Szentmise a kánai menyegző kegyhelyén Jézus első csodája emlékére

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

János evangéliuma (Jn 2,1-11) mondja el, hogy a kánai menyegzőre hivatalos Jézus a vizet borrá változtatta, miután Anyja arra kérte őt, hogy – a bor fogytán – segítsen a kellemetlenségen. Az esemény egyébként az evangéliumban példátlan módon őrzi meg Jézus és Anyja, Szűz Mária együttműködését, jeleként a Szűzanya egészen sajátos szerepének, melyet a Fia által szerzett megváltásban betöltött.     

Francesco Patton atya a Szentföldi Kusztódia honlapján közzétett írásában megjegyzi, hogy az evangéliumi esemény arra hív minket is, hogy fedezzük fel újra az Istennel való személyes kapcsolatunkat. Utalt Ferenc pápa december 27-i bejelentésére, mellyel meghirdette a Szent Családnak szentelt évet az öt évvel ezelőtt közzétett Amoris laetitia kezdetű enciklikája jegyében. A március 19-én, Szent József napján kezdődő jubileumi év modellként állítja elénk a hitvesi és családi szeretetet, amelyet Jézus, Szűz Mária és Szent József testesítettek meg. A szentföldi ferences kusztos imára buzdít mindenkit a jegyesekért és házaspárokért, valamint különös módon a válságban levő családokért és párokért. A válság annak a jele, hogy miként egykor Kánában elfogyott a bor, a válság során éppúgy megfogyatkozik az öröm, a szeretet és a kölcsönös tisztelet bora.

Végtelen szeretetre lettünk teremtve, hogy befogadjuk Isten szeretetét

Francesco Patton atya hangsúlyozza, hogy János evangélista Jézus nyilvános működésének az elejére helyezi a kánai menyegző evangéliumi történetét, ezzel is kiemelve, hogy az Isten és a népe közti „házasság” Jézus életében, szolgálatában és Húsvétjában valósul meg. „Végtelen szeretetre lettünk teremtve, hogy befogadjuk Isten szeretetét, és hogy azt egy intenzív és személyes kapcsolatban osszuk meg egymással, mely teljes hasonlóságát csak a házasság képében nyeri le”.

A kánai menyegző kegyhelyén tartott ünnepi szertartáson a járványügyi megszorító intézkedések miatt csak a galileai ferences közösségek tagjai vettek részt a közeli Názáret, a Tábor hegy, Tibériás és Haifa rendházaiból. Az ünnep alkalmával évről évre számos, köztük sok fiatal házaspár népesítette be a kegyhelyet, akik megújították házastársi ígéreteiket – meséli Haitham Franso Yalda Hano palesztin ferences atya. Most a járvány idején nem tudnak eljönni a plébánia tagjai, de a nagyböjti időszakban ők meglátogatják a családokat, amikor megáldják az otthonaikat és akkor a házassági ígéreteik megújításáról plébániai igazolást is kapnak.                                             

Élő emlékezet: a mai bazilika alatt áll a kánai menyegző háza

A kánai egyházközséget mintegy 3000 helyi keresztény alkotja, ebből 700 katolikus, a többi görög ortodox és arab nyelvű melkita. Az egészségügyi korlátozások miatt a vasárnapi szentmiséket a hívek a kegyhely facebook oldalának közvetítése révén követik, minthogy a kegyhely jelenleg nem látogatható. A szomszédos kolostorban a szentföldi ferences kusztódia három ferences szerzetes tagja áll a hívek rendelkezésére. A Kafr Kanaban végzett ásatások feltárták a település zsinagógáját, a mellette lévő, részben mozaik borította udvarral. A Szentföld bizánci fennhatósága során monostor épült a jézusi borcsoda helyén, amiről 11. századi források tanúskodnak. A kereszteshadjáratok idején a spirituális jelentősége tovább nőtt. 1641-ben a Szentföldi Ferences Kusztódia törvényileg is megszerezte a szent helyet, de csak 1862-ben tudta birtokba venni. 1879-ben az időközben lepusztult ősi bazilika helyén újat építettek, melyet a századforduló táján (1897 – 1905) jelentősen kibővítettek. Minthogy a kegyhely akkori plébánosa bajor származású volt, ezért a korszak historizáló stílusában építették fel és diszitették az új bazilikát. 1969-ben kezdődtek a modernkori ásatások, melyek feltárták az ősi zsinagóga, az említett mozaikos átrium és a bizánci monostor romjait, valamint egy nagyobb méretű ciszternát, mely a város egykori virágzó korszakára utal. A jelenlegi bazilika alatt megtalálták egy Jézus korabeli lakóháznak a maradványait, melyet a bizánci korban kriptává alakítottak, és amit a régészek a borcsoda eredeti helyszínének tartanak, hiszen ezért építették föléje a kegytemplomot, mely megőrizte a jézusi „csodajel” emlékét, ahogy a János evangélium második fejezetében olvassuk: „Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában. Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne” (Jn 2,11).