Szentföldi Igazságosság és Béke Bizottság: A Gázában zajló háború nem igazságos

Gedő Ágnes - Vatikán

„Szentföldi katolikusokként osztozunk Ferenc pápa békés világszemléletében, ezért felháborítónak tartjuk, hogy politikai erők Izraelben és külföldön az „igazságos háború” elméletét használják a Gázában folyó háború fenntartására és igazolására. Erre figyelmeztet dokumentumában a szentföldi Igazságosság és Béke Tanács, melyet a Fides missziós hírügynökség adott közre. A katolikus tanításban ismert „igazságos háború” kifejezés helytelen használatát meg kell akadályozni, mert egyre inkább fegyverként fordítják azt a gázai erőszak igazolására.

A katolikus tanítás

A szentföldi Igazságosság és Béke Tanács június 30-án közzétett dokumentuma felidézi, mely feltételek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy háborút „igazságosnak” lehessen nevezni a katolikus tanítás szempontjából, amelyeket a Katolikus Egyház Katekizmusának 2309. pontja sorol föl:

“A haderővel történő törvényes önvédelem szigorú föltételeit nagyon komolyan mérlegelni kell. Az ilyen döntés súlyossága az önvédelmet az erkölcsi törvényesség nagyon szigorú föltételeihez köti. Egyidejűleg kell együtt lennie a következő föltételeknek:

• a támadó fél által egy nemzetnek vagy a nemzetek közösségének okozott kár tartós, súlyos és kétséget kizáró;
• a megfékezésre bevetett minden egyéb eszköz használhatatlan vagy hatástalan;
• a kedvező kimenetelnek komoly esélyei vannak;
• a fegyverek alkalmazása nem okoz súlyosabb kárt és zavart, mint maga a megszüntetendő rossz. A modern pusztító eszközök hatékonysága nagyon súlyosan esik latba e föltétel mérlegelésében.

Ezek az "igazságos háború" doktrínájában fölsorolt hagyományos elemek. Az erkölcsi megengedettség e föltételeinek elbírálása azok okos ítéletére tartozik, akik felelősek a közjóért”.

Azonnali fegyverszünet és a túszok szabadon engedése

Azt követően, hogy október 7-én a Hamász és más milicisták katonai támaszpontok, lakónegyedek és egy dél-izraeli zenei fesztivál ellen szörnyű támadásokat hajtottak végre, amelyre Izrael katasztrofális háborúval válaszolt, a katolikus vezetők, élükön Ferenc pápával folyamatosan azonnali tűzszünetre szólítottak és a túszok szabadon bocsátását kérték. Katolikus erkölcsteológusok az egész világon aláhúzták, hogy sem az október 7-i Hamász-támadás, sem pedig Izrael pusztító válaszháborúja nem merítik ki az „igazságos háború” fogalmát a katolikus doktrína szerint.

Arányos erőhasználat

Amint arra már rámutattak, a Szentföldön kirobbant újabb erőszakban nem lehet megállapítani, hogy a kedvező kimenetelnek komoly esélyei vannak-e, mivel Izrael nem közli a céljait. Főként pedig az igazságos háborúknak világos különbséget kell tenniük civilek és harcolók között. Ezt az elvet teljes mértékben figyelmen kívül hagyták ebben a háborúban mindkét fél részéről, aminek tragikus következményeit mindannyian látjuk. Az igazságos háborúknak a támadással arányos erejűnek kell lenniük, ami nem mondható könnyen el egy olyan háborúról, ahol a palesztin áldozatok több tízezerrel meghaladják az izraeli áldozatok számát, és ahol a palesztin áldozatok nagyrésze nő és gyermek.

