Edmonton: virágzó gazdaság, őslakos jelenlét, mintegy félmillió katolikus
Gedő Ágnes– Vatikán
Az Északi-Saskatchewan folyó partján fekvő város kiváló agráradottságokkal rendelkezik, emellett a kőolajfinomítás és a turizmus adja a fő bevételt. Calgary után Alberta a legnépesebb kanadai város, ahol nagyszámú őslakos közösség él. Már Krisztus előtt 3000-ben lakott település volt, de elképzelhető, hogy már 12 ezer éve is lakták. Az első európai felfedező 1754-ben Anthony Henday szőrmekereskedelemmel foglalkozott. A település első neve Fort Edmonton volt (angol mintára), de csak 1904-ben nyerte el a város rangot, egy évre rá pedig Alberta tartomány székhelye lett. A XIX. században már jelentős kereskedelmi és agrárközpontként működött. Az 1940-es években kőolajlelőhelyre bukkantak a területen, ami óriási gazdasági növekedést indított el, ma „Oil Capital of Canada” – (Kanada olajfővárosa) néven emlegetik Edmondont. A kőolajfinomításon túl jelenleg fontos turisztikai célpont, de más szektorokban is fejlett, Kanada egyik legfontosabb és szerteágazóbb gazdaságával büszkélkedhet.
Fél millió katolikus él az Edmontoni Főegyházmegye területén
Az Edmontoni érsekség 1912-ben emelkedett metropólia rangra (1871-től Szent Albert néven működött). A Magyarországnál valamivel kisebb (81 ezer négyzetkilométer) területű főegyházmegye 2 millió lakosának valamivel kevesebb, mint az egynegyede katolikus. 125 plébánia, 12 templom található területén, melyekben 77 egyházmegyés pap és 40 állandó diakónus szolgál. 13 szeminarista hallgat filozófiai és teológiai tudományokat, 74 férfi, 147 női szerzetes él közösségekben. 345 nevelési és 160 jótékonysági intézményt tart fenn a katolikus egyház. Az elmúlt évben 1757-en részesültek a keresztség szentségében. A főegyházmegyét Richard Willian Smith érsek vezeti. Az edmontoni ukrán eparchia 1956 óta működik különböző formában. Jelenleg mintegy ötezer hívőt számlál, 81 plébánián 29 egyházmegyés pap szolgál, David Motiuk eparcha vezetésével.
A Szent József-szeminárium
A Szent József-szemináriumot 1927-ben nyitották meg Henry Joseph O’Leary érsek püspöksége idején, korábban A Szeplőtelen Mária oblátusai kezelésében állt a szeminárium. A papnövendékek számának gyors emelkedése miatt kinőtték az épületet, és 1957-ben egy újat emeltek. 2010-ben a Szent József-szemináriumon átköltöztették az Északi-Saskatchewan folyó völgyébe. A modern épületegyüttes belsejében két kápolna is található, több, mint hatvan szoba áll rendelkezésre az itt tanuló vagy vendégeskedő szeminaristáknak és papoknak. Szent II. János Pál pápa 1984 szeptemberében kereste föl Edmontont.
Kiengesztelődés és gyógyulás
Richard Smith edmontoni érsek a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy Ferenc pápa bűnbánati zarándoklata és találkozója az őslakosokkal a Szentatya mély együttérzésének újabb jele. Ezzel megmutatja a katolikus egyház figyelmét és elkötelezettségét az őslakos népek fájdalma iránt, amire a kiengesztelődés és a gyógyulás válaszát kínálja. Már római találkozójuk során meghatotta őket a pápa együttérzése és őszinte figyelme sok sérelmük iránt. Egyértelműen kinyilvánította az egyház álláspontját: meghallgatni az áldozatok fájdalmát, elismerni az őslakosok jogait és támogatni őket a gyógyulás folyamatában. Ferenc pápa látogatásának üzenete tehát így foglalható össze az edmontoni érsek szerint: „Az egyház veletek van... ne feledjétek!”. A kanadai katolikusok szolidaritásukról és támogatásukról akarják biztosítani az őslakosokat, elismerve tehetségüket, kultúrájukat, bölcsességüket, amelyből az egész ország tanulhat. A Covid-járvány tovább súlyosbította a helyzetet, amelyre egyetlen válasz lehetséges: kiengesztelődés és gyógyulás, amelyet együtt kell megtalálnunk és véghez vinnünk. Erre bátorít Ferenc pápa kanadai apostoli utazása – mondta még a Vatikáni Rádiónak Richard Smith edmontoni érsek.
