Újraszentelték a törökországi merényletben meggyalázott templomot
Gedő Ágnes – Vatikán
Mint ismeretes, január 28-án a török főváros északi részén (a Sariyer negyedben található), Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus templomban a szentmise közben két maszkos támadó rontott a hívekre, és egy 52 éves férfit megöltek. Ferenc pápa a vasárnapi Úrangyala elimádkozása után imákat kért az áldozat számára.
Magyar részvét a törökországi támadásra
A tragédiáról értesülve Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke levélben fejezte ki részvétét és együttérzését a törökországi katolikus közösségnek és az áldozat hozzátartozóinak. Mint írja, megdöbbenten értesült a merényletről, amely az isztambuli Szent Mária-templomban a múlt vasárnapi szentmise alatt történt. Emlékeztet rá, hogy a Magyar Püspöki Konferencia küldöttsége 2022. szeptemberében Isztambulban járva éppen ebben a templomban imádkozott és kérte Isten oltalmát a török népre. Veres András püspök részvétét és együttérzését fejezi ki az apostoli vikáriusnak, az áldozat családjának és a törökországi katolikus közösségnek, remélve, hogy hamarosan felvirrad a béke és a megértés napja Megváltónk születésének és Szent Pál apostol missziójának földjére.
A vasárnapi merénylet és az újraszentelés
Az isztambuli apostoli vikariátus közleményben adott hírt a február elseji szentmiséről, amelynek során új oltárt szenteltek, és imádkoztak a szörnyű körülmények között megölt Tuncer Cihal életéért. A szentmisét a törökországi katolikus képviselet legfőbb elöljárói, az apostoli nuncius és az apostoli vikárius vezette.
Múlt vasárnap a két merénylő a szentmise ünneplése közben rontott be a Mária-templomba, ahol mintegy 35 hívő tartózkodott. Most a rémület és a hála érzései keverednek az emberekben, mert világosan kiderült, hogy „a merényletet úgy tervezték, hogy sokkal súlyosabb kimenetelű legyen, de az Úr keze azt akarta, hogy ez ne következzen be” – mondta el a Fides – missziós hírügynökségnek Julian Pista atya, az isztambuli ferences minorita közösség tagja. A támadás részleteiből az látható, hogy a terrorakció sokkal súlyosabban is végződhetett volna, ha a merénylők fegyverei nem mondanak csütörtököt. Ahogyan azt a török belügyminiszter is megerősítette, a két terrorista 7.65 mm kaliberű pisztolyokkal felfegyverkezve rontott be a templomba, de hála Istennek mindkét lőfegyver beakadt, ezért nem lett rosszabb következménye a támadásnak.
A török hatóságok elfogták azt a két férfit, akiket a vasárnapi isztambuli misén történt lövöldözéssel gyanúsítanak. A támadásban egy embert agyonlőttek. A török belügyminiszter bejelentette: a gyilkosággal gyanúsított két férfi tádzsik, illetve orosz állampolgárságú, és mindketten az Iszlám Állam tagjai. A terrorszervezet vállalta a felelősséget a merényletért. Azt is tudni lehet, hogy a merénylők által használt jármű 2 éve érkezett Lengyelországból és a támadást megelőzően soha nem használták. A merénylet idején az isztambuli lengyel főkonzul is a templomban tartózkodott, családjával együtt részt vett a szentmisén.
Nem hagyják magukat megfélemlíteni
Massimiliano Palinuro püspök üzenetben fejezte ki háláját a rendfenntartó szerveknek, különösen a belügyminiszternek, amiért mindössze 12 óra leforgása alatt letartóztatták az elkövetőket az egyházmegyéhez tartozó Szűz Mária-templomban január 28-án végrehajtott támadást követően. A püspök egyúttal kijelentette, az isztambuli katolikus közösségnek szüksége van a török hatóságok támogatására, biztonságuk garantálására a szentmiséken való részvételhez. Hálásak az eddigi erőfeszítésekért, amellyel a kölcsönös szeretet és tisztelet légkörét fenntartják Isztambulban, ahol minden vallás testvérként élt egymással évszázadokon át. Az itt élő katolikusok ismerik az őszinte testvéri szeretetet, a lelkiismeretet és vendégszeretetet, ami Törökországot jellemzi. Szeretik országukat és az ott élő embereket. Aláhúzzák, hogy azok az egyének és csoportok, akik terrorakcióikkal igyekeznek elérni, hogy bezárják a templomokat és a katolikusok magukra zárják az ajtókat, nem fogják elérni céljukat.
Fokozódó erőszak a keresztényekkel szemben
Ezzel kapcsolatban Paolo Bizzeti püspök, anatóliai apostoli vikárius úgy nyilatkozott, hogy a vasárnapi isztambuli merénylet csak az utolsó mozaikdarabja a térségben elharapódzó erőszakhullámnak, ami nemcsak Ankarát és környékét érinti. Ebben az olvasatban a legutóbbi támadás nem meglepő. A keresztények és a többi kisebbség többszörös nehézséggel küzd a mindennapokban is. Bizalmatlanság veszi körül őket, és még a nyugati országokban is kevesen törődnek velük. Az európai kormányok geopolitikai érdekből elfordítják a fejüket, a közel-keleti országok vezetői sem vállalják fel az ügyüket. Ma ez a probléma drámai módon jelenik meg újra, holott a keresztények ma is fontos erőforrást jelentenek a Közel-Keleten – vallja Paolo Bizzeti SJ püspök, akit 2015-ben Ferenc pápa nevezett ki anatóliai apostoli vikáriusnak, és jól ismeri a török viszonyokat. A térségben fokozatosan visszaesett a keresztény jelenlét, ma mindössze 0,2%-át teszik ki a lakosságnak, mely iszlám többségű.
Diszkrimináció, elfeledett keresztények
Ankara hivatalosan védelmezi a vallásszabadságot, de valójában a kisebbségeknek, még a muzulmánok között is kevés nyilvános szerep jut – ezt mutatja az Open Doors, keresztényeket segítő nemzetközi szervezet legutóbbi jelentése, melyben kifejti, hogy a keresztények korlátozottan férnek hozzá az állami munkaerőszektorhoz, egyes térségekben pedig a török hadsereg és a kurd ellenállók közötti ellenségeskedés áldozatai. A keresztények Törökországban évtizedekig a célkeresztben álltak, még ha az elmúlt években meg is nyugodott a helyzet. De a most történtek talán egy nagyobb terv részét képezik, ha igaz, amit az ankarai kormány állít, hogy 25 terroristát tartóztattak le, akik térképekkel készültek más templomokban is merényletet elkövetni. De nem is ez a lényeg, hanem hogy ne csak akkor foglalkozzunk az itt élő keresztényekkel, amikor megölik őket, hanem mindig álljunk ki ezekért a testvéreinkért, aki bátran lakják még Szent Barnabás, Szent Pál és az antiochiai, efezusi első közösségek földjét.
Nyugat vállalja föl az üldözött keresztényeket
A jezsuita püspök egyértelműen mentalitásváltást sürget, azt, hogy vállaljuk fel a közel-keleti kisebbségek ügyét. Helyzetük egyre csak romlott, a két öböl-háborútól kezdve. A felhívások, amelyeket akkor Szent II. János Pál intézett, válasz nélkül maradtak, mint ahogy az őt követő pápák felhívásai is. A politika pedig csak növelte a megosztottságot. Nem szabad tovább olajat öntenünk a tűzre bátortalan politikai döntésekkel, azzal, ha egyik oldalra állunk és csak saját kicsinyes érdekeinket nézzük: ezt mondom a nyugati kormányzóknak is. Messzebbre kell tekintenünk: ezeknek a kisebbségeknek joguk van biztonságban és valós autonómiában élniük. Hogyan lehet szabadon megélni a hitet, ha nincs engedélyük templomot vagy katolikus iskolát építeni? A hívek sokszor megijednek, és ez a vasárnapihoz hasonló támadások után teljesen érthető. Bizzeti püspök tehát azt kéri a nyugati keresztényektől, hogy tegyenek meg mindent a változásért, hogy megváltozzon a vezetők hozzáállása is. Imádkozni kell azokért a testvéreinkért, akik ezekben a térségekben élnek, de érdeklődni is kell életük iránt, megismerni őket, befogadni a keresztény menekülteket, akik az európai országokban kérnek befogadást: elképzelhetetlenül gazdagíthatják mindenki hitét – nyilatkozta még Paolo Bizzeti püspök, anatóliai apostoli vikárius.
