Ferenc pápa levele a súlyos belső válsággal küzdő német katolikus egyházhoz
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Megoldáskeresés világiak és külső szakértők bevonásával
A pápa tudatában van a német egyház drámai helyzetének, ezért a pápa segítséget akar adni a német püspökök szinodális útjához, melyről a német katolikus püspöki konferencia márciusi közgyűlése hozott döntést. Világiak és külső szakértők segítségével akarja az egyház megvitatni a válság központi témáit. Ennek a szinodális útnak adott kezdetet a püspökök által kezdeményezett tanulmány a papság részéről történt szexuális visszaélések ügyében. A problémák között szerepel még a katolikus közösségek elöregedése, a hivatások hiánya, az egyház szexuális tanításának hiányos elfogadása és a papok életstílusának a kérdése.
Ferenc pápa spirituális alapvetést ad a vitához
Ferenc pápa levelében nem válaszol ezekre a konkrét kérdésekre, ellenben spirituális alapvetést ad a vitához. Nem nyújt megoldást, nem tiltja meg a vitákat, hanem az Evangelii gaudium apostoli buzdítása jegyében emlékeztet a Szentlélek központi szerepére. Ferenc pápa célja az egyház egységének a helyreállítása. „Ám mindahányszor egy helyi egyház egymaga akart kijutni belső kríziséből, pusztán saját erejére, módszereire és értelmére hagyatkozva, csak a problémáit sokszorozta meg, ahelyett, hogy kiutat talált volna” – írja a pápa német nyelvű levele.
A hit megfogyatkozásának és a mély hanyatlásnak az orvoslására nincs gyors megoldás
Elismerőleg szól a pápa a német egyházról, amennyiben azt a maga különbözőségében és sokszínűségében világszerte ismerik, felelősségérzetéről és nagylelkűségéről. A német egyház a kinyújtott kéz egyháza. Másodsorban Ferenc pápa a német katolikus egyház ökumenikus útját dicséri. Ugyanakkor kritikus hangon szól a negatív jelenségekről is, mint például a hit megfogyatkozása személyes és közösségi, szociális és kulturális szinten. E sokrétű hanyatlás olyan mély, hogy nincs rá gyors megoldás.
Szinodális út, bátorság a kihívásokkal szemben
A szinodalitás útjának kettős jellegét hangsúlyozza a pápai levél, legyen az egyszerre felülről és alulról induló kezdeményezés, továbbá a hétköznapi és konkrét életnek legyen elsőbbsége az eszmékkel szemben, a legkülönfélébb helyeken. Vissza-visszatér a levél a hit, az evangelizálás és a Szentlélek központi szerepére. Ezek olyan folyamatokat indítanak el, melyek felépítik Isten népét, anélkül, hogy közvetlen eredményeket keresnének, ugyanakkor a pápa óva int a hamis reformoktól. A megkezdett úthoz bátorság kell és szembe kell nézni a menet közben jelentkező kísértésekkel is.
Szükség van egy harapásnyi evangéliumra
Ferenc pápa óva int attól a kísértéstől, mely újra akarja szervezni a dolgokat és egy bizonyos csoport logikája szerint szeretné azt újjáépíteni. „Egy szervezett egyházi valóság nem old meg semmit” – magyarázza a pápa, hozzátéve: azért mert szüksége van egy falat evangéliumra és annak frissességére. Az evangelizáció a legfontosabb döntő szempont, még akkor is, ha az együtt jár ellentmondásokkal és zűrzavarral.
Kapcsolat a peremre szorultakkal és a szegényekkel
Konkrét javaslatként ajánlja a levél, hogy a német katolikus keresztények találkozzanak a peremre szorultakkal, a gyengékkel, éppen a leselejtezés kultúrájában, ahol gyakran hangzik el idegengyűlölő beszéd. Ezzel szemben szükség van az igazi egyházias érzésre. Járjunk együtt az úton, mint az apostolok, hallgassunk a Szentlélek vezetésére, még ha nem is gondolkodunk ugyanazon a módon. Az Úr nekünk a boldogmondások útját jelzi! – zárja a német katolikusoknak írt levelét Ferenc pápa.
