A velencei pátriárka megvédi a jászolállítás hagyományát: nem képmutatás, hanem hitünk szíve

Gedő Ágnes / Federico Piana – Vatikán

Közeledik december 8-a, Szeplőtelen Fogantatás ünnepe, amikor az Itáliai félszigeten hagyományosan felállítják a betlehemi jászlakat. Az otthonokban, az iskolákban, a hivatalos intézményekben is helyet kap az igazi olasz tradíció, melynek középkori gyökerei egészen Assisi Szent Ferencig vezethetők vissza.

A szegényeket és a migránsokat sérti a betlehem?

A migránsok befogadásáról és segítéséről ismert padovai plébános, Don Luca Favarin december 2-án a közösségi oldalán tett közzé bejegyzést, amelyben ezt írja: „Ha idén nem állítunk jászlat, akkor ezzel mutatjuk a lehető leginkább evangéliumi jelet. Ne állítsunk betlehemet az evangélium és az evangéliumi értékek iránti tiszteletből. Ne állítsunk betlehemet a szegények iránti tiszteletből…”.

Óriási felháborodás

A helyi rádió reggeli műsorában tovább ment ennél. Állítása szerint, „aki ma betlehemet épít, az képmutató, mert a jászol az uralkodó álszentség külső jegye lett. Ne állítsunk betlehemet a szegények és migránsok iránti tiszteletből. A jászoljelenet a menekülő embert ábrázolja, aki menedéket keres és azt egy istállóban leli meg. Kitenni a szobrocskákat, keresztet vetni a Kisjézus előtt, miközben minden nap az ellenkezőjét tesszük, ez szerintem szégyenteljes.” A padovai plébános felvetését óriási felháborodás követte. Hívők és nem hívők fejezték ki nemtetszésüket a betlehemállítás elvetésével kapcsolatban, ugyanakkor olyanok is akadtak, akik egyetértettek Don Lucával. Az egyik kommentelő azt kérdezte: „Akkor vajon Szent Ferenc sem tisztelte a szegényeket, amikor Greccióban fölállította az első betlehemet?”

A velencei pátriárkátus válasza: a betlehem a szeretet és befogadás jele

Az egyházmegye hivatalos válasza sem késlekedett: a velencei pátriárkátus másnap, december 3-án közleményt adott ki, amelyben leszögezi: „A jászol az egyetemes szeretet és nyílt befogadás jele minden ember irányában. Társadalmunknak ma szüksége van ékesszóló jelekre, amelyek ezt a valóságot jelentik és mutatják föl. Egy keresztény számára pedig a jászol hite „szívét” jelenti. A betlehemi jászol a keresztények és mindenki számára nem kényszer, hanem egy lehetőség, hogy az ember önmagára találjon a Magasságos és a többi ember iránti szeretetben és nyitottságban” – zárul a pátriárkátus közleménye.

Nem áldozhatjuk föl a jászol hagyományát

A Vatikáni Rádió olasz műsora megkérdezte Francesco Moraglia érseket, Velence pátriárkáját az eset kapcsán. A pátriárka az interjúban világosan kifejtette, hogy a modern világnak újra föl kell fedeznie a keresztény szimbólumok erejét, melyek képesek átalakítani szívünket. A kérdés nem az, hogy legyen, vagy ne legyen betlehem: a kérdés a mi megtérésünk. Természetesen el kell vetni a képmutatást és a selejt ideológiáját, de nem áldozhatjuk föl a betlehemet a hibás magatartásokért. Francesco Moraglia azt is leszögezte, hogy a jászol nem egy dísztárgy vagy egy játék – de ez csak a mélyen hívő ember számára egyértelmű. A jászol sokkal több ennél: egy eszmét, egy javaslatot hordoz. Lényegében egy élő lelkiismeretvizsgálat mindazoknak, akik kiteszik a betlehemet. Soha nem kényszer.

Karácsonyi dalok Jézus neve nélkül

Veneto tartományban több általános iskolás gyermek levélben kérte, hogy ne vegyék ki Jézus nevét a karácsonyi énekből (amint azt a tanítónők akarták volna a nem katolikusok iránti tiszteletből – a szerk). Ezzel a kéréssel más vallású gyerekek és szüleik is egyetértettek. Az eszmék, a jelek és a szimbólumok hatással vannak a mentalitásra. Akkor pedig még inkább fontosak, amikor ezt valaki nehezen érti meg. Legyünk hitelesek, állítsunk hitelesen keresztény betlehemet – magyarázta a velencei pátriárka.

A jászol laikus üzenete az emberség leckéje

Arról se feledkezzünk el, hogy a jászolnak van egy laikus olvasata is, amit a nem keresztényeknek adhatunk, akik nem szoktak hozzá a jelképek erejéhez. Íme: az emberiség a legutolsókból is áll, és a keresztények számára a legutolsókat az első, az Úr: Jézus jelképezi. A jászol alkalmat kell, hogy teremtsen, de nem a vitára, hanem arra, hogy megízleljük a valódi emberség leckéjét, mert az az egyetemes szeretetet jelképezi mindenki iránt. A hívők számára pedig magának a hitnek a szívét adja. Isten, aki nemcsak, hogy létezik, de be is lép a mi történelmünkbe úgy, mint egy közülünk, és mindenkihez fordul. A legutolsókra tekinteni ugyanis nem jelenti azt, hogy kizárjuk az elsőket, hanem azt, hogy senkit nem rekesztünk ki.

Karácsony előtti keresztényellenes össztűz

Akkor hogy lehet, hogy Karácsony előtt újabban mindig ugyanazzal a stratégiával támadják a keresztény hit jelképeit? – kérdezte a Vatikáni Rádió munkatársa a velencei főpásztort. Moraglia érsek szerint ez a kérdés – érkezzen bár katolikus vagy nem katolikus körökből - mindenkihez szól. A feszület és a jászol olyan szimbólumok, amelyek befogadást és egységet biztosítanak, tehát érthetetlen, miért támadják ezeket. Ferenc pápa bizonyos sötét rosszról beszélt, ami elhomályosítja azoknak az eszét és szívét, akik így tesznek. Kikelnek a jelképek ellen, amik pedig sok emberi, szociális, személyes, családi problémára és bennünk lévő kérdésre megoldást adnának - zárta a Vatikáni Rádiónak adott interjúját Francesco Moraglia érsek, velencei pátriárka.