Keresés

Cookie Policy
The portal Vatican News uses technical or similar cookies to make navigation easier and guarantee the use of the services. Furthermore, technical and analysis cookies from third parties may be used. If you want to know more click here. By closing this banner you consent to the use of cookies.
I AGREE
Tre fantasia a quattro per le viole
Műsorok Podcast
A Torinói Lepel arcának 3D-s felvétele A Torinói Lepel arcának 3D-s felvétele 

Pályi Gyula professzor: A Torinói lepel koráról az új vizsgálatok tükrében

A Heritage nemzetközi folyóiratban megjelent újabb kutatási eredményekről kérdeztük a Lepel szakértőt.

Somogyi Viktória - Vatikán

VR Stúdiónk vendége Pályi Gyula, a Modenai és Reggio Emiliai Egyetem nyugdíjas professzora, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia, a „Negyvenek” tagja. Pályi professzor biokémiai munkássága mellett történelmi témákkal is foglalkozik, többek között a Torinói Lepel történetével, melyről a Szent István Társulatnál sikeres könyve is megjelent. Idén tavasszal nagy feltűnést keltett két olasz kutatócsoport publikációja a HERITAGE nevű nemzetközi folyóiratban, amely a Lepel újszerű fizikai módszerrel való vizsgálatáról számol be. Professzor úr, megkérnénk, hogy adjon a Vatikáni Rádió hallgatóinak egy rövid áttekintést az új eredmény mondanivalójáról.

P Mindenekelőtt tisztelettel köszöntöm a Vatikáni Rádió hallgatóit. Valóban rendkívül fontos új eredményről van szó. Engedjék meg, hogy egy kis bevezetővel kezdjem arról, hogy – legalábbis szerintem – mik voltak a Torinói Lepel kétezer évesnek vélt történetében a legfontosabb fordulópontok.

VR Érdeklődéssel hallgatjuk.

P Kezdjük azzal, hogy Teres Ágoston pápai magyar csillagász számításai szerint Jézus Krisztus halálát és feltámadását időszámításunk szerint, Krisztus után 33. április 3-ra, illetve 5-re tesszük. Tehát a Lepel „felhasználásának” kezdő dátumát e számítások szerint napra, sőt órára pontosan meg tudjuk adni – csak az a lényeges kérdés marad (részlegesen) nyitva, hogy a 33. április 3-án Krisztus temetésekor használt vászon, vajon azonos-e a Torinóban ma is őrzöttel?

VR Igen, kétezer, pontosabban ezer-kilencszáz-nyolcvanhét év alatt sokminden történhetett.

P Az első kezdeti probléma az, hogy halott emberrel érintkezett tárgyat a zsidó vallás tisztátalannak, érintését tilosnak tekintette, továbbá az, hogy Jézus Krisztus mennybemenetele után tanítványai jó ideig komoly üldözéseknek voltak kitéve. Ennek ellenére hitelesnek tűnő beszámolók jelzik a Lepel jelenlétét Edesszában, ahonnan, nem is egészen békés úton a bizánci császári udvar szerezte meg. Ennek dátumát is pontosan tudjuk: 944. augusztus 15-én érkezett Bizáncba. Itt a Város legfontosabb ereklyéi között tisztelték egészen 1204. április 12/13 éjszakájáig, mikoris francia és velencei úgynevezett „keresztes” lovagok Bizáncot kifosztották. Innen közel 150 évig nem tudunk semmit a sorsáról, mikoris felbukkan Franciaországban, 1349-ben, mint egy francia nemes család tulajdona. Tőlük a Savoyai hercegekhez került több mint fél évezredre, egészen addig amíg az utolsó, száműzött olasz király, II. Umberto végrendeletével 1983. március 18-án a Szentszék tulajdonába került. Hivatalosan ma is a Római Pápa a tulajdonosa és a „Lepel Őre” titulust és funkciót a torinói érsek viseli.

VR Tulajdonképpen nagyon sokat tudunk, de biztosan vannak törekvések, hogy a homályos periódusokat áthidaljuk.

