Ferenc pápa katekézise: Az egység nem szünteti meg a jogos különbözőségeket
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A román elnök és a román kormányfő meghívására érkeztem az elmúlt hétvégén Romániába – kezdte beszédét a pápa, majd megújította köszönetnyilvánítását a polgári és az egyházi hatóságoknak. Megköszönte mindenki közreműködését, akik részt vettek a látogatás megvalósításában. Külön hálát adott az Istennek, hogy most Péter utódaként térhetett vissza oda, ahol húsz éve Szent II. János Pál pápa látogatást tett.
A találkozások nyilvánvalóvá tették az együtt haladás értékét és szükségletét
Összefoglalóan megállapította, hogy a látogatás mottójának megfelelően az együtt-járásra buzdított. Örömét lelte abban, hogy ezt nem távolról vagy a magasból tehette, hanem ő maga járhatott a román nép között, mint zarándok az ő földjükön. A különböző találkozások nyilvánvalóvá tették az együtt haladás értékét és szükségletét a keresztények között a hit és szeretet síkján, miként az állampolgárok közt a polgári elkötelezettség síkján.
A keresztények között egység, noha nem teljes, az egy keresztségen nyugszik
Keresztényként abban a kegyelemben részesülünk, hogy a különféle egyházak testvéri kapcsolatainak tavaszát éljük – állapította meg a pápa. Romániában a hívek nagy része az ortodox egyházhoz tartozik, melyet jelenleg Dániel pátriárka vezet és akit ezért testvéri és elismerő gondolat illet. A katolikus közösség, mind a görög, mind a latin, eleven és tevékeny. A keresztények közötti egység, noha nem teljes, az egy keresztségen nyugszik és az a szenvedés és vér pecsételi meg, amit együtt éltek át az üldöztetés sötét időszakában, főként a múlt században az ateista rezsim alatt. De van még egy másik, lutheránus közösség – tette hozzá szabadon a pápa –, mely szintén a Jézus Krisztusban való hitet vallja és jó kapcsolatot ápol az ortodoxokkal és a katolikusokkal.
A katolikus egyház akarata: együtt haladni a kiengesztelt emlékezetben
Beszéde közepén Ferenc pápa az ortodox egyházban tett látogatását értelmezte. Lehetősége volt a pátriárkával és a román ortodox egyház szent szinódusával való szívélyes találkozóra, amelyen leszögezte a katolikus egyház akaratát, hogy együtt kíván haladni a kiengesztelt emlékezetben egy mind teljesebb egység felé, amiért a román nép könyörgött prófétai módon Szent II. János Pál pápa látogatása során. Az utazásnak ez a fontos ökumenikus dimenziója csúcsosodott ki a Miatyánk ünnepélyes imádságában a bukaresti új, impozáns, erős szimbolikus értékű székesegyházában. A Miatyánk kiváltságos módon a keresztények imádsága, minden megkeresztelt közös öröksége. Senki sem mondhatja azt, hogy „én Atyám”, vagy a „ti Atyátok” – rögtönzött a Szentatya –, nem, mert a Miatyánk minden megkeresztelt közös öröksége. Kinyilvánítottuk, hogy az egység nem szünteti meg a jogos különbözőséget. A Szentlélek vezessen bennünket arra, hogy mindinkább Isten gyermekeiként és egymás testvéreiként éljünk!
Csíksomlyón Isten Szent Anyja összegyűjti hívő népét
Katolikus keresztényként három eucharisztikus liturgiát végeztünk – folytatta a Szentatya. Az elsőt a bukaresti székesegyházban május 31-én, Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatása ünnepén. A Szűzanya az egyház ikonja, a hit és a szeretet útján. A második szentmisét Csíksomlyó kegyhelyén mutatta be a pápa, mely nagyon sok zarándok úticélja. Ott Isten Szent Anyja összegyűjti a hívő népet a nyelvek, kultúrák és hagyományok sokféleségében. Végül harmadszor, isteni liturgiát ünnepeltek Balázsfalván, a romániai görögkatolikus egyház központjában. Itt a pápa hét görögkatolikus püspököt avatott boldoggá, akik az evangéliumból származó szabadság és irgalmasság tanúi. Közülük Iuliu Hossu püspök szavait idézte: „Isten ide küldött bennünket a szenvedésnek ebbe a sötétségébe, hogy megbocsássunk és mindenki megtéréséért könyörögjünk”. Gondoljunk csak azokra a szörnyűséges kínzásokra, amelyek közepette ezek a szavak elhangzottak! – szólt a pápa felhívása.
A fiatalokat és a családokat Isten Szent Anyjára bíztuk
Jászvásári tapasztalatait így foglalta össze a Szentatya: Különösen mély és intenzív volt a találkozás a fiatalokkal és a családokkal, melyet Jászvásáron, ebben az ősi és fontos kulturális központban, a Kelet és Nyugat közötti találkozási ponton tartottak. Ez a hely arra hív, hogy nyissunk utakat, melyeken együtt haladunk a különféleségek gazdagságában, abban a szabadságban, mely nem vágja el a gyökereket, hanem teremtő módon azokból táplálkozik. Ennek a találkozónak is máriás jellege volt, melynek végén a fiatalokat és a családokat Isten Szent Anyjára bíztuk.
A pápalátogatás a Szűzanya közbenjárására teremjen a gyümölcsöt Románia és az ott élő egyház számára
Végül Ferenc pápa a cigányokkal való balázsfalvi találkozásáról is megemlékezett. Ebben a városban sok cigány él, akiket köszönthetett és ahol megújította a felhívását minden diszkrimináció ellen és szólt a bármilyen etnikumhoz, nyelvhez és valláshoz tartozó személyek iránti tiszteletről. Befejezésül hálát adott az Istennek ezért az apostoli látogatásért és arra kérte az Urat, hogy a Szűzanya közbenjárására a látogatás teremjen gyümölcsöt Románia és az ott élő egyház számára.
