Tíz éve menekültek el a keresztények a Ninivei-síkságról. Sako pátriárka: „Kollektív tragédia”
Somogyi Viktória – Vatikán
„Kollektív tragédia a keresztények és más kisebbségek ellen, amely még mindig élénken él az emlékezetekben. Való igaz, az ISIS-t legyőzték, de ideológiája továbbra is erős, és nem csak Irakban.” Ezt hangsúlyozza Louis Raphaël Sako bíboros, a káldok bagdadi pátriárkája, aki a Fides missziós hírügynökségnek felidézte azt a tíz évet, amióta az ún. Iszlám Állam dzsihadistái kiűzték a keresztényeket a Ninivei-síkságról, és megpróbálták létrehozni a kalifátust Irak és Szíria határán. Százhúszezer keresztény volt kénytelen elhagyni otthonát és javaikat a 2014. augusztus 6. és 7. közötti éjszakán. Sako pátriárka sajnálja, hogy közülük csak 60% tért vissza, ezzel veszélybe sodorva a világ egyik legrégebbi keresztény jelenlétét a területen. Körülbelül harminc család költözött vissza, gyakran hiányzó családtagokkal és nagyon idős emberekkel.
Menekülés az iraki Kurdisztánba
Az ún. Iszlám Állam uralma alá került egyik első iraki városból, Moszulból már 2014. június végén elmenekült mintegy 1200 keresztény család, amely megérkezett a síkság falvaiba, például Kramlesbe és Tilkifbe. Otthonaikat ugyanis „N” betűvel jelölték meg, a Nazarano kifejezés alapján. Menekülés vagy halál, ez volt az iszlám hitre térés egyetlen alternatívája. Legtöbbjük hosszú várakozás után az iraki Kurdisztánba menekült, és ma a keresztények az ország északi részén élő 600.000 lakóhelyüket elhagyni kényszerült ember 7%-át teszik ki, többségük Erbil körzetében él.
Azonos kötelességekkel és jogokkal rendelkező állampolgárok
„A becslések szerint havonta körülbelül 100 keresztény család hagyja el Irakot” – mutat rá Sako bíboros. Az okok között a háborús traumák mellett az országban gyakran uralkodó fanatizmus, „a közel-keleti aggasztó jelenlegi helyzet és a totális háborútól való félelem” szerepel. Irakban – mondja a pátriárka – „egy modern, demokratikus, állampolgárságon alapuló civil államra van szükségünk. Már nem beszélhetünk többségről, kisebbségről, keresztényekről, zsidókról, síitákról, szunnitákról, jazidiakról és így tovább, hanem polgárokról. Mindannyian állampolgárok vagyunk egyenlő jogokkal és kötelességekkel.”
Folyamatos kivándorlás
Csak Moszulban az Irakban jelen lévő keresztények száma a XXI. század elején több mint százezer volt, és számuk már Szaddám Huszein rezsimjének 2003-as bukása után, a felekezeti erőszak fokozódásával csökkent. Sokan emigráltak, majd visszatértek Észak-Amerikából, Európából és Ausztráliából. Több mint egymillió keresztény menekült el, nemcsak Észak-Irakból, hanem olyan városokból is, mint Bászra, ahol ma 300 keresztény család él, míg 50 évvel ezelőtt még ötezer család volt a telpülésen.