Az Open Doors 2022-es jelentése: több mint 360 millió keresztényt üldöznek világszerte

Tiziana Campisi / Somogyi Viktória – Vatikán

76 olyan ország van, ahol a keresztények erőteljes üldöztetéssel néznek szembe. Ezt az Open Doors keresztény emberi jogi szervezet fedte fel, amely a június 20-i ENSZ Menekültek Világnapjára tekintettel, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által a világszerte lakóhelyüket elhagyni kényszerültek számáról (100 millió) közzétett legfrissebb adatokkal összefüggésben kiadta: a „Menekülő egyház: 2022-es jelentés az országon belüli kitelepítettekről és menekültekről” elnevezésű dokumentumát.

Világszintű összegzés

A több mint 60 éve az üldöztetés okainak és megoldásainak kutatásával foglalkozó non-profit szervezet anyagi támogatást, sürgősségi segélyt, tájékoztatást és segítséget kínál a hitük miatt üldözött keresztényeknek, valamint egy világszintű összegzést (World Watch List) is vezet. Ebből az derül ki, hogy az első 58 országban a keresztények bevallásuk szerint szinte kizárólag vallási identitásuk miatt kényszerültek otthonuk elhagyására, míg az országon belüli menekültek körülbelül fele (46%) 5 olyan országból származik, ahol a keresztényeket a leginkább üldözik és a menekültek több mint kétharmada (68%) 5 olyan országból érkezik, ahol erőteljes diszkrimináció és üldöztetés tapasztalható. A 2022. évi világszintű összegzés (World Watch List) szerint 2020. október 1. és 2021. szeptember 30. között a keresztényeket leginkább üldöző 50 országra összpontosítva több mint 360 millió keresztényt tart nyilván, akiket hitük miatt üldöznek és diszkriminálnak, és 312 millió keresztény néz szembe nagyon magas fokú vagy szélsőséges üldöztetéssel.

A számok: 124%-kal nőtt az elrabolt keresztények aránya

Az Open Doors jelentése szerint a vizsgált időszakban 5898 keresztényt öltek meg, ami 4%-os növekedést jelent a 2021-es jelentéshez képest, amely 4761-et számlált. 5110 a megtámadott vagy bezárt templom és kapcsolódó épület száma, ami 14%-kal több az egy évvel korábbi adatnál. A peres eljárás nélkül letartóztatott és bebörtönzött keresztények 6175-en voltak, ami 69%-os növekedést jelent. A legriasztóbb adat az elrabolt keresztények száma: 3829, 124%-kal több, mint az előző jelentésben szereplő 1710.

A vallásüldözés szándékos stratégiája

A 2022-es jelentés arra is rávilágít, hogy a keresztények otthonaikból és közösségeikből való kiszorítása a vallásüldözés szándékos stratégiájának az eredménye, amelynek célja, hogy egy adott közösségből vagy országból eltörölje a kereszténység jelenlétét. Egyes esetekben ez deklarált és nyilvános stratégia, máskor titkos és informális. A jelentés másik eleme, hogy a vallásüldözés nem feltétlenül áll meg a határoknál: a költözésre kényszerült keresztények utazásuk bármely szakaszában szenvedhetnek vallási üldöztetést.

A kitelepítés veszélyezteti a keresztények ellenálló-képességét és identitástudatukat

Az Open Doors azt is hangsúlyozza, hogy a kitelepítés eltávolítja az egyéneket és a családokat a társadalmi és közösségi hálóktól, és ez veszélyezteti a keresztények ellenálló-képességét és identitástudatukat. Az otthonuk elvesztése mellett a lakóhelyüket elhagyni kényszerült keresztények a szociális vagy pénzügyi támogatás és védelem gyakorlati hálózatait is elveszítik, majd folyamatos és új kihívásokkal néznek szembe, elsősorban lelki erőszakkal és fizikai bizonytalansággal, amelyek az erőszakos vallási csoportok nyomásából fakadnak. Továbbá figyelembe kell venni a keresztény hitre áttérők esetében a családi erőszak és elutasítás miatti traumákat is.

Afrika: aktív iszlám szélsőséges csoportok

A szubszaharai Afrikában a keresztény menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek elsősorban Kamerun, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Eritrea és Nigéria területéről érkeznek. Ezekben az országokban kiváltképpen aktív iszlám szélsőséges csoportok tevékenykednek, amelyek a tulajdont, az állatállományt és a földet is célba veszik. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában azok a keresztények, akik elsősorban a hithez köthető okok miatt hagyják el hazájukat, gyakran muzulmán származásúak. Számukra a családtagok jelenthetik a fő veszélyt. A legtöbb lakóhelyüket elhagyni kényszerült személy Iránból és Szíriából érkezik, amely országok az elhúzódó konfliktusok színterei. Ezek az elmúlt évtizedben különösen súlyos következményekkel jártak a kisebbségi keresztény közösségekre, és tömeges távozásra kényszerítették őket. Kiemelkedő eset Irak, ahol már csak 166.000 őslakos keresztény maradt. Szaddám Husszein hatalomra jutása előtt az országban több mint egymillió keresztény élt, de uralkodása alatt ez a szám megcsappant, és 2003 óta az üldöztetés fokozódott. A Husszeint megbuktató invázió után a nyomás 2014-ben érte el a csúcsot, amikor az iraki és szíriai területen jelen levő ún. Iszlám Állam (ISIS) kijelentette, hogy a keresztényeknek vagy el kell hagyniuk az országot, vagy át kell térniük az iszlám hitre, vagy adót kell fizetniük.

Ázsia: erős nyomás nehezedik a keresztény hitre áttérőkre

Ázsiában több keresztény menekült és belső kitelepített él Afganisztánban, Mianmarban és Pakisztánban. A nyomás fő forrása, amely arra készteti az egyéneket, hogy elhagyják otthonukat, a család és a helyi közösség. Erős nyomás nehezedik azokra is, akik más vallásból térnek át a keresztény hitre, különösen Pakisztánban, ahol a vallási kisebbségek a hitehagyás és az istenkáromlás elleni törvények árnyékában élnek. A kereszténységre való áttérés elfogadhatatlan és veszélyezteti a család becsületét. A verések, kényszerházasságok és a családi becsület miatti gyilkosságok elkerülése érdekében, sokan a megtérők közül elmenekülnek vagy olyan helyeken keresnek menedéket, ahol nem ismerik fel őket.

Latin-Amerika: a bizonytalanság és a bűnözés sújtja a keresztényeket

Latin-Amerikában a keresztényeket elsősorban a bizonytalanság és a bűnözés sújtja. Míg a fiúk úgy döntenek, hogy elhagyják származási helyüket, attól tartva, hogy bűnbandák toborozzák őket, vagy az erőszakhullám csapdájába esnek, addig a nők és lányok a szexuális erőszak célpontjává válnak. Az ilyen menekültek Kolumbiából és Mexikóból származnak nagyobb számban. Az olyan diktatórikus országokban, mint Kuba, Nicaragua és Venezuela, az aktívabb egyházi vezetőket és a keresztényeket is üldözik a kormányzati tisztviselők, kiváltképpen akkor, ha ismert közéleti szereplők vagy részt vettek kormányellenes tüntetéseken.