Hit-élet – Sajgó Balázs atya elmélkedése az évközi 19. vasárnapra

A görög nyelvben két szó jelöli az életet. Az egyik a bios, amely a biológiai életet jelöli meg, a másik a zoé, amely a magasabb rendű életre utal. Amikor Jézus az életről szól, az eredeti görög szöveg szerint soha nem a biológiai életet jelentő bios szót használja, hanem a zoét, amely azt jelenti: elevennek, egészségesnek lenni. Tehát egy magasabb rendű, igazi életet jelentő szó ez. Az élet ugyanis nemcsak bios, hanem zoé.

Erre a magasabb rendű életre kapott meghívást az ember.

Ez a magasabb rendű élet az Istenre hangolt élet, amikor az ember nemcsak vegetál, hanem igazán él. Ez a zoé az Istenre hangolt élet, a Vele való és Benne való együttlét.

Őbenne meg csak akkor tudok lenni és megmaradni, ha Őbelőle táplálkozom, ha Őt megeszem. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ha a Szentlélektől átváltoztatott kenyeret magamhoz veszem, az beépül életembe, és ezzel már istenibb életet élek.

Igazából fel sem tudom fogni, mekkora ajándék és lehetőség így részesülni Őbelőle. Elmével nem, de szívvel rá lehet érezni. Ez a ráérzés, megérzés döbbenete is ajándék. Az ajándékot pedig kikényszeríteni nem lehet, csak gyakorolni a nyitottságot szentmisén való részvétel és az igehallgatás által.

Ha tényleg kicsit is ráérzek erre a Titokra, akkor megszólal bennem és általam ez a Titok. Ez aztán arra késztet, hogy még több időt szánjak a Vele való együttlétre, és hogy „megegyem Őt”, beépüljön – pontosabban visszaépüljön életembe. S akkor arra is rádöbbenek, hogy Ő éltet, mozgat és küld. Így növekszik nyitottságom Őiránta és mások iránt is! Ez lenne a megoldás, és nem az előítéletek vagy utógondolatok, amelyekkel a szentírási rész elején támadják Jézust: nemde Józsefnek, az ácsnak a fia? Nem ismerjük rokonait? (vö. Jn 6,41)

Az ember képes arra, hogy mindenféle kifogást találjon, és hogy ne fogadja be ezt az isteni életet. Őt, Aki ma is, mindig az Élet Kenyere.

Karl Rahner, a nagy hittudós és jezsuita szerzetes mondását sokaktól hallhattam, nem szó szerint idézem: a holnap kereszténye vagy „misztikus” lesz, olyan, aki megtapasztalta Istent, vagy nem lesz keresztény.

Egyértelmű kijelentés ez: keresztény ember nem az, aki valamelyik keresztény egyházhoz tartozik, hanem az, aki találkozott az Istennel és mindennap Istennel akar élni, Vele akar járni és Krisztusból, az élő Kenyérből táplálkozik.

Amikor Belőle élek, akkor valójában nem én veszem fel Őt, hanem Ő vesz fel engem és épít be az Ő életébe. Aki Krisztust választja mindennap tudatosan és Krisztusból táplálkozik, krisztusivá válik. Az Élet Kenyere élteti és megváltozik...

Gyakran mondogatják magukat tapasztaltnak tartó emberek: Kutyából nem lesz szalonna...

Ezzel kapcsolatban olvastam valahol, és teljesen ebben hiszek: a mennyek országában olyan szalonnák lesznek, amelyek mind kutyából készültek :) Humoros kijelentés, de ez a lényeg: aki Krisztussal és Krisztusból él, folyamatosan és radikálisan változik.

Én kivel élek?