Az „igazságos háborúk” csak ritkán létezhetnek

Az „igazságos háború” elméletének kétségbe vonható alkalmazása a modern konfliktusokra elgondolkodtat minket arról, hogy az ún. igazságos háborúk csak nagyon ritka esetekben létezhetnek – emlékeztet rá a szentföldi Igazságosság és Béke Bizottság dokumentuma. Annál inkább igaz ez egy olyan kontextusban, ahol a fegyvergyártás fejlődése eddig ismeretlen mértékű halált és pusztítást képes okozni. A szöveg idézi Ferenc pápa szavait és állandó felhívásait, aki már 2023. október 11-én, négy nappal a dél-izraeli palesztin támadások után emlékeztetett az izraeliek önvédelmi jogára a Hamász támadást követően, hozzátéve, hogy aggódik a teljes megszállás miatt, amiben a gázai palesztinok élnek, ahol nagyon sok ártatlan áldozat volt.

Arányosság

Van, aki elvárja, hogy a háború kövesse az arányosság szabályait, azt állítva, hogy egy végig vitt háború izraeliek életét mentheti meg a jövőben, a mérleg másik serpenyőjébe téve palesztinok ezreinek életét a jelenben. Ezáltal fontosabbnak tartja feltételezett személyek jövőbeli biztonságát a nap mint nap megölt élő, hús-vér emberek életénél. Röviden összefoglalva tehát, az igazságos háború elméletének manipulálása nem áll meg a szavak szintjén: kézzel fogható és fatális eredményei vannak.

Szeretet, párbeszéd, kiengesztelődés

Bár apró a katolikus közösség a Szentföldön, szerves részét alkotják a terület identitásának. „Tisztázni akarjuk, hogy minket és teológiai hagyományunkat nem szabad arra használni, hogy igazolják ezt az erőszakot. A mi tanúságtételünk nem a háborúról szól, hanem az átalakító szeretetről, a szabadságról és egyenlőségről, az igazságosságról és békéről, a párbeszédről és a kiengesztelődésről” – zárják nyilatkozatukat a szentföldi keresztények.

A II. Vatikáni Zsinat és Ferenc pápa a háborúról

A II. Vatikáni Zsinat Gaudium et spes - kezdetű konstitúciója (1965) szerint „az igazságos háború egyetlen formája a védekező háború lehet, amely kizárólag jogtalan agresszió esetén lehetséges, és az is csak akkor, ha nincs olyan kompetens és hatékony nemzetközi tekintély, amely képes lenne megakadályozni a fegyveres konfliktust. Mert ez utóbbi esetben sem lehet jogos az egyes államok háborús önvédelme.”  A zsinati atyák arra is kitértek, hogy a modern fegyverek felfoghatatlan és eddig ismeretlen pusztításra képesek, ezért alkalmazásuk hatványozottan erkölcstelen. Éppen ezért a háborút ma egészen más szempontok szerint kell megítélnünk, mint korábban.

Ferenc pápa a Fratelli tutti - kezdetű, 2020 októberében megjelent, harmadik enciklikájában újra és egyértelműen elítélte a háborút. A körlevél hetedik fejezetében a háborút állandó fenyegetésnek, minden jog tagadásának, illetve „a politika és az egész emberiség kudarcának nevezte, amely szégyenteljes behódolás a gonosz erőinek.” Azt is leszögezte, hogy a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek miatt ma gyakorlatilag nem gondolhatunk már az igazságos háború lehetőségére, és keresztényként el kell köteleződnünk a béke mellett. Soha többé háborút! – írja. Emellett elköteleződött az atomfegyverek teljes felszámolása mellett, amit erkölcsi és humanitárius követelménynek nevezett, és javasolta, hogy a fegyverekre költött pénzből humanitárius alapot hozzanak létre az éhezés felszámolására. A katolikus erkölcsi tanítás megadja az önvédelem erkölcsi jogát és megteremti ennek lehetőségét, amely az igazságos háború elméletének kialakulásához vezetett a múltban, a katolikus alapállás ennek ellenére mindig a béke melletti radikális elköteleződés volt. Ferenc pápa tanítása tehát szerves következménye a hagyományos morálteológiának, és annak helyes értelmezése a korunkra kialakuló feltételek között. (Forrás: Gájer László, Magyar Kurír)