Beomlott az Ácsok Szent József temploma a római Fórum Romanumon

P. Vértesaljai László SJ - Vatikán  

„A szerencsétlenség pillanatában éppen zárva volt a templom, senki sem tartózkodott benne, így nincs sem áldozata, sem sérültje a balesetnek” – tájékoztat az eseményről a városi tűzoltóság. Az Ácsok temploma a híres Mamertinus-börtön fölé épült a XVI. században. A közeli Capitolium, a Forum Romanum, tehát a hely történelmi nagyszerűsége adja a rangot a templomnak, amit az utóbbi években már csak kizárólag hétvégi esküvők alkalmával nyitottak meg a nyilvánosság számára.

Népszerű templom volt hétvégi esküvők számára  

„Most a hétvégére, szeptember elsejére is volt bejegyzett esküvőnk” – szól a Római Helynökség friss nyilatkozata. Daniele Libanori, Róma lelkipásztori ügyekért felelős segédpüspöke arról tájékoztat, hogy „a már tervbe vett esküvőket a közeli Piazza Venezián fekvő Szent Márk bazilikában tartják meg. Erről már a Helynökség intézkedett, így a házasságkötéseket rendben megtartják”. Az Ácsok Szent József temploma a Vikáriátus, a Római Helynökség tulajdonában van, szemben az olaszországi templomok döntő többségével, melyek az Olasz Egység létrejöttével 1871-ben az olasz állam tulajdonába kerültek és az állam feladata, hogy gondoskodjék a templomi  épületek állagáról.   

Megindult a mentés és a helyreállítás

A városi tűzoltóság egyik kosaras daruja a baleset másnapján eltávolította a tetőzetből még veszélyesen kiálló gerendákat és az omló faldarabokat. A műemlékvédelem munkatársai pedig nagy gonddal összegyűjtötték a templom műkincseit. A fő és mellékoltárok festményei és szobrai döntő mértékben épen maradtak, köztük Carlo Maratta barokk festő alkotása, melyet a Lateráni Bazilika melletti Római Helynökségre szállítottak.

A Mamertinus börtön épen maradt

„A Mamertinus-börtön nem szenvedett semmiféle károsodást” – nyilatkozta Francesco Prosperetti műemlék-felügyelő, utalással arra a hírre, hogy ott is károk keletkeztek volna. A világ legrégibb börtöne és az Ácsok Szent József temploma nem közvetlenül érintkezik, hanem a kettő között van a „Cappella del Crocifisso, a Keresztrefeszített kápolnája”, mely kisebb sérüléseket szenvedett, de maga a sziklába vájt börtön ép maradt.

„Félelmetes dübörgést hallottunk, majd nagy porfelhő szállt fel, mire mi tűzoltók mindnyájan a helyszínre siettünk” – adta tudtul az egyik tűzoltó, aki épp szolgálatban volt a Campidoglio-n, a Római Városházán. A megsérült tetőt a napokban befedik és ponyvával letakarják, majd hozzáfognak a helyreállítási munkálatokhoz.

A világ legősibb börtöne ma zarándokhely

Az Ácsok Szent József templomának sárga-fehérre festett homlokzata alatt olvasható a felirat: „Mamertinum, Prigione dei Santi Apostoli Pietro e Paolo, Szent Péter és Pál apostolok börtöne”.

A keresztény emberek számára szent ez a hely, éppen ezért a zarándokok vallásos lelkülettel keresik fel az ősi carcert, római börtönt. Alig ötven méterre húzódik a Curiától, a római Szenátus máig álló épületétől és kezdettől fogva azt a célt szolgálta, hogy a birodalom „illusztris” ellenségeit itt őrizzék az ítélet végrehajtásáig.                 

A Krisztus előtti VII. században építették

A Tullianumként is nevezett Mamertinus börtönt a föld alatt építették és jórészt sziklába vájták. A keresztény hagyomány szerint itt raboskodott Szent Pál és Szent Péter apostol. Péter apostol a cellában vizet fakasztott és ezzel a szent vízzel keresztelte meg két őrét. Itt végezték ki Julius Caesar ellenségét, Vercingetorix gall hadvezért Krisztus előtt 52-ben. Ugyancsak itt lelték halálukat Publius Cornelius Lentulus Sura és Gaius Cornelius Cethegus, Catilina társai, akiket Cicero maga kísért be a börtönbe. A két éve, 2016-ban végzett feltárások során igazolást nyert, hogy a börtön eredeti kezdetleges formáját a római köztársaság korában építették a Kr. előtti VII. században, ahogy arról a történetíró Líviusz beszámol.

A keresztény történetírás szerint a börtön legalsó része – mely egy szűk lépcsőn keresztül volt megközelíthető és amelyben egy forrás fakadt –, valójában az Apostolfejedelmek börtöne volt. A hagyomány azt is tartja, hogy már Szent Szilveszter pápa 314-ben kápolnát építtetett itt „San Pietro in carcere, Szent Péter a börtönben” elnevezéssel. Ugyancsak a hagyomány tudni véli a két megtért börtönőr nevét: Processus e Martinianus, akik vértanúkká lettek.