Legeltesd bárányaimat – Ferenc pápa beszéde a Szentszékhez rendelt diplomáciai testülethez
Vertse Márta – Vatikán
A spirituális küldetésnek engedelmeskedve, amely Jézusnak Péter apostolhoz intézett parancsából fakad, arra késztetik a pápát és következésképpen a Szentszéket, hogy az egész emberi családért aggódjon, beleértve anyagi és szociális szükségleteit is. Anélkül, hogy a Szentszék beavatkozna az államok életébe, minden ember javát kívánja szolgálni – fejtette ki beszédében a Szentatya.
Utalt rá, hogy a szokásnak megfelelően beszédében néhány következtetést kíván levonni a múlt eseményeiről, majd mérlegeli a közeljövőben várható kihívásokat. Arra kérte a diplomatákat, hogy tolmácsolják üdvözletét az általuk képviselt népeknek és annak a kívánságának adott hangot, hogy a most megkezdődött év hozzon békét az emberi család minden tagjának. Külön kifejezte köszönetét George Poulides ciprusi nagykövetnek, aki, mint a Szentszék mellé akkreditált diplomáciai testület dékánja mindnyájuk nevében intézte szavait a Szentatyához.
Az elmúlt év kiemelkedő diplomáciai eredményei
Ezután a pápa kiemelt néhány fontos diplomáciai lépést, amelyre az elmúlt évben került sor. Ezek a következők: ratifikálták a Szentszék és a Benini Köztársaság közötti keretegyezményt a katolikus egyház jogi státuszáról az afrikai országban. Aláírták a Szentszék és a San Marino Köztársaság közötti egyezményt az állami iskolákban történő hitoktatásról. A Szentszék ratifikálta az UNESCO regionális egyezményét a felsőoktatási képesítések elismeréséről Ázsiában és a Csendes-óceán térségében, márciusban pedig csatlakozott az Európa Tanács kulturális útvonalairól szóló kibővített részleges megállapodáshoz. A kezdeményezés célja, hogy megmutassa, a kultúra hogyan szolgálja a békét és hogyan képvisel egyesítő tényezőt a különféle európai társadalmakban. A Szentszék évtizedek óta együttműködik az európai szervezettel, amely idén ünnepli megalapításának 70. évfordulóját. Végül november 30-tól Vatikán Városállam tagja az egységes eurófizetési térségnek (SEPA-Single Euro Payments Area). A pápa felidézte az elmúlt évben Chilében, Peruban, Svájcban, Írországban, Litvániában, Lettországban és Észtországban tett apostoli utazásait, majd reményét fejezte ki, hogy a szeretett Nicaraguában rátalálnak a párbeszéd útjára az egész nemzet java érdekében.
Jelentős fejlődés a Szentszék és Vietnam valamint Kína közötti kapcsolatokban
Megemlítette, hogy megszilárdultak a kapcsolatok a Szentszék és Vietnam között. A közeljövőben kinevezik a rezidens pápai képviselőt, akinek jelenléte midenekelőtt Péter utódának a helyi egyház iránti gondoskodását fejezi ki. Ebben az értelemben született meg szeptember 22-én az Ideiglenes megállapodás a Szentszék és a Kínai Népköztársaság között a kínai püspökök kinevezéséről is. A pápa már előzetesen visszahelyezte a teljes egyházi szeretetközösségbe a pápai engedély nélkül felszentelt „hivatalos” püspököket, így minden kínai püspök teljes szeretetközösségben van Péter utódával és az egyetemes egyházzal.
Az ideológiai gyarmatosítás új formái
Ferenc pápa ezután felsorolta az idei év jelentős évfordulóit, kiemelve a száz évvel ezelőtt, 1919. június 28-án Versailles-ban megalakult Nemzetek Szövetségét. Bár ma már nem létezik, a modern, többoldalú, multilaterális diplomácia kezdetét jelképezi. Megnyitotta az utat, amelyen a nehézségek ellenére nagyobb elhatározottsággal halad ma az Egyesült Nemzetek Szervezete, amelyet 1945-ben hoztak létre. A multilaterális diplomácia sikeréhez nélkülözhetetlen a jóakarat és az elkerülhetetlen kompromisszumok elfogadása – mutatott rá a pápa. A többoldalú rendszer összességében jelenleg nehéz pillanatokon megy keresztül, aminek egyik oka, hogy a nemzetközi szervezetekben túlsúlyba kerültek egyes érdekcsoportok, amelyek az ideológiai gyarmatosítás új formáinak megjelenését idézik elő. Az ún. „szférikus globalizációval” szemben, amely egy szintre helyezi a különbségeket, és amelyben a sajátosságok látszólag eltűnnek, könnyen felléphetnek a nacionalizmusok, miközben a globalizáció egy lehetőség, amennyiben „sokoldalú”, vagyis ha kedvez minden nép és ország identitása és a globalizáció közötti pozitív feszültségnek. Egyes hasonló magatartásformák visszavezethetők a két világháború közötti időszakra, amikor populista és nacionalista irányzatok előnybe kerültek a Nemzetek Szövetsége működésével szemben.
