A törökországi katolikus egyházat fölajánlották Jézus Szentséges Szívének

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Ez az egyház-felajánlás a mostani különleges „Eucharisztia éve” alkalmából történik, amelyet a helyi katolikus közösség él át a 2025-ös jubileumi szentévre készülve, az 53. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus felé vezető úton. „Miközben erre az ünnepre készültünk, kézbe vettük Ferenc pápa Jézus Szent Szívéről szóló dokumentumát, amely azt az örömet nyújtotta számunkra, hogy teljes egységben érezhetjük magunkat a pápával” – számol be az eseményről  Martin Kmetec izmiri érsek az  Osservatore Romano vatikáni napilapnak nyilatkozva. Jézus Szíve múlt pénteki ünnepén a szentmisét a hívekkel zsúfolásig telt izmiri katedrálisban Marek Solczyński érsek, Törökország apostoli nunciusa vezette, Ferenc pápa delegátusaként.

Krisztus Szíve érző szív és képes megérezni minden fájdalmat, minden szenvedést

„Intenzív és mélyen átélt liturgiát ünnepeltünk, annak ellenére, hogy Törökországban aznap munkanap volt. A szentmise és az azt követő szentségimádás után Isten egész népe hittel imádkozta a felajánlási imát. Ezt a szertartást egyébként az elmúlt napokban más egyházmegyék hívei is elvégezték. Célunk az, hogy újra felfedezzük és megújítsuk a keresztség napján történt megszentelődésünket és hogy ellene mondjunk a gonosz csábításainak, hogy Isten gyermekeinek szabadságában éljünk, ezért egész életünket Krisztus kezébe helyeztük, mégpedig az erőszakkal szemben” – magyarázta az izmiri érsek, utalással a januári isztambuli terrorcselekményekre.

Martin Kmetec izmiri érsek a homíliájában így tanított: „Bízunk Krisztus gyöngéd szívében, aki az élet fáradalmait elfogadta, s aki nem rejtette el könnyeit, szeretetét, de a fájdalmát sem. Krisztus emberi és isteni Szíve érző szív és mindörökké képes megérezni minden fájdalmat, minden szenvedést, mindenféle emberi szegénységet. Éppen ezért bízzuk rá magunkat, szabadon és maradéktalanul, egy olyan esemény során, mely mélységesen szinodális volt, és ami kifejezésre juttatta a törökországi katolikusok és az egyetemes egyház közötti teljes közösséget”.

A mi válaszunk az erőszakra ez a Jézus Szívének tett felajánlás

A helyi katolikus közösség most különös lelki intenzitással élte meg ezt az eseményt azon terrortámadás után, amely január 28-án történt az Isztambul északi részén fekvő Sariyer negyedben, ahol a Szűzanya Születése büyükderei templomában tartott szentmise során két álarcos fegyveres támadó betört a templomba és megölt egy férfit. Gondviselésszerűen azért nem esett több áldozat, mert a támadók fegyverei váratlanul működésképtelenné váltak. Ferenc pápa a hír vételére az akkori Úrangyala alkalmával a világegyház imáit kérte az elhunyt keresztény testvérünkért és a törökországi hívekért. Február elsején pedig Marek Solczinsky érsek, törökországi apostoli nuncius, valamint Massimiliano Palinuro püspök, a merénylet után felszentelték a templom új oltárát. „Mint Isztambulban élő katolikusok – húzta alá Massimiliano Palinuro püspök, a Törökországban élő latin rítusú katolikusok apostoli vikáriusa és a bizánci szertartású hívek konstantinápolyi apostoli helytartója – mi ismerjük az ország népének testvéri és őszinte szeretetét, lelkiismeretét és vendégszeretetét. Mi nagyon szeretjük ezt az országot és az embereket. Azok az egyének és csoportok, akik azt hiszik, hogy bezárkózunk majd a templomainkba, megrettenve a terrorhullámtól, azok nem érik el ezt az eredményt. A mi válaszunk erre a példátlan erőszakra, a félelemre, amelyet a hívek között el akarnak vetni, a vallások közötti gyűlöletre, amelyet fel akarnak szítani, éppen a hit, amivel most a török ​​katolikus közösséget és az egész török nemzetet felajánlottuk Jézus Szentséges Szívének. Mi katolikusok itt csak egy csepp vagyunk ebben a török tengerben, de élő, eleven egyház akarunk lenni, amely Krisztus Urunkhoz kötődik, és tanúbizonyságot tesz szeretetéről, még nehéz és fájdalmas körülmények között is” – szólt homíliájában Martin Kmetec izmiri minorita érsek.

Innét indult a keresztény misszió és maradt egy csepp kereszténység     

Izmir a mai Törökország harmadik legnépesebb városa. Ősi neve Szmirna, melynek jelentése mirha. Izmir egyúttal az ország második legnagyobb kikötővárosa. A 85 millió lakosú Törökország népessége szinte teljesen muszlim, a katolikusok jelenléte mindössze 0,07 százalék, összesen 53 ezren vannak. Az apostoli időktől kezdve Kis-Ázsia keresztény hitre jutott és maradt is másfélezer éven át, amíg az iszlám terjeszkedése lassan és teljesen kiszorította. Pedig Anatólia, a mai Törökország nyugat-kisázsiai fele volt a kereszténység elterjedésének egyik első területe. Szent Pál az anatóliai Tarzuszban született. Nagyobb városai Efezus és Kolosszé. Szent János apostol a Jelenések könyvében hét akkori kisázsiai egyháznak írt levelet: Efezus, Pergamum, Thiatira, Philadelphia, Szardesz, Laodicea és Szmirna. A hét ősi város közül már csak Szmirna-Izmir létezik. A Jelenések könyvében a szmirnai egyházhoz szóló levél így szól: „Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját” (Jel 2,10).