Szent Benedek öröksége világosság a háború által eltorzult Európa számára

Vertse Márta – Vatikán

Az elmúlt napokban már megemlékeztünk Szent Benedekről, Európa fővédőszentjéről, akinek július 11-én tartjuk liturgikus ünnepét. Most közzétesszük Fabrizio Messina Cicchetti OSB bencés szerzetes interjúját, amelyet a Vatican News olasz műsorának adott a nyugati szerzetesség atyjának főünnepe alkalmából. Cicchetti atya a Rómától keletre, mintegy 70 kilométerre fekvő Subiaco településen lévő Szent Skolasztika nemzeti emlékmű állami könyvtárának az igazgatója.

Szent Benedek Regulája egyesíti a kelet és a nyugat legjobb hagyományait

„Isten embere, aki oly sok csodával tündökölt ezen a földön, nem kevésbé ragyogott azért az ékesszólásért, amellyel ki tudta fejteni tanát”. Nagy Szent Gergely ezekkel a szavakkal mutatta be Nursiai Szent Benedeket, aki az V. és VI. században élt, és akit Szent VI. Pál pápa 1964-ben Európa védőszentjének nyilvánított. A nyugati szerzetesség megalapítója alapvető befolyást gyakorolt az európai kultúrára. Regulája a keleti spiritualitás és a nyugati szorgalmas tevékenység szintézise, amelyben az „ora et labora”, „imádkozzál és dolgozzál” irányelvek csatlakoznak a megtestesült evangéliumhoz. Európának, amelyet a XX. században két világháború sebzett meg, és amelyet most az ukrajnai konfliktus sújt, munkára és imára van szüksége – hangsúlyozta Fabrizio Messina Cicchetti OSB szerzetes, hozzátéve, hogy Szent Benedek ma konkrétan egy szót mondana nekünk: béke!

Hogyan lehetséges a jelenlegi európai színtéren, amelyet az Ukrajnában zajló háború dúlt fel, Szent Benedek nyomdokain a béke útjain járni? – hangzott az interjú első kérdése.

Szent Benedek, amikor megkezdi útját egy nagyon személyes istenkeresés által, feljön Subiaco (400 méter magasan fekvő) dombjára, keresve az Urat. Ez az első tapasztalata remeteként. Mint ahogy Nagy Szent Gergely emlékeztet rá, Benedek teljesen egymaga él Isten tekintete alatt. Istenkeresése tehát a béke keresése saját maga számára. Azonban hamarosan arra kap meghívást, hogy a béke keresését felkínálja tanítványainak. Ez egyfajta életstílus, amelyet Benedek indít el vagy még inkább folytat az evangélium nyomában. Benedek a hegyen találkozik Krisztussal, úgy, mint amikor a tanítványok látták színeváltozását. És abban a fényben hallja az Atya hangját, aki ezt mondja: „Ez az én Fiam”. „A béke valódi keresése Európa, Ukrajna, Oroszország és ebben a „haszontalan öldöklésben” részt vevő minden ország számára pontosan azt jelenti, hogy újból meg kell találni Krisztusban a világosság forrását”. Mint ahogy Szent Benedek tette. Egy békét, ami nem pusztán benső, személyes béke, hanem egy olyan béke, amelyet valóban át lehet adni másoknak is, mert Krisztus békéje. Ő maga mondta: „Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja”.

Ahhoz, hogy megtalálja a béke útjait, Európának szüksége van arra, hogy ismét felfedezze saját önazonosságát, gyökereit. Arra is szüksége van, hogy újjáépítse a bencés mű két tartóoszlopát, az imát és a munkát. Ezek a mérföldkövek segíthetnek Európának, hogy kijusson a jelenlegi sötét helyzetéből?

Azt hiszem, igen – válaszolta Fabrizio Messina Cicchetti OSB szerzetes a subiaco-i Szent Skolasztika nemzeti emlékmű állami könyvtárának igazgatója. Bár Szent Benedek tapasztalata óta évszázadok teltek el, ma is időszerű: ott, ahol az önazonosság mélyen gyökerezik az evangéliumban, ami elismeri, hogy Krisztus nyomában kell járni és az Ő példáját kell követni, ez csak békét eredményezhet. Nem kelthet életre mást, mint annak a tudatát, hogy tanítványok vagyunk, a tanítvány pedig szükségszerűen imából, vagyis az Úrral való találkozásból él. Ima és munka képezik Szent Benedek Regulájának sarokköveit, de ezek egyben sarokkövei egy társadalomnak, egy országnak is, amely vissza akarja szerezni szabadságát, önazonosságát, az evangélium tekintete alatt élve a béke és a nyugalom egy új korszakát.

A Szent Benedek karizmája nyomán született számos monostor Európa fővédőszentjének egyik öröksége. Ezek az imádságos helyek, amelyek megtalálhatók szerte a világban, ma fáklyák, amelyekben visszatükröződnek a kiengesztelődés leghitelesebb reményei – utalt rá a beszélgetésben a Vatican News olasz munkatársa.

Fabrizio atya, bencés szerzetes emlékeztetett rá, hogy az évszázadok során a bencés monachizmus elsőként az európai földrészen terjedt el, majd az egész világon. Ma a rend, monostorai révén jelen van mind az öt kontinensen. A monostorok minden bizonnyal biztosítékai olyan férfiak és nők jelenlétének, akik elkötelezték magukat a szeretetközösség megteremtésére. Az imádság és a munka helyei, de mindenekelőtt a szeretetközösség helyei. Benedek előírja a Regulában a befogadást: a monostorok valóban nyitottak a befogadásra. Mindnyájunknak lehetőségünk van rá, hogy a monostorokban másokkal osztozva részesüljünk az ima, a munka, az istenkeresés tapasztalatában.

A beszélgetést záró utolsó kérdés napjaink Európája számára a legsürgetőbb témát érintette:

Mi lenne ma, ezekben az olyan nehéz napokban Szent Benedek üzenete? Mit mondana ma nekünk?

Azt hiszem, hogy Szent Benedek, akit VI. Pál pápa „pacis nuntius” (a béke hírnöke) névvel illetett, amikor Európa védőszentjének nyilvánította, ezzel a szóval fordulna hozzánk: béke! Nem egy nyilvánvaló, biztosra vehető szó, nem egy elvont fogalom, hanem egy igazság, amit követni és megélni kell. A béke, amit Benedek hoz el nekünk Krisztus békéje. Az a béke, amiért Krisztus az életét adta. Ha nem nyitjuk ki a kapukat Krisztusnak, béke nélkül maradunk – zárta a Vatikáni Rádió olasz műsorának adott interjúját Fabrizio Messina Cicchetti  bencés szerzetes, a subiaco-i Szent Skolasztika nemzeti emlékmű állami könyvtárának az igazgatója.