Erdő Péter bíboros: Szent Franciskához hasonlóan Istenben bízva kell keresnünk a megoldást
Jánosi Dalma - Vatikán
A rómaiak által kedvelt Szent Franciska életszentsége mit üzen ma nekünk?
Mindenekelőtt Szent Franciska Szent Péter és Pál apostolok mellett Róma városának egyik védőszentje, ez mutatja, milyen szorosan kapcsolódik a városhoz. 1440-ben halt meg. Nagyon nehéz időket élt akkor a város: járványok, háborúk, éhínség pusztított. Franciska az egyik legelőkelőbb család tagjaként először fiatalon férjhez ment, hat gyermeke született – közülük hárman már csecsemőkorban meghaltak. Később férje megsebesült a harcokban. Családtagjai közül többen fogságba estek. Ő maga pedig végig, egész házassága alatt - amellett, hogy sebesült férjét ápolta, a gyerekeit nevelte, ellátta a szegényeket. Gondoskodott a város betegeiről, éjjel-nappal járta az utcákat, hogy segítséget vigyen a rászorulóknak. Miután megözvegyült, megalapította azt az obláta közösséget, mely az olivetánus bencésekkel állt lelki kapcsolatban – akik most a róla nevezett templom mellett vannak. A közösség központjául ezt a templomot választotta Franciska. Itt tette életfelajánlását, és itt nyugszik ma is. Ezért járnak ide a rómaiak az ünnepén, és a pártfogásába ajánlják a várost.
Mi az aktualitása? Először is háború, nyomorúság, rászoruló ember bőven van ma is. És ha akkor volt okuk az embereknek félni, mindentől – az ellenséges rajtaütéstől, a pestistől, az éhínségtől -, most is sok embernek a lelkét megüli a félelem. Mi lesz a történelemben? Mi lesz az emberiség sorsa? Hogy alakul a környezetünk? De ezek a félelmek rossz tanácsadók, nekünk keresni kell a megoldásokat, bízva az isteni gondviselésben. Így kell keresnünk azt, hogyan tudjuk egymást segíteni, és a saját környezetünkben is megtalálni a megoldást.
Római Szent Franciska alakja kapcsolódik az autósokhoz is. Mi ennek a gyökere? Erdő Péter bíboros elmondta, hogy a szent 33 éves korától kezdve szinte minden nap látta maga mellett az őrangyalát. Amikor a veszélyes utakon vitte a segítséget a rászorulóknak – Rómában pedig azokban az időkben nem volt közbiztonság -, soha nem történt vele semmi baj, mert ott járt mellette az őrangyala. Ez az, amire az autósoknak is nagy szükségük van. A 91. zsoltárban is azt olvassuk, hogy megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon. Ezt mondja a kísértő is Jézusnak, aztán arra hívja, hogy vesse le magát a templom párkányáról. Nem erről van szó, nem azt ígéri a zsoltár, hogy Isten az értelmetlen kockázatvállalásban segít minket, hanem ha az élet útját alázattal és türelemmel járjuk, akkor valamiképpen mindig velünk lesz. Nem marad ki a nehézség, a szenvedés az életünkből, de helyes és jó marad az irány. Azt hiszem, hogy az autósoknak is nagyon nagy szükségük van erre – tette hozzá Erdő Péter bíboros.
Mi a különbség az autók, vagyis a tárgyak és a személyek megáldása között?
A tárgyak megáldása mindig azt szolgálja, hogy azok a személyek, akik az adott tárggyal kapcsolatba kerülnek, valamilyen kegyelmet kapjanak az egyház imádsága folytán. Tehát itt arról van szó, hogy az imádság tárgyiasul abban a megszentelt tárgyban. A személyeket közvetlenül is meg lehet áldani, amikor Isten segítségét kérjük az életükre, ez nagyon sokféle lehet. A tárgyaknál létezik egy ún. konstitutív áldás, vagyis olyan áldás, ami tartósan szent dologgá tesz egy tárgyat. Ezt szentelésnek szokták inkább nevezni: pl. templomszentelés, oltárszentelés, a kelyhek, szent edények megszentelése. Emellett más tárgyakat is megáldunk, mint a rózsafüzérek, szentképek, melyeket sokszor búcsúk alkalmával feltartanak a levegőbe, a miséző pedig egy nagy közös áldást ad rájuk.
2023 júliusa óta Erdő Péter római címtemploma a Szent Franciska-bazilika. Idén első ízben a gépkocsik megáldásának rítusa is az ő feladata. Mit jelent ez a magyar főpásztor számára?
Ez egy feladat, egy kedves lehetőség – utalt a bíboros a gépkocsimegáldásra, majd hozzátette: Ez alkalom a magyar zarándokoknak is, akik a Forum Romanum és a Colosseum környékén járnak, hogy meglátogassák ezt a bazilikát, mely sok értékes emléket őriz, mely vallási szempontból is jelentős. Az egyik Római Szent Franciska sírja, a másik pedig Szent Péter térde nyoma. Ez egy ősi legenda, az Acta Petrivel kapcsolatos, mely Kr. u. 180 körül keletkezett, tehát régi, de nem az evangéliumi időkből való. Simon mágus és Szent Péter harcát beszéli el, amikor Simon mágus a levegőbe repül, produkálja magát, csodát akar tenni. Szent Péter pedig a földön térdel és imádkozik, hogy meg ne tévessze az embereket ez a mágia. E térdelés nyomaként tisztelnek egy követ, amit azonban már nem a padlón tartanak, mert nagyon elkopott, hanem a falra erősítettek föl. Ez is a zarándokok egyik célpontja szokott lenni.
