Tovább nő a keresztényüldözés a világon: számuk közel 300 millió

Gedő Ágnes / Marco Guerra – Vatikán

Emelkedett a vallásszabadság megsértése

Minden hetedik keresztény olyan országban él a világon, ahol üldözésnek van kitéve, összlétszámuk megközelíti a 300 milliót. A Szükséget Szenvedő Egyház pápai jogú segélyszerv ezeket a megdöbbentő adatokat tette közzé 14. jelentésében, melyet Rómában, a szentszéki olasz nagykövetségen mutattak be az újságíróknak. A jelentés kétéves periódust vizsgált 2016 júniusa és 2018 júniusa között, mely egyértelműen a vallásszabadság megsértésének emelkedését mutatja sok országban.

A világ lakosságának 61%-a él olyan országban, ahol nem tisztelik a vallásszabadságot

Összesen 38 olyan országot emel ki a jelentés, ahol súlyosan vagy szélsőségesen megsértik a vallásszabadságot. 21 országban üldözésről beszélünk, ezek: Afganisztán, Szaúd-Arábia, Banglades, Burma, Kína, Észak-Korea, Eritrea, India, Irak, Líbia, Niger, Nigéria, Pakisztán, Palesztina, Szíria, Szomália, Szudán, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Jemen. Ezen túlmenően 17 országban diszkriminálják hitük miatt az embereket, vagyis Algériában, Azerbajdzsánban, Bhutánban, Bruneiben, Egyiptomban, az Orosz Föderációban, Iránban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Laoszban, a Maldív-szigeteken, Mauritániában, Katarban, Tádzsikisztánban, Törökországban, Ukrajnában és Vietnámban. Ezen adatokat egybevetve a világ lakosságának 61%-a él olyan országban, ahol nem tartják tiszteletben a vallásszabadságot. A nemzetek 9%-a diszkriminálja, 11%-a pedig egyenesen üldözi a vallási kisebbségeket.

Romlott a helyzet, a legüldözöttebbek a keresztények

A 38-ból 17 országban tovább romlott a helyzet az elmúlt két évben. Másutt – mint például Észak-Koreában, Szaúd-Arábiában, Nigériában, Afganisztánban és Eritreában változatlan a kép, hiszen eddig is olyan rossz volt, hogy nincs hová romlania – állapítja meg a Szükséget Szenvedő Egyház jelentése. A szervezet a világ 150 országában működő projekt partnereinek gyűjtőmunkáját vette igénybe a dokumentáció elkészítéséhez.

A legüldözöttebb vallás egyértelműen a kereszténység, melynek híveit az elnyomás és az intolerancia számos formája sújtja. Emellett más vallási kisebbségeket is egyre inkább üldöznek. A közöny és a hallgatás falát aláássák az erőszakos térítések és házasságkötések, a merényletek, emberrablások, a kultuszhelyek és más vallási jelképek elpusztítása, az önkényes letartóztatások, az istenkáromlás vádjai, a vallási ügyek ellenőrzésének szabályozása és a nyilvános vallásgyakorlás különböző eszközökkel való korlátozása.

Kína és Észak-Korea a vallási intolerancia fellegvára

Az üldözés mögött leggyakrabban a szélsőséges iszlám áll, de emelkedőben van az ultranacionalizmus miatti erőszak is, mely a kisebbségek, vagy egyes esetekben mindenféle vallás ellen irányul. Ez az aggasztó tendencia országonként eltérően fejlődött ki. Indiában egyre több erőszakos megmozdulásnak vagyunk tanúi a vallási kisebbségek kárára. Ez a hindu nacionalista párt (Bharatiya Janata Party) előretörésével párhuzamosan a keresztények elleni támadások megduplázódásával járt (2016-ban 358, míg 2017-ben 736 támadást hajtottak végre keresztények ellen). A vallási kisebbségek szerintük veszélyeztetik India egységét, amennyiben azt kizárólag a hinduizmussal azonosítják.

Van olyan eset is, amikor az állam minden vallást üldöz. Ennek kiemelkedő példája Kína esete, ahol az elmúlt két évben a kormány újabb, korlátozó intézkedéseket vezetett be azoknak a vallási csoportoknak az elnyomására, akik ellenállnak a kommunista hatóságok uralmának. Észak-Koreában vélhetően keresztények ezrei sínylődnek fogolytáborokban, ahol hitük miatt a többi elítéltnél is keményebben bánnak velük.

Az Isis visszaszorult, de más szélsőséges iszlám csoportok terjednek

Az Iszlám Állam és más szélsőséges iszlám csoportok elleni katonai fellépés sikere elfedte más militáns iszlám mozgalmak előretörését Afrika, Közel-Kelet és Ázsia térségeiben. Az iszlám fundamentalizmus 22 országban van jelen, ahol összesen 1 milliárd 337 millió ember él. Nigériában úgy tűnik, a Boko Haram veszít erejéből, viszont emelkedik a más iszlám csoportok által elkövetett erőszak. A keresztényellenes támadások továbbra is jelen vannak Egyiptomban. Az ország alkotmánya elvileg szabad vallásgyakorlást engedélyez, de ezt a valóságban nem alkalmazzák maradéktalanul. Az elmúlt két évben négy súlyos merényletet hajtottak végre Kairóban, Alexandriában, Tantában és Minyában. Ehhez jön még a november 2-i terrortámadás, amelyet Minyában követtek el kopt zarándokbusz ellen. Egyiptomban sok keresztény serdülőt, lányt és nőt rabolnak el és térítenek erőszakkal az iszlám hitre. Pakisztánban évi 1000 keresztény és hindu lány esik ennek áldozatul. Az Afrikában és Közel-Keleten dúló iszlám katonai csoportok, mint az Isis és a Boko Haram a nemi erőszakot és a nők muzulmán hitre való térítését fegyverként használják – mutat rá a jelentés.

Antiszemita támadások iszlám szélsőségesek részéről

Európa sem mentes a vallási intolerancia megnyilvánulásaitól. Az elmúlt két évben növekedett az antiszemitizmus, melynek jelensége gyakran a militáns iszlám előretörésével magyarázható. Franciaországban, ahol a legnépesebb, mintegy fél milliós zsidó közösség él, kiemelkedően sok antiszemita és erőszakos támadást követtek el zsidó kulturális és vallási központok ellen. Az iszlám kisebbségek irányában is nőtt az ellenséges magatartás, főként Európában. 2016 és 2018 júniusa között terrortámadások hulláma söpört végig a kontinensen.

A nyugat vétkes az elmulasztott segítségnyújtásban

Azt sem szabad elhallgatni, hogy a világ közönnyel reagál a kiszolgáltatott hívő közösségek szenvedéseire, a szekularizált nyugat pedig nem vesz tudomást helyzetükről. A nyugati kormányok zöme nem nyújtott megfelelő és sürgős segítséget a vallási kisebbségekhez tartozó csoportoknak, különösen azoknak a kitelepített közösségeknek, akik szeretnének visszatérni hazájukba, ahonnan menekülni kényszerültek.

Magyarország segíti az üldözött keresztényeket

Magyarország ebben a tekintetben példamutatóan áll ki az üldözött keresztények mellett: államtitkárságot hozott létre megsegítésükre; a Hungary Helps (Magyarország Segít) programon keresztül pedig iskolák, kórházak, lakóházak újjáépítését finanszírozta Irakban és Szíriában. Közel-keleti és afrikai üldözött keresztény fiatalok továbbtanulását biztosítja magyarországi egyetemeken – hogy csak a legfontosabb intézkedésekről szóljunk. Nemrég a Rómában tartott, „Kereszttűzben” című kiállításon éppen keresztény testvéreink szenvedését mutatták be, tanúságot tettek az ösztöndíjas fiatalok, akiket szerdán, az általános audiencián köszöntött Ferenc pápa is.