Mauritius és a helyi katolikus egyház története

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Lakatlan sziget volt, őslakosok nélkül

A sziget ősidőktől kezdve lakatlan volt, így valójában nincsenek őslakosai. A 10. században arab hajósok többször is kikötöttek a parton. A szigetnek a Dina Robin nevet adták. 1500-ban a portugálok fedezték fel újra a szigetet. Ilha do Cirne (Hattyú-sziget) névre keresztelték, de nem telepedtek le. 1512-ben brit tengerészek találtak a szigetre. 1598-ban a hollandok birtokba vették, és a dél-afrikai Oranje állam kormányzója – Maurits von Nassau – után a Mauritius nevet adták neki. 1638-ban megérkeztek az első holland telepesek, akik 1639-ben cukornádat kezdtek termeszteni. 1715-ben jöttek a franciák, akik elegánsan az Îsle de France nevet adták a szigetnek. A napóleoni háborúk alatt érkeztek az angolok és ebben az időben hoztak telepeseket az akkori angol gyarmatokról, ami jól magyarázza a szigetállam lakosságának mai összetételét, melynek 68 %-a indiai-pakisztáni, 27 %-a kreol, 3%-a kínai és 2%-a francia. A huszadik században az indiai függetlenségi mozgalmak következményeként indultak meg hasonló törekvések, melyek 1968-ban a szigetállam függetlenségéhez vezettek. A politika életet döntően a baloldali Munkáspárt határozta meg. Kis szigetként Mauritius „adóparadicsom nagyhatalom”, hiszen több mint 9000 off-shore céget jegyeztek be olyan vállalkozások, melyek tényleges gazdasági tevékenységüket másutt végzik.

A helyi katolikus egyház története

A szigetország vallási megoszlása: 48,5 százalék hindu, 28 százalék katolikus, 17,5 százalék muzulmán. Minthogy nem volt őslakosság, téríteni való sem akadt, ezért csak a későbbi holland, francia, angol telepesek megjelenésével érkeztek missziós atyák. Az első szentmisét a szigeten 1616-ban mutatták be jezsuiták, akiket lazarista szerzetesek követtek. Az 1700-as években indul meg az egyházi szervezet kiépítése, 1847-ben születik meg a port-louisi egyházmegye angol bencések közreműködésével. Szent II. János Pál pápa 1989. október 16-án látogatta meg Mauritiust, amikor boldoggá avatta az 1800-as évek közepén itt élt Jacques Désiré Laval missziós szerzetesatyát. Az 1,3 millió lakosú Mauritius 368 ezer katolikus hívét 44 plébánián 95 pap látja el, akiknek munkáját 186 szerzetesnővér és 1335 katekéta segíti.