A testvériség bárkájában együtt a békéért: a pápa beszéde Abu Dzabiban, a vallásközi találkozón

Gedő Ágnes – Vatikán

Muszlim Idősek tanácsa az intolerancia ellen

Február 4-én, hétfőn délután magyar idő szerint 15 órakor került sor Abu Dzabiban az emberi testvériség témájában meghirdetett vallásközi találkozóra, amelyen részt vett Ferenc pápa. A konferenciát a Muszlim Idősek Tanácsa védnöksége alatt rendezték meg. 2014 óta működik ez a nemzetközi szervezet, melynek célja a béke előmozdítása a muzulmán közösségekben. A tanács muzulmán tudósokat, szakértőket és méltóságokat foglal magába, akik igyekeznek megállítani az iszlámon belüli szektásodást és intoleranciát, melyek konfliktusok előidézői.

A testvériség bárkájában ülünk mindannyian

Ferenc pápa beszédében köszöntötte Mohamed bin Zájed Ál Nahján sejket, illetve a kairói Al-Azhar egyetem főimámját, valamint Abu Dzabi polgári és egyházi elöljáróit. Mint mondta, hálás Istennek amiért eljöhetett ebbe az arab országba a béke követeként, éppen nyolcszáz évvel azután, hogy Assisi Szent Ferenc és al-Malik al-Kamil szultán találkozott egymással. Az apostoli út logója egy galamb, csőrében olajággal. A Biblia egyik ősi képe az özönvíz jelenete, amely szerint Isten azt kérte Noétól, hogy egy bárkába gyűjtse családját. Ma is arra van szükség, hogy együtt, egyetlen családként fölszálljunk a testvériség bárkájára, amely átszeli a világ viharos tengereit.

A vallás nem igazolhatja az erőszakot

A kiindulási pont ehhez tehát az, hogy elismerjük: Istentől ered az egyetlen emberi család. Ugyanaz a méltóság illet meg minket, senki nem hajthat uralma alá másokat, és nem is lehet más rabszolgája. Tiszteletben kell tartanunk minden személy és emberi élet szent mivoltát. A teremtő Isten nevében haladéktalanul el kell ítélni az erőszak minden formáját, mert Isten nevét meggyalázzuk, ha a gyűlölet és az erőszak eszközeként használjuk föl testvéreink ellen. Semmilyen erőszakot nem lehet vallási okokból igazolni. A testvériség ellensége az individualizmus, amikor önmagunkat helyezzük mások fölébe. A vallásos magatartást folyamatosan meg kell tisztítani attól a kísértéstől, hogy másokat ellenségnek, vagy ellenfélnek tekintsünk.

Vallásszabadság és testvériség

Ferenc pápa elismerően szólt Abu Dzabi toleráns vallási szemléletéről, amely engedélyezi mindenkinek a szabad vallásgyakorlást, szembehelyezkedve a szélsőségességgel és a gyűlölettel. Őrködni kell azon, hogy a vallást ne használják eszközül, és így az erőszak és a terrorizmus elfogadásával megtagadja önmagát. A testvériség vallási sokszínűséget is jelent. Ez nem egy rákényszerített egyformaságot jelent, sem pedig összebékítő szinkretizmust. A hívő emberek feladata az, hogy az egyenlő méltóságért küzdjünk az irgalmas Isten nevében.

Az emberi család és a különbözőség bátorsága

Az emberi család tagjaiként minden nap valódi párbeszédet kell folytatnunk egymással. Nem szabad lemondanunk saját önazonosságunkról, bátran föl kell vállalnunk különbözőségünket, de egyszersmind el kell ismernünk a másikat a maga szabadságában és jogaiban. Ferenc pápa aláhúzta a vallásszabadság fontosságát, mely nem merül ki a szabad vallásgyakorlásban, hanem a másik embert testvérének tekinti.

A párbeszéd és az ima

A különbözőség vállalása a párbeszéd lelke, ami pedig az őszinte szándékon alapszik. Nem hirdethetjük fennhangon, hogy egymás testvérei vagyunk, ha közben ellentétesen cselekszünk. A vallásközi párbeszéd érdekében először is imádkoznunk kell egymásért. Az Úr nélkül minden lehetetlen, Ővele azonban lehetséges! Imáink nyomán az emberiség nagy családja a maga különbözőségében éljen harmonikusan. Nincs más választásunk: vagy együtt építjük a jövőt, vagy nem lesz jövő – jelentette ki a pápa. A vallások sürgető feladata pedig az, hogy hidakat építsenek a népek és a kultúrák között. Segíteniük kell az emberiséget a kiengesztelődésben, a remény és a béke megtalálásában.

Nevelés és igazságosság

A pápa visszatért az arábiai út logójához: a békegalamb képéhez. A békének, ahhoz, hogy fölrepüljön, szárnyakra van szüksége. Ez pedig a nevelés és az igazságosság.