A multilaterális diplomácia végcélja
Ferenc pápa ezután előde, Szent VI. Pál 1965. október 4-én New York-ban, az ENSZ-ben elmondott emlékezetes beszédét vette elmélkedése vezérfonalául és a következő négy téma köré összpontosította megfontolásait: az igazságosság és a jog primátusa, a gyengék védelme, a béke építése, közös sorsunk újra átgondolása.
Az igazságosság és a jog elsőbbségéről szólva Ferenc pápa aggodalmát fejezte ki a nemzeti érdekek előtérbe helyezésének tendenciája miatt, amely nem veszi figyelembe a nemzetközi jog eszközeit a vitás kérdések megoldásában. Ezért szentelte idei béke világnapi üzenetét a következő témának: „A jó politika a béke szolgálatában áll”. Minden ember méltóságának tiszteletben tartása a valóban békés együttélés nélkülözhetetlen előfeltétele.
A gyengék védelme Montini pápa számára azt jelentette, hogy az egyház magáévá teszi a szegények, a jogfosztottak, a szenvedők, az igazságosságra, emberhez méltó életre, szabadságra, jólétre és haladásra vágyók hangját. Szent előde nyomán Ferenc pápa elsőként említette meg a Szentszék humanitárius kezdeményezését Ukrajna szenvedő lakossága érdekében. Arra szólította fel a nemzetközi közösséget és szervezeteit, hogy hallassák a háborúktól szenvedők hangját, különös tekintettel Szíriára. Segítsék elő a konfliktus politikai megoldását, vessenek véget a polgári lakosság kimondhatatlan szenvedésének. Háláját fejezte ki Jordániának és Libanonnak, amiért testvéri lelkülettel befogadtak számos menekültet, ugyanakkor azt kívánta, hogy a menekültek visszatérhessenek hazájukba.
A közel-keleti keresztényeknek biztosítsák a hazájukba való visszatérést
A Közel-Keleten évek óta tartó instabilitás sokakat érint, különösen a keresztényeket, akik a régióban élnek az apostolok idejétől kezdve és évszázadokon át hozzájárultak építéséhez. Rendkívül fontos, hogy a keresztényeknek legyen helyük a térség jövőjében, ezért a pápa arra bátorította a hazájukat elhagyott személyeket, hogy térjenek vissza otthonukba. Az illetékes politikai hatóságok garantálják a keresztények biztonságát, hogy továbbra is azokban az országokban élhessenek, amelyeknek teljes jogú állampolgárai. A pápa bejelentette, hogy hamarosan két, nagy többségében muzulmán országba látogat, Marokkóba és az Egyesült Arab Emirátusokba. Az utazások fontos alkalmat jelentenek a vallásközi párbeszéd további fejlesztésére Assisi Szent Ferenc és Malik al-Kamil szultán történelmi találkozásának nyolcadik centenáriumában.
Közös válaszra van szükség a migráció kihívásával szemben
A menekültek mellett korunk védelemre szoruló gyengéi között vannak a migránsok is. A kormányok segítsék mindazokat, akik a szegénység csapása, erőszak, üldöztetés, természeti katasztrófa, klímaváltozás következtében emigrálni kényszerülnek. Munkálkodni kell azon is, hogy a személyeknek ne kelljen elhagyniuk nemzetüket, illetve azon, hogy biztonságban, emberi méltóságuk és jogaik teljes tiszteletben tartása mellett oda visszatérhessenek. A migráció egyetemes kérdésére nem lehet részleges megoldásokkal válaszolni. A Szentszék ezért tevékenyen részt vett a Menekültekre valamint a Biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális megállapodások elfogadásában. Ezek a nemzetközi dokumentumok, bár jogilag nem kötelező erejűek és annak ellenére, hogy több kormány nem vett részt a marrakeshi konferencián, mégis fontos vonatkozási pontot jelentenek a kérdés kezeléséhez.
