Isten éltesse a Vatikáni Rádiót! – Hudák István hallgatónk megemlékezése
Somogyi Viktória - Vatikán
Öröm és büszkeség tölt el, hogy ebből a 91 évből 60 éve hallgatója vagyok a Vatikáni Rádiónak, 1971-től, 23 éves koromtól kezdve. Fiatal éveimben nagyon érdekelt a rádiózás általában. Összevadásztam a külföldi rádióadók magyar nyelvű adásait. 28-30 rádióműsort tudtam fogni (például: Rai, DW, London, Moszkva, Tiranna). Menetközben fedeztem fel a Vatikáni Rádiót, amely nagyban hozzásegített a katolikus felnőtté válásomhoz. Micsoda szabadság volt a rádió segítségével kitekinteni a vasfüggöny mögül.
Persze technikailag nem volt egyszerű a megoldás. Kellett egy nagy érzékenységű világvevő rádió és egy megfelelő antenna. Én egy 50 méteres huzalantennát használtam, amely biztosította a kitűnő vételt. Akkoriban földközi hullámhosszokon lehetett venni az adást, főleg a rövidhullámokon, és este a középhullámon. Érdemes visszaemlékezni az akkori '70-es '80-as évek magyar adásaira. 1972-től a fontosabb adásokat magnóra rögzítettem. Abban az időben még nem is sejtettem, hogy milyen nagy jelentőségű lesz.
A '90-es években kerestek meg a Magyar Rádió dokumentációs osztályától, hogy tudomásukra jutott, hogy rendelkezem a Vatikáni Rádió magyar nyelvű felvételeivel, amelyet szeretnének archiválni és digitalizálni. Így közel 30 óra egykori adásanyagot biztonságos helyen tudhatunk ma már a Magyar Rádió archívumában. Sajnos, amint várni lehetett, az egykori magnószalagok közel 50 év alatt sorra tönkre mennek.
1972-ben egy közvélemény-kutatás hatására levelezőpartnere lettem a Vatikáni Rádiónak, és így kezdődött az ismeretség, majd később barátság Szabó Ferenc jezsuita atyával a mai napig. Így aztán a levelezés rendszeres lett, én lettem a Mecsek-vidéki rádióhallgató, többször beolvastak a leveleimből, ami akkortájt nem volt veszélytelen.
1975-ben Szabó atya meghívott Rómába. Akkoriban Komlón laktam, így onnan indultunk Ferenc atya 127-es Fiat kocsijával Rómába. Felejthetetlen egy hónap volt! A zárt kalitkából találkozni az egyház szívével, az 1975-ös Szent Év rendezvényeivel (egykori Kada érsek akkori püspökké szentelése). A Vatikáni Rádió megismerése, lelkisége, a szerkesztőség tagjainak és a műszaki-technikai rendszer megismerése. Egy könyvet írhatnék erről az egy hónapról! Így aztán az adások hallgatása a mai napig rendszeressé vált, most is felveszek érdekesebb és izgalmasabb dokumentumanyagot.
Természetesen azóta a Vatikáni Rádióval a kapcsolatom tovább bővült, már évek óta, ha lehetséges, minden nap meghallgatom a reggeli fél 8-as latin misét. Emlékszem, annak idején magyarul is felolvasták hetente egy alkalommal az olvasmány szövegét. A bejelentkezéskor magyar nyelven is köszöntötték a hallgatókat, sőt, volt olyan idő, mikor havonta egyszer a vasárnapi homília is magyar nyelvű volt. De hát a világ halad előre, így technikailag a média is. Nekem is lépnem kellett, bár nagyon sajnálom, hogy a klasszikus hullámhosszokon már nem működik az adás, így sajnos egyszerű rádióval nem lehet venni a műsorokat. Például gondolok tanyákra, falvakra, ahová az URH hullámhossz is nehezen jut el.
Szerencsére a hazai katolikus média segítségével ma az ország nagy részén hallható a Vatikáni Rádió magyar adása. Én jelenleg digitális HD műholdvevővel veszem az adásokat, így most már a Vatikáni média kiszélesedett adásait is, mint a műholdas televízió adása (Telepace, Sat 2000), és hogy teljes legyen a kép már két éve a mobiltelefonom csengőhangja a Vatikáni Rádió szignálja.
Befejezésül, úgy tudom, hogy közel azonos időtől hallgatja a Vatikáni Rádió magyar nyelvű adásait Bábel Balázs kalocsai érsek úr. Boldog vagyok, hogy kívülről megemlékezhettem 60 évnyi Vatikáni Rádiós élményeimről.
Kívánok a Szerkesztőségnek további jó munkát és a Jóisten áldását!
Tisztelettel: Hudák István, "egykori Mecsek-vidéki" rádióhallgató
