Aquinói Szt. Tamás magyar rokonai – interjú Pályi Gyula professzorral

Somogyi Viktória - Vatikán

VR: Nemrégiben hírét vettük, hogy az itáliai középkor jeles szentjének, tudósának, az „Egyházdoktor”-ként is elismert Aquinói Szent Tamásnak valamiképpen magyar rokonsága is lenne. Megkérdeztük a téma jeles művelőjét, Pályi Gyula modenai professzort, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia, a „Negyvenek” tagját, aki kémiai kutatásai mellett családtörténeti kérdések szakértője is hogy mi erről a hírről a véleménye?

PGy: Tisztelettel üdvözlöm a Vatikáni Rádió hallgatóit és köszönöm az alkalmat, hogy erről a valóban érdekes témáról tágabb körben is beszélhetek, lehet, hogy mondandóm sokakat érint, akiknek erről még sejtelmük sincsen.

Kezdeném azzal, hogy az 1221 és 1274 között élt Aquinói Szent Tamás, aki nagyjából a mi II. András, IV. Béla és V. István királyaink kortársa volt, a maga idejében új, racionális alapokra helyezte azt a tudományt, amit a keresztény hit intellektuális hátterének tekinthetünk és mondanivalójának számos aspektusa, például Isten létének tudományos bizonyítása, az igazság definíciója vagy a gazdasági élet erkölcsi oldalának elemzése ma is napi szinten időszerű.

Ez a kiváló férfiú egy dél-itáliai nemesi család sarja volt. 12-en voltak testvérek, 7 fiú és 5 lány, akik közül 2 fiatalon meghalt, 3-an egyházi hivatást választottak és nem házasodtak, de a fennmaradó 7 testvérnek összesen 16 gyermeke született, akiknek bőséges további leszármazottjait ismerjük. Ezek némelyikének további sorsát követtük kutatásunk során.

VR: Ezeknek az utódoknak voltak magyar kapcsolatai? Dél-Itália akkoriban igen távoli területnek számított a Kárpát-medencéből nézve.

PGy: Valóban így van, de a véletlen is közrejátszott. Az 1400-as években a Magyar-Horvát királyságban jelentős szerepet játszott a horvát eredetű Frangepán család, akik – mint ez akkoriban igencsak szokásos volt – bőségesen létesítettek házassági kapcsolatokat magyar eredetű családokkal. Nos, ennek a családnak kiemelkedő tagja volt Frangepán Bernát, akinek az édesanyja Isotta, a Modenaban uralkodó Este családból származott és talán ezen itáliai kapcsolat miatt, talán egyéb okokból részese volt annak a magyar küldöttségnek, akik 1476-ban Hunyadi Mátyás király megbízásából a jövendő királynét, Aragóniai Beatrix nápolyi hercegnőt Magyarországra kísérték. A küldöttség persze némi időt töltött Nápolyban, ami elegendő volt arra, hogy Frangepán Bernát ottani igencsak előkelő hölgyet, Marzano d’Aragon Alojziát, Rossanói, Sessai és Squilacei hercegnőt, V. Alfonz Nápoly-Sziciliai király unokáját feleségül vegye.

Ennek a hölgynek apai (Marzano) őseit vizsgáltuk kissé alaposabban. E munka során kiderült, hogy a 8 apai ükszülö közül 7-nek a felmenői között szerepelnek az Aquino család tagjai, némelyeknél kétszeresen is. Érdekes módon ezek főleg Aquino-i Szent Tamás testvérei! Ezt a bőséges Aquino-rokonságot hozta magával Marzano Alojzia a Magyar-Horvát királyságba. Frangepán Bernátnak és nápolyi feleségének hét gyermeke volt, egyikük, Beatrix, Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak lett a felesége, jelezvén ezzel is a Frangepán család társadalmi státusát. Egyik unokájuk, Frangepán Katalin a „Szigetvári” Zrínyi Miklós felesége lett, akivel 12 gyermekük született. Ezek a bőséges gyermekáldások persze számos további utódot eredményeztek.

VR: Roppant érdekes. De vajon élnek még manapság is leszármazottak?

PGy: A Frangepán-család férfiágon kihalt amikor 1671. április 30-án Frangepán Ferenc-Kristófot, az úgynevezett Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt Bécsújhelyen (Wiener Neustadt) lefejezték. Leányági leszármazottak viszont bőségesen maradtak. Vajay Szabolcs, a 2010-ben meghalt kiváló magyar családtörténész 1943-ban egy részletes tanulmányt szentelt Marzano Alojzia anyai oldalon kimutatható őseinek. Ebben a dolgozatban Vajay az 1940-es években élő, a Frangepán Bernát-Marzano Alojzia házaspártól származó vérszerinti utódok számát 12-15 ezerre becsüli. Ez a szám azóta biztosan nem csökkent, bár lehet, hogy az érintettek közül többen külföldre távoztak, de még ezt figyelembe véve is nyugodtan állíthatjuk, hogy számos kortársunk „sétál” közöttünk, akinek talán fogalma sincs arról, hogy akár sokszoros rokonság is köti a keresztény középkor e kimagasló alakjához, Aquino-i Szent Tamáshoz.

VR: Köszönjük az érdekes áttekintést, ami arról is képet adott, hogy a keresztény Európát nemcsak szellemi-kulturális-vallási, de rokonsági szinten is szoros kapcsolatok fűzik össze.

PGy: Egyetértek ezzel az értékeléssel. Hozzá szeretném fűzni mondanivalómhoz, hogy köszönettel tartozom Dr. Berzeviczy Klára germanista-történésznek és Dr. Frenyó Zoltán filozófusnak, akiktől e szerteágazó témában sok értékes tanácsot kaptam. Köszönöm a figyelmet.