Szentföld: a zarándokok elmaradása nem oltja ki a reményt
Gedő Ágnes / Federico Piana – Vatikán
„A szentföldi zarándoklatok szinte teljesen leálltak. A koronavírus-járvány okozta egészségügyi vészhelyzet lehetetlenné teszi a zarándokok érkezését. Elsősorban azért, mert a határok egyelőre le vannak zárva. Azoknak az országoknak a nagy része, melyekkel kapcsolatban állunk, karantént írnak elő, ez pedig természetesen elriasztja a zarándokokat. Ehhez adódik még az a tény, hogy az elmúlt héten Izraelben és Palesztinában egy erős, második fertőzési hullám következett be, ami tényleg elijesztette az embereket” - mondta el a Vatikáni Rádiónak Pizzaballa érsek.
A vírus nem törli el az imádságot
Keményen próbára tette a szentföldiek hitét, hogy sok esetben a papok továbbra is csak on-line, interneten keresztül misézhetnek, és a hívekkel is csak a közösségi oldalakon találkozhatnak. Ez azonban nem csökkenti az ima erejét – erősítette meg a jeruzsálemi apostoli adminisztrátor. „Mi Keleten vagyunk, és a keleti egyház tradicionális a szó jó értelmében, vagyis a liturgián való részvétel nagyon erős. A családok egyik jelenlegi problémája az, hogy nem vehetnek részt, vagy csak korlátozottan a szertartásokon. Ezt orvosolandó, a szentföldi plébánosok felkészültek alternatív imaformák megvalósítására. Ahol lehet, fölkeresik a családokat, hogy kiképezzék a családfőket a hozzátartozók áldoztatására, arra az esetre, ha a pap nem tud kimenni a helyszínre. Kétségtelenül az ima jelenti az emberi és lelki támaszt, amire mindenképpen szükség van” – magyarázta Pizzaballa érsek.
Új papi hivatások a Szentföldön: a remény jele
Az imádság pedig a remény megfogható jelévé alakul át. „Közbenjáró imával fordulni az Úrhoz a jelen pillanatban megadja nekünk a mindennapi betevőn túl azt a kenyeret, amit nem tudunk nélkülözni. Mi azon a földön élünk, ahol Jézus feltámadt, és nekünk kell megőriznünk az élet húsvéti megjelenését, melyhez hozzátartozik a kereszt, de a feltámadás is.” A Szentföldön eddig 11 papot és 18 diakónust szenteltek, ami bizakodással tölt el a jövőt tekintve. „A nehézségek és a politikai szinten is jelentkező megosztottság dacára az Úr hivatásokkal áld meg minket, és mindezért mi köszönetet mondunk neki” – mondta el a jeruzsálemi főpásztor.
Az egyház a szenvedők mellé áll
A vírus keményen sújtotta a Szentföldön élő családok ezreit, akik hónapok óta munka nélkül maradtak, főként a szegényebb térségekben, mint Palesztina és Jordánia. Az egyház nem hátrál meg, igyekszik megszervezni, hogy az emberek konkrét szükségleteit elő tudják teremteni. „Számos intézmény támogatásával tesszük ezt. Elsősorban a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrendre gondolok. Sürgősségi pontokat nyitottunk velük, különösen Betlehem, Észak-Palesztina, Kelet-Jeruzsálem és Jordánia területein. Ezek a sürgősségi pontok segítséget nyújtanak a családoknak, akik elvesztették mindenüket és most a szegénység küszöbére jutottak. Élelmiszersegélyt, iskolai és egészségügyi támogatást nyújtunk nekik. Ez a legtöbb, amit ebben a történelmi pillanatban tehetünk” – fogalmazott Pizzaballa érsek.
Hogyan látják a közeli jövőt?
Ami a közeli kilátásokat illeti, a jeruzsálemi latin pátriárkátus főpásztora így látja a helyzetet: „Arra számítunk. hogy még egy évig így élünk, ahogy most. Tisztában vagyunk vele, hogy a zarándoklatok száma nem fogja elérni a korábbiakat. Az utazás körülményesebb lesz, a COVID utáni időszakban is olyan körültekintésre lesz szükség, ami korábban nem volt. A zarándoklatoknak tehát alkalmazkodniuk kell az új helyzethez, formájukat, módozatukat és útvonalaikat tekintve egyaránt. A szentföldi zarándoklatok ugyanakkor mindig is meg fogják tartani azt az alapvető sajátosságukat, hogy találkozhatunk Jézussal azokon a szent helyeken, ahol ő élt. Ez soha nem fog megváltozni” – zárta a Vatikáni Rádiónak adott interjúját Pierbattista Pizzaballa érsek.
A jaffai kapu esete veszélyezteti a status quo-t
A jeruzsálemi egyházak vezetői a keresztény örökség megóvását kérik az izraeli kormánytól. Az óvárosban található szent helyek, és Jeruzsálem keresztény lakosainak jogairól van szó. A szentföldi ferences kusztódia közleményben ad hírt arról, hogy a jeruzsálemi körzeti bíróság legutóbbi határozata aggodalmat váltott ki a keresztényekből, mivel elutasította a görög-ortodox egyház bizonyítékait, amivel alátámasztották a jaffai kapu közelében történt ingatlanvásárlások körüli csalásokat. Az Ateret Cohanim, zsidó nacionalista szervezet nem átlátható, csalárd módon vásárolta meg ingatlanjaikat, melyek közvetlenül a jaffai kapu mellett találhatók. A jeruzsálemi egyházak 13 pátriárkája és vezetője kiáll a görög-ortodox egyház mellett, és igazságosságra szólít. Az eset ugyanis szerintük nem pusztán tulajdonjogi kérdés, hanem radikális csoportok szándéka a jaffai kapu környéki ingatlanok megszerzésére. „Ez egy módszeres kísérlet része, mellyel aláássák a Szent Város egységét, akadályozzák a keresztény zarándokok útját, és gyengítik a jeruzsálemi keresztény jelenlétet. Ez az ügy nemcsak a görög-ortodox egyházat és annak javait érinti. Károkat okozna a békés együttélésben, melyről a jeruzsálemi közösségek ismertek” – zárul a nyilatkozat.
