Lezárult az I. Amazóniai Világkongresszus: az éhezés és a kifosztás súlyosabb a COVID-19-nél

Isabella Piro / Somogyi Viktória – Vatikán

„Az ökocídium (a természeti környezet kiirtásának folyamata), az etnocídium (egy etnikai csoport tervszerű és szándékos elpusztítása), valamint a bioszféra pusztítása (terrocidio) rosszabb a koronavírusnál” – fogalmaz az I. Amazóniai Világkongresszus zárónyilatkozata. A tanácskozást július 18-án és 19-én tartották az interneten, az Amazóniai-medence őslakos szervezeteinek koordinációs bizottsága (Coica), a Pánamazóniai szociális fórum (Fospa) és a Pánamazóniai egyházi hálózat (Repam) kezdeményezésére. A virtuális eseménybe bekapcsolódott Ecuador, Kolumbia, Peru, Bolívia, Chile, Paraguay, Guyana, Venezuela, Brazília, Francia-Guyana és Suriname.

Az amazóniai népek küzdelme növekszik, mert támadás alatt áll területük és kultúrájuk

„Növekszik az amazóniai népek küzdelme, mert támadás alatt áll területük és kultúrájuk” – olvasható a zárónyilatkozatban. „Erősödik az amazóniai esőerdő fülsüketítő kiáltása, amely lángokban áll és amelyet kifosztanak a kitermelő iparágak, amelyek csak a hatalmat és a pénzsóvárságot ismerik.” Az őslakos közösségek arra készülnek, hogy szembe tudjanak nézni a pusztítással és az éhezéssel, amelyek a COVID-19 járványt követően is jelen lesznek. Ugyanakkor a természeti környezet, az etnikai csoportok és a bioszféra pusztítása sokkal rosszabb a vírusnál, mert egy olyan gyarmatosító és kapitalista rendszer jellemzői, amelynek nem része az életről való gondoskodás. Elfogyott az idő! Egyesülni kell a népek bölcsességének sokszínűségében és a gondoskodás kultúrájában!” – buzdít a záródokumentum. „El kell sajátítani az amazonasi gondolkodást! Azonnal vagy soha többé nem lesz rá mód! A halál minden hangjánál erősebb az élet kiáltása, amely Amazóniából hangzik fel.”

Sürgősen felül kell vizsgálni a fejlődési modelleket

A konferencián megszületett az az elképzelés, miszerint közös otthonunk védelmében amazonasivá kell válnunk, vagyis a kölcsönös együttműködés jegyében engedni kell, hogy az őslakosok vezessék a folyamatot, amellyel egy új valóságot építünk. Ezt a folyamatot képessé kell tenni, hogy szembe tudjon nézni a természeti környezetet és az etnikai csoportokat pusztító rendszerrel, amely elrabolja a helyi népesség jövőjét.  Ennek érdekében vita tárgyává kell tenni azt a beteg fejlődési modellt, amely kivérezteti Amazóniát és javait a fejlett országoknak juttatja, a szennyezést és a betegségeket pedig az őslakos népekre hagyja. „A gazdaság ne az anyagi javak felhalmozását jelentse, hanem elsősorban az ember megmentését” – kérik a tanácskozás résztvevői. Felhívást intéznek az együttműködésre és a párbeszédre, hogy ezeknek ismét tudatára ébredjünk és hátrányos megkülönböztetés nélkül közösen cselekedjünk egy olyan rendszer ellen, amely erkölcsileg, spirituálisan és fizikailag is megöli az amazóniai régiót.

A mindenki java érdekében fellépő egység

A tanácskozás résztvevői között volt Pedro Ricardo Barreto Jimeno bíboros, a perui Huancayo érseke és a Pánamazóniai egyházi hálózat (Repam) alelnöke is. A főpásztor közvetítette a katolikus egyház szolidaritását az őslakos népeknek, akik Amazóniában élnek. Ez a terület egy élő ökoszisztéma, amelynek az egész emberiség gondját kell, hogy viselje. A bíboros elítélte a kitermelő tevékenység pénzsóvárságát és az emberi élet tiszteletben tartásának hiányát, amely tényezők pusztító hatást gyakorolnak Amazóniára és az őslakos népekre. Ez a népesség megtanítja nekünk a mindenki java érdekében fellépő egységet, amely a közös cselekvésben nyilvánul meg. Ez segít megérteni, hogy a sokszínűség gazdagodást jelent és nem fenyegetést. A bíboros továbbá figyelmeztetett, hogy a jelenlegi járvány idején fontosabb, mint valaha a közös fellépés a teremtett világ és az élet védelme érdekében. Ehhez maguk az amazóniai népek is hozzájárulhatnak józan életmódjukkal, amely tiszteletben tartja a természetet és a személyeket. Amazónia többé nem láthatatlan! Együtt kell cselekednünk egy globális és közös terv megvalósítása által! – zárta beszédét a perui bíboros.

Cselekvési tervek az Amazonas védelmében

A tanácskozás végén meghatároztak három cselekvési tervet: az első a COVID-19 és az őslakos népeket érintő következményei elleni küzdelem; a második a multinacionális vállalatok termékeinek és a kitermelési rendszerek bojkottálása; a harmadik pedig egy olyan csoport létrehozása, amely a következő hónapokban konkrét projekteket fogalmaz meg. „Ez a tanácskozás erős lendületet adhat annak tudatosításához, hogy védelmezni kell a világ egy régióját, amely oxigént termel mindannyiunknak” – hangsúlyozzák az I. Amazóniai Világkongresszus résztvevői.