean-Louis Tauran bíborosról

A programban megemlékeztek a nemrég elhunyt Jean-Louis Tauran bíborosról, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnökéről, aki a Meeting rendszeres vendége, valamint az iszlám világgal való együttműködés fáradhatatlan munkálója volt.

Wim Wenders filmje Ferenc pápáról

Mesélni az erőkről, amelyek a történelmet mozgatják. Péntek este bemutató előtt vetítették Wim Wenders Ferenc pápa egy beszédes ember című filmjét, amely Olaszországban október 4-től lesz majd látható.

A német rendező üzenetében így fogalmazott: „Örülök, hogy láthatjátok ezt a filmet, mert gazdagabbá, erősebbé, határozottabbá tesz titeket és megerősíti bizalmatokat mindabban, amik már vagytok.”

Varga Jánost hallották Riminiből. Dicsértessék a Jézus Krisztus!