Abu Dzabi a föld ásványkincseinek kitermelésén túl a fiatalok nevelésébe fektet, ami nagyon bölcs magatartás. A híres ókori mondást – Ismerd meg magadat! – ki kell egészítenünk az Ismerd meg testvéredet! – felszólítással. Olyan generációkat kell nevelnünk, akik nyitottak, túl tudnak tekinteni önmagukon és nem merevek. A kultúra előmozdítása csökkenti a gyűlöletet, növeli a civilizációt és a jólétet. A katolikus intézmények, melyek az arab országban működnek, hozzájárulnak a békére neveléshez és egymás kölcsönös megismeréséhez, hogy megelőzzük az erőszakot.

Mire neveljük a fiatalokat?

A fiatalokat gyakran negatív üzenetek és hamis hírek veszik körül, ezért meg kell tanulniuk, hogy ne engedjenek az anyagiasság, a gyűlölet és az előítéletek kísértésének. Meg kell tanulniuk, hogyan reagáljanak az igazságtalanságra, a múlt fájdalmas emlékeire. Azt, hogy mások jogait is úgy védelmezzék, ahogy a sajátjukat. Így épülhet egy igazságos jövő – és ezzel már el is érkeztünk a béke másik szárnyához, az igazságossághoz. Nem lehet hinni Istenben úgy, hogy közben ne akarnánk igazságosan élni másokkal. Béke és igazságosság elválaszthatatlan egymástól! – figyelmeztetett a pápa. Az igazságosság azonban egyetemes kell, hogy legyen: nem lehet csak a családomra, a honfitársaimra, a hittársaimra alkalmazni, mert az álcázott igazságtalanság. A vallások feladata az is, hogy szembeszálljanak a kapzsisággal, felemeljék szavukat a szegények érdekében.

A virágzó sivatag és a bolygó védelme

A Szentatya a testvériség bárkája után most egy másik képet használt beszédében: a sivatagét, amely az arab ország élettere. Néhány év alatt előrelátó és bölcs módon a sivatagot virágzó és vendégszerető hellyé változtatták; a kultúrák és vallások találkozási pontja lett. Abu Dzabiban a homok és a felhőkarcolók összeérnek, Kelet és Nyugat, Észak és Dél keresztezi egymást. A fejlődés helyszíne, ahol sok országból érkeznek emberek és találnak munkát maguknak. A fejlődés ellensége azonban a közöny, amelyik nem néz előre, nem figyel a teremtett világra, a külföldiek méltóságára és a gyermekek jövőjére. A pápa örömmel állapította meg, hogy tavaly novemberben Abu Dzabiban tartották meg az első vallásközi szövetség fórumot, amely a gyermekek méltóságával foglalkozott a digitális korszakban. Ez a találkozó fölkarolta az egy évvel korábban, Rómában rendezett nemzetközi kongresszus üzenetét, amelyet a pápa is támogatott. Arra bátorította az arab ország vezetőit, hogy folytassák a virágzás, a vallásszabadság, tisztelet és tolerancia útját.

Egyenlő állampolgári jogokat a Közel-Keleten

A Szentatya itt szólt a szeretett és szenvedő Közel-Kelet helyzetéről. Remélhetőleg ott is sikerül megvalósítani a találkozás kultúráját, és a különböző vallású lakosok ugyanolyan állampolgári jogokat élvezhetnek, kiirtva az erőszakot. A vallások hivatása az, hogy kicsíráztassák a béke magvait, vagyis: a testvéri együttélést, mely a nevelésen és az igazságosságon alapul; az emberi fejlődést, amely a befogadásra és a mindenkit megillető jogokra épül. Ebben a történelmi pillanatban aktívan hozzá kell járulnia a vallásoknak az emberi szív „leszereléséhez”. A fegyverkezési hajsza, a terjeszkedő, agresszív politika soha nem hoz stabilitást. A háború csak nyomort szül, a fegyverek csak halált hoznak!

Isten a békekereső ember mellé áll

A vallási képviselőknek ki kell irtani a szótárjukból a háború jóváhagyásának minden árnyalatát. Látjuk, milyen szörnyű következményei vannak a háborúnak például Jemenben, Szíriában, Irakban és Líbiában. Az Isten alkotta egyetlen emberi család tagjaiként kötelezzük el magunkat a fegyveres hatalom, az emberi kapcsolatok elanyagiasítása, a határok fegyverkezése, a falak felhúzása és a szegények szájának betapasztása ellen! Mindezzel szembe helyezzük az imádság szelíd erejét és a mindennapos párbeszéd vállalását. Isten a békekereső ember mellé áll és az égből megáldja ezen az úton minden lépését – zárta beszédét Ferenc pápa az Abu Dzabiban megtartott vallásközi találkozón.