Az Egyházak Világtanácsa részt vesz az immunizáció hetében
Gedő Ágnes / Lisa Zengarini – Vatikán
Az idei év mottója sokatmondó: „A vakcinák közel hoznak minket”, aláhúzva, hogy a Covid-19 járvány okozta elszigeteltség és szociális távolságtartás idején, milyen fontos az oltás. A kampányhoz idén is csatlakozik az Egyházak Világtanácsa, mely hónapok óta azon dolgozik, hogy mindenki hozzájusson a koronavírus elleni vakcinához. Az ökumenikus világszervezet megbízott főtitkára, Ioan Sauca tiszteletes arra szólítja a világ keresztény vezetőit, hogy vegyék ki részüket a kampányból. „Minden lehetőt meg kell tennünk azért, hogy megvédjük az embereket a Covid-19-től és más potenciálisan halálos betegségektől. Felelősek vagyunk azért, hogy hatást gyakoroljunk helyi egyházainkban, túl a szószéken. A hívő emberek kulcsszerepet játszanak abban, hogy növeljék az állampolgárok bizalmát a vakcinákban, különösen a jelenlegi helyzetben” – húzta alá a tiszteletes.
Sok téves információ kering az interneten
Az Unicef által 2021-2025-re kitűzött célkitűzéshez kapcsolódik az idei kampány, melynek révén szeretnék elérni, hogy az egész világon minden gyermek megkapja a rutinoltásokat, valamint, hogy bátorítsák az embereket a koronavírus elleni oltásra. A pandémia előtt közel 14 millió gyermek nem kapta meg az életmentő oltásokat. Az egészségügyi hatóságok attól tartanak, hogy ez a szám az elmúlt évben tovább nőtt, ugyanis sokan nem merik fölkeresni az egészségügyi intézményeket a rutinvizsgálatokra. A kampány célja tehát egyfelől az oltások fontosságának tudatosítása, másfelől a vakcinákkal kapcsolatban keringő téves információk eloszlatása. „Ebben a helyi egyházak szerepe döntő, hiszen olyan távoli vidékeken is jelen vannak, ahová az információ egyébként nem jutna el” – mondta még az Egyházak Világtanácsának főtitkára.
Immunológia és védekezés a járványok ellen
Április 29. az immunológia napja, amelynek megtartását 2004-ben kezdeményezte az Európai Immunológiai Társaságok Szövetsége (EFIS). A nap célja, hogy felkeltsék a tudományos és politikai döntéshozók figyelmét, illetve a közérdeklődést a gyakran alábecsült jelentőségű immunológia iránt. Az immunológia a latin „immunitas” szóból ered, amely eredetileg adótól, közterhektől való mentességet, átvitt értelemben pedig védettséget jelent. Már az ókorban megfigyelték, hogy azok az emberek, akik egy járvány korábbi változatából kigyógyultak, újabb járvány esetén anélkül tudták ápolni a betegeket, hogy másodszorra is megbetegedtek volna. A XIX. század végén kialakult immunológia az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ága, amely biológiai értelemben a szervezet integritása megőrzésének folyamataival és az idegennek felismert anyagok elleni védekezés mechanizmusaival, orvosi szempontból tekintve az immunrendszerrel összefüggésbe hozható betegségek eredetével és gyógyításával foglalkozik. Az orvostudomány egyik legjelentősebb sikere, a fertőzések elleni védőoltások bevezetése az immunválasz szándékos kialakításán alapszik. Ennek köszönhetően Európában már nem jelent fenyegetést a himlő, a mumpsz, a rubeola, a diftéria, a tetanusz és a járványos gyermekbénulás. Az immunizálás évente életek millióit menti meg, megelőzi a fertőző betegségek által okozott rokkantságot és halálozást a kezelés költségeinek töredékéért.
Amerikai kutatók érdekes megfigyelése szerint az eddig feljegyzett legpusztítóbb, 1918-as influenza világjárvány, a mintegy 50 millió áldozatot szedő spanyolnátha túlélőinek antitestjei még mindig védelmet nyújtanak a halálos vírus ellen.
