340 millió keresztényt üldöznek a világon. A Covid kiélezte a diszkriminációt
Gedő Ágnes / Marco Guerra – Vatikán
Meghaladja a 340 milliót azoknak a keresztényeknek a száma, akik nagyfokú üldözés és hátrányos megkülönböztetés áldozatai. Ez azt jelenti, hogy minden nyolcadik keresztényt érint a diszkrimináció. Az üldözés szélsőséges méreteket ölt nagyrészüknél, pontosan 309 millióan szenvednek ettől a világ 50 országában. Ez derül ki a 2021-es Világ Figyelő Listából (World Watch List), melyet a Nyitott Ajtók (Open Doors) civil szervezet állított össze és mutatott be szerdán Rómában, az olasz képviselőházban. A jelentést a keresztények vallásszabadságának védelmével foglalkozó csoporttal együtt készítették el. A bemutatót Marco Tarquinio, az Avvenire – című olasz katolikus napilap igazgatója vezette, Cristian Nanival, az Open Doors alapítvány olaszországi igazgatójával, valamint Andrea Delmastro delle Vedove képviselővel, a keresztények vallásszabadságát elősegítő csoport vezetőjével együtt.
A pandémia súlyosbította a keresztények kiszolgáltatottságát
A világ száz országában vizsgálták a keresztények helyzetét, és azt tapasztalták, hogy a Covid-19 járvány tovább rontotta a keresztények amúgy is kiszolgáltatott helyzetét mind egyéni, mind közösségi szinten. Ürügyet adott a vallásszabadság további megnyirbálására, és kedvezett a fundamentalista és bűnözői csoportok tevékenységének.
Több keresztényt öltek meg 2020-ban, mint korábban
A dokumentumból egyértelműen kiderül, hogy nőtt a keresztényüldözés. Az elmúlt évben naponta 13 keresztényt öltek meg átlagosan, 60%-kal többet, mint korábban. Számukat 4761-re teszik. Nigéria a mészárlások földje, több más fekete-afrikai országgal együtt. A tíz legtöbb keresztény gyilkosságot elkövető nemzet közül nyolc Afrikában található. Naponta 11 keresztény tartóztattak le és börtönöztek be bírósági eljárás nélkül, összesen 4277-et. Az elrabolt keresztények száma 1710 volt a tavalyi évben, ami napi négy emberrablásnak felel meg. Csökkentek viszont a templomok és egyházi intézmények (iskolák, kórházak) elleni támadások, kevesebbet zártak be közülük: összesen 4488 esetet ismerünk a tavaly előtti 9488-hoz képest.
Szélsőséges keresztényüldözés
Immár 12 országban minősül szélsőségesnek a keresztényüldözés. Az első öt helyen ugyanazok a nemzetek állnak, mint eddig. 2002 óta az élen jár Észak-Korea, majd Afganisztán, Szomália, Líbia és Pakisztán következik a sorban, ahol az üldözés keresztényellenes erőszakban nyilvánul meg, de az istenkáromlást büntető törvény hatására a keresztényeket a hétköznapi élet több területén hátrányos megkülönböztetés éri. Az üldözés lehet politikai, ideológiai, etnikai, vallási vagy nacionalista alapú. Egy biztos, a pandémia fokozta több millió keresztény társadalmi, gazdasági és etnikai kiszolgáltatottságát szerte a világon. A járvány egyértelműen fölerősítette az elnyomást, ami gyakran rejtve marad. A 2021-es jelentés kiemeli Indiát, ahol több, mint 100 ezer keresztény kapott segítséget az Open Doors szervezeten keresztül. 80%-uk úgy nyilatkozott a megfigyelőknek, hogy elküldték őket a segélyosztó központokból.
Nő az otthoni erőszak
A kutatás egy másik jelenségre is figyelmeztet: a szociális távolságtartás miatt hatványozottan emelkedett az otthoni erőszak. Sok frissen megkeresztelkedett hívő van összezárva olyan emberekkel, akik akadályozzák őket újonnan fölvett keresztény hitük megélésében. Keresztények millióinak a munka, az oktatás és a házon kívüli elfoglaltságok menedéket jelenteken a házi ellenőrzés és/vagy erőszak elől, mint ahogy a testi, érzelmi, szóbeli és pszichés visszaélésektől.
Sok országban a keresztények állnak a sor végén
A Covid-járvány tovább fokozta a keresztény kisebbségek amúgy is kiszolgáltatott helyzetét. Egyes országokban, mint India, Mianmar és Banglades a keresztények gyakran az utolsók a sorban az élelmiszer- és egészségügyi segélyosztásnál – mondta el a Vatikáni Rádiónak Cristian Nani, az Open Doors Italia alapítvány igazgatója. A keresztényüldözés hátterében meghúzódó okok a következők: iszlám szélsőségesség, vallási nacionalizmus, etnikai szembenállás, törzsi elnyomás (sok afrikai országban jelen van a klán és a családi alapú uralkodói szellem), a keresztények egymás közötti elnyomása, a kommunista és posztkommunista elnyomás. Ehhez társul még a világi intolerancia, mely a technikailag szabadabb országokban terjed, mint például Nyugaton; vagy a diktatúrákban megnyilvánuló paranoia, végül pedig a szervezett bűnözés, például Kolumbiában és Mexikóban.
Az előretörő tendenciák
A Covid következményein túl 2020-ban megfigyelhető az iszlám milicista erőszak előretörése Afrikában, illetve az autoriter kormányok megszorításai és ellenőrzése a keresztény közösségek felett. Tendencia továbbá a többségi vallási hovatartozásra alapuló nacionalizmus. Ez Törökországban és Indiában terjed. A pandémia erősítette a Mexikóban és Kolumbiában működő kábítószerbandákat, ami szintén növelte a keresztényüldözést.
A keresztények erőforrást jelentenek a társadalomnak
Az Open Doors szervezet olaszországi igazgatója felemelte szavát minden szenvedő keresztény felekezet érdekében, akik kérik, hogy ne felejtsünk el imádkozni értük, valamint a nemzetközi diplomácia szintjén biztosítsák a vallásszabadságukat. Cristian Nani végül rámutatott, hogy bár egyrészről a hit sebezhetővé teszi a keresztényeket, az egyházak és a keresztény munkatársak reményt és stabilitást hozhatnak a konfliktusos helyzetekbe.