Az egész egyház küzd a kiskorúakkal való visszaélés bűntette ellen
Védelemre szorulnak továbbá a fiatalok, valamint a kiskorúak, akiknek jogairól harminc évvel ezelőtt fogadtak el nemzetközi egyezményt. A pápa itt kitért korunk egyik súlyos bűntettére, a kiskorúak elleni visszaélésre, amelynek elkövetői között sajnos szerepel a klérus több tagja is. A Szentszék és az egész egyház küzd ezek ellen a bűntettek és takargatásuk ellen, elkötelezte magát a megelőzésért. Februárban a pápa a Vatikánban találkozik a világ összes püspöki konferenciájának képviselőivel, hogy teljes egészében tisztázzák a tényeket és enyhítsék a sebeket, amelyeket ezek a bűntettek ejtettek. Ferenc pápa ezután kitért a nők ellen elkövetett erőszakos cselekedetekre, felidézve Szent II. János Pál pápának a nők méltóságáról szóló, Mulieris dignitatem k. apostoli levelét. Védelemre szorulnak továbbá a dolgozók jogai is. A munka ugyanis a rabszolgaság modern formájává válik, ha megszűnik az ember önmegvalósításának eszköze lenni.
A népek közötti híd és a béke építése
„A béke, a béke irányítsa e népek és az egész emberiség sorsát” – hangzott Szent VI. Pál felhívása az ENSZ-ben. Ferenc pápa az elmúlt év jelentős eseményei közül kiemelte az Etiópia és Eritrea között létrejött történelmi kiegyezést, amely húsz éve tartó konfliktusnak vet véget. A Dél-Szudán vezetői által aláírt békemegállapodás is a remény jele az afrikai földrészen. A pápa figyelemmel kíséri a Kongói Demokratikus Köztársaság helyzetének alakulását, illetve közel áll mindazokhoz, akik a fundamentalista erőszak következtében szenvednek Maliban, Nigerben, Nigériában. Ugyanakkor elismerésre méltó, hogy számos afrikai államban növekedik a békés együttélés a különböző vallások hívei között. Pozitív jelek érkeznek a koreai félszigetről is. A Szentszék támogatja a párbeszédet Venezuela helyzetének békés megoldására, továbbá reméli, hogy az izraeliek és a palesztinok is megegyezésre jutnak mind a két nép jogos elvárásaira válaszolva.
Az emberiség közös sorsa a többoldalú diplomácia megközelítésében
Szent VI. Pál az emberek erkölcsi lelkiismeretéhez fordult New York-i beszédében – emlékeztetett rá Ferenc pápa. A veszély nem a haladásból vagy a tudományból fakad. „Az igazi veszély az emberben rejtőzik, aki egyre hatalmasabb eszközökkel rendelkezik, amelyek képesek a rombolásra de a legnemesebb vívmányokra is!” Fájdalmas, hogy a fegyverpiac nem ismer válságot, az atomfegyverek továbbra is katasztrofális veszélyt jelentenek humanitárius és környezeti szempontból is. A nemzetközi kapcsolatokat nem uralhatja a katonai erő, a kölcsönös megfélemlítés. Közös elrendeltetésünk újra átgondolása ma a bolygónkkal való kapcsolatot is jelenti. A föld túlzott mértékű kihasználásának következményei a világ egész lakosságát érintik, egyes térségekben drámai módon. Ezért az októberi vatikáni püspöki szinódus középpontjában Amazónia térsége áll majd.
A pápa két fontos évfordulót említett még meg: 1989. november 9-én leomlott a Berlini Fal, a vasfüggöny keleti országai évtizedek elnyomása után visszanyerték szabadságukat. Kilencven évvel ezelőtt, február 11-én pedig megszületett Vatikán Városállam, a Szentszék és Itália közötti Lateráni Egyezmény aláírásával. Az egyház ismét teljes mértékben hozzá tudott járulni Róma és egész Olaszország spirituális és anyagi növekedéséhez.
Ferenc pápa beszéde végén azt kívánta a nagyköveteknek és az illusztris vendégeknek, hogy az új esztendőben erősödjenek meg a Szentszéket és országaikat összefűző baráti kapcsolatok, hogy tovább működhessenek együtt a béke építésében, amelyre a világ olyannyira vágyakozik.
