Imavirrasztás a fiatalokkal: Legyetek mozgásban lévő, jövőt építő egyház!
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A tánc lendület és keresés
A tánc mintegy jelképe annak a mozgásnak, mely Isten népét jellemzi, hiszen örökös keresésben van, soha nem nyugszik, hanem elkötelezetten cselekszik – kezdte beszédét Ferenc pápa, majd az első tanúságtevő tapasztalatát mélyítette el, aki börtönökben a fogvatartottakat látogatta. Először egy pap segítőtársaként folytatta a börtönlátogatást, majd önálló személyes küldetéssé lett a kezdeti tapasztalata. Felfedezte élete missziós jellegét, ami által mind jobban evangéliumaivá lesz ez a világ. Miközben másokat szolgált, maga is átalakult, igazabb és emberibb lett.
A fogvatartottakban nincs rossz, csak rossz döntés
Ennek a fiatalnak a lényegi tapasztalata abban áll – szögezte le a pápa –, hogy az Isten nem illet bennünket jelzőkkel, hanem nevünkön szólít. Nem szólít meg bennünket a bűneinkkel, tévedéseinkkel, hibáinkkal, korlátainkkal, hiszen mindnyájan drágalátosak vagyunk a szemében. Az ördög teszi ezt, aki nevünket elhagyva folyton orrunk alá dörgöli vétkeinket. Az Úr azonban nem így jár el, hanem küldetést bíz ránk. A börtönlátogatás során az ember megismeri a fogvatartottak arcát és életét és észreveszi, hogy sokukban nincs is rossz, csak rosszul döntöttek. Elhibázták az utat és tudják ezt, de most újra akarják kezdeni az életüket.
Igazi Krisztus-öröm a keserűség helyett
Így adódik a Krisztus-barátság megtapasztalása: „Ő benned, te ővele és ő soha el nem hagy”. Ez a barátság az Úr legszebb ajándéka számunkra, ezt adja ma nekünk, amit meg kell ünnepelnünk. Védelmezni is kell, nehogy hamis illúziókkal, csábító ígéretekkel elbűvöljenek bennünket. Ügyeljetek – intette a pápa a madagaszkári fiatalokat –, nehogy felüljetek azoknak, akik miközben könnyű utat ígérnek nektek, már félúton cserbenhagynak benneteket! Az igazi örömmel szemben nagy kísértés a keserűség, mely legyintve lemond a mindennapos küzdelmekről: nem érdemes dolgozni, nem érdemes tanulni. Ezzel szemben bátran szennyezzétek csak be a kezeteket! – buzdított a pápa.
Mindnyájan fontosak vagyunk az Úr szemében
Az ország jövője a fiatalok kezében van, mert az Úr bízik bennük és nekik is hinniük kell magukban, saját tehetségükben és jártasságukban. Így tudnak jövőt építeni, örömükkel és hitük frissességével. Az Úr tehát minden fiatalra számít, de nem külön-külön, hanem közösségben. Együtt kell felfedezni Jézus arcát mások arcvonásaiban, a szolidaritás közös útjain. Az elszigetelődés mindig a legnagyobb kísértés! Utalt a pápa a második tanúságtevő vallomására, akinek a szülei két különböző törzshöz tartoznak, ám a kölcsönös szeretet jegyében le tudták győzni a különbözőségeket és a próbatételeket. Mindnyájan fontosak vagyunk, senki sem mondhatja azt, hogy „én nem kellek senkinek sem”! Ez utóbbit a pápa háromszor megismételtette a fiatalokkal, majd szépen megdicsérte őket.
Szűz Mária legyen pártfogója a madagaszkári fiataloknak
Végül Szűz Mária, Madagaszkár védőszentjének a példáját állította a fiatalok elé. Mária soha nem mondta „jól van, majd meglátjuk”, hanem elkötelezetten igent mondott. Az egykor igent mondó názáreti lányka ma az ország Anyja, aki virraszt gyermekei fölött. Kérjük is tőle, hogy tekintsen az itteni fiúkra és lányokra, akik csendet akarnak teremteni a szívükben – zárta beszédét Ferenc pápa a szombat esti ifjúsági imavirrasztás során.