P Igen, különösen az elmúlt másfél évszázadban. E törekvések és egyben a Lepel iránti fokozott érdeklődés kezdetét is pontosan meg tudjuk adni: 1898. május 28-án Secondo Pia torinói amatőr fotográfus engedélyt kapott, hogy a Lepelről fényképet készítsen. Ennek az a döbbenetes eredménye volt, hogy a fénykép negatívja egy viszonylag jó minőségű pozitív képet mutatott egy megkínzott és vélhetően keresztre feszített férfiról, akinek sérülései pontosan megegyeztek az Újszövetség által leírtakkal. Ez a fordulat világszerte óriási érdeklődést keltett és lavinaszerűen elindította a természettudomány minden elképzelhető ágazatának alkalmazását a Lepel vizsgálatára. Ezek túlnyomórészt összhangban voltak azzal a hagyománnyal, hogy a Torinói Lepel valóban Jézus Krisztus halotti leple lehetett. Itt csak egyetlen eredményt említenék meg, éspedig az úgynevezett „radiokarbon” vizsgálatot. Ez a módszer egy-két ezredév időskálán viszonylag pontos kormeghatározást tesz lehetővé szerves eredetű objektumoknál. E vizsgálatot nagy előkészületek után három tekintélyes egyetem kutatói végezték el, az 1988. október 13-án nyilvánosságra hozott eredmény azt mutatta, hogy a Lepel XIV. századi (pontosan 1325 plusz/mínusz 65 év) eredetű. Ez óriási vitákat keltett, amelyek mind a mai napig nem csillapodtak.

VR Ez igencsak elképzelhető!

P Természetesen számos törekvés volt a radiokarbon eredmények cáfolatára. Közülük kiemelkedett egy Rogers nevű amerikai kutató 2005-ös publikációja, amely hihető érveket hozott fel a mintavétellel kapcsolatban, de sajnos e kutatás Dr. Rogers halála miatt nem folytatódott.

VR Más sikeres törekvés nem volt?

P Számos próbálkozás található a szakirodalomban mind a radiokarbon-eredmény alátámasztására, mind pedig cáfolatára, de ezek közül egyik sem tekinthető sikeresnek. Véleményem szerint az idén tavasszal bari és padovai kutatók által publikált cikk a Torinói Lepel természettudományos módszerekkel való kutatásának legfontosabb fejleménye a híres éjszakai fényképezés és a botrányokba torkolló radiokarbon vizsgálat óta.

VR Ez valóban figyelemfelkeltő. Tulajdonképpen miről van szó?

P Nehéz röviden elmagyarázni. Röntgensugárról mindenki hallott. Ennek lényeges vonása, hogy a sugárzás hullámjelenséggel van összekötve. A hullámok pedig úgynevezett optikai rácsokon jellegzetes módosulást szenvednek. E módosulás képéből ki lehet számítani a rács méreteit. A röntgen-sugarak hullámhossza pedig abban a tartományban van, mint a szilárd anyagokban az atomok távolsága. Így a szilárd, különösen a rendezett szerkezetű szilárd anyagok szerkezetét röntgensugárral meg lehet határozni. A bari-padovai csoport által alkalmazott, úgynevezett szélesszögű röntgenvizsgálat pedig ennek a módszernek egy finomított változata. Ezzel pedig a lenszálakat alkotó cellulóz szerkezetének az idő múlásával bekövetkező változását tudják követni, ami az elmúlt idő hosszát tudja jelezni, különösen, ha pontosan datált összehasonlító minták állnak rendelkezésre. A De Caro és Fanti által vezetett csoport pedig ilyen vizsgálatokkal kimutatta, hogy a Torinói Lepelből vett minta közel 2000 éves. Természetesen további ellenőrző vizsgálatok szükségesnek látszanak, de ez a front-áttörő eredmény rendkívüli jelentőségűnek mondható.

VR Nagyon örvendetes fejleményről számolt be Professzor úr, köszönjük a háttér alapos megvilágítását is.

P Köszönöm a lehetőséget és a figyelmet.   

Hallgassa meg Pályi Gyula professzorral készült interjúnkat!
11 július 2022, 16:34
Prev
March 2025
SuMoTuWeThFrSa
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
Next
April 2025
SuMoTuWeThFrSa
